http://index.hu/tech/ihirek/?main&123003

A műszaki és természettudományos végzettségű szakemberekből, tanárokból, több v
allás lelkészeiből és egyetemi hallgatókból álló Értelmes Tervezettség Munkacso
port (ÉRTEM) március 18-án konferenciát rendezett az evolúcióelmélet alternatív
ájáról, az élővilág felsőbbrendű, intelligens tervezettségének koncepciójáról. 
A munkacsoport nyílt levelet fogalmazott meg és juttatott el Magyar Bálint okta
tási miniszterhez. Ebben annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a világban me
gfigyelhető rendezettség tudatos tervezés eredménye lehet. Mint fogalmaznak, az
 evolúcióelmélet a bírálatok kereszttüzében áll, és világszerte egyre erősödő k
ritika éri az elfogult, ateista biológiaoktatást. 

A nyílt levél aláírói azt kérik Magyar Bálinttól, hogy az oktatási intézmények 
tankönyvei az evolúcióelmélet hiányosságairól is tegyenek említést, valamint a 
felsőbbrendű, intelligens alkotó alternatíváját az evolúcióval egyenrangú lehet
őségként ismertessék a hallgatókkal.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs:

>!) Annak figyelmebe, aki azt mondta "onkontrol nelkul" 
>is lehet cselekedni, mert Bethowen a kilencedik 
>szinfoniat nem is hallotta, de megalkotta. Most tudtam 
>meg, hogy hasznalt egy fa (lec) darabot, az egyik veget 
>a zongorahoz rogzitette (megfelelo helyre) es a masik 
>veget a szajaba vette. Igy erzekelte a zongora hagjait. 
>Napjainkban egyre tobb helyen oktatnak zenet,
>hallasserultek reszere, de az onkontrol nem hianyzik,
>anelkul lehetetlen. A gondolatokat is kell ellenorizni, 
>onkontrollal.
a) Elkepzelheto, hogy Beethoven hasznalt ilyet, miert is ne? Hiszen ha nem is i
gaz az elmeleted, a mi elmeletunk szerint is hasznos dolog a visszacsatolas. Cs
ak szerintunk alapjaban nem nelkulozhetetlen a gondolkodashoz, azaz a gondolkod
asnak nem az izmok visszacsatolasa a lenyege, hanem bizony az agy.
b) Biztos vagyok benne, hogy Beethoven es ams zeneszerzok is tudnak teljesen su
keten komponalni. En peldaul tudok vakon sakkozni. EL tudom kepzelni a lepest u
gy,h ogy ehhez az izmok mukodese nem kell. El tudok kepzelni egy allast ugy, ho
gy a szem ehhez nem kell.
Az izom a tenyleges akciohoz a szem, a tenyleges informaciohoz kell, de a gondo
lkodashoz nem.


>2) Az egyik Budapest-i egyetem neurofiziologiai 
>profeszora mondja, az alvassal kapcsolatba (nem nevezem 
>meg); sok kiserlet folyik a vilagon, Magyarorszagon is, 
>es azt keresik, hogy milyen elvaltozasok mennek vegbe az
>"agyba", ami az alvast motivalja. Jelenleg nem talaltak 
>semmit. 
Hat kerdes, hogy milyen elvaltozasra gondolsz? En ket dolgot is tudok, amit tal
altak. EGyreszt az EEG-mintazataban van valtozas. Masreszt pedig az agyalapban 
az un. halozatos rendszer felelos az alvasert, ennek aktivizalodasa valtja ki a
z alvast.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Csaba,

> Ezert rakerdeznek mit is nevezunk energianak, es foleg hogyan is
> alakulnak at, mibol mive?
Az energianak ujabban hasznalatos magyar neve "valtoztatokepesseg".
Hulyen hangzik, elismerem, viszont tokeletesen fedi a az energia fogalmat,
es szerintem semmi tovabbi magyarazatra nem szorul.

>  Az energiat ugy tudom felfogni, mintha az anyag egy tulajdonsaga lenne.
Hozzaveve a ter tulajdonsagait is.

> Peldaul egy mozgo test utkozes soran energiat ad at, de mihez kepest
> mozog a test es miben nyilvanul meg az energiaja? El tudjuk e donteni az
> utkozes soran a ket test kozul melyik volt az energiahordozo?
Einstein altalanos es specialis relativitaselmelete szol errol.
Az energia a tomegnovekedesben nyilvanul meg, mindket test energiat hordoz,
a tomegevel aranyosan, kolcsonhatas eseten energiavaltozasok lepnek fel.

>  Ha nem lenne egyeb targy az urben, honnan derulne ki, hogy a
> kupfogaskerek all e vagy forog?
Sehonnan. De ha nem lenne egyeb targy, akkor miert epp egy kupfogaskerek
lenne?


Mathi,

> >A szukseges (de meg konkretan kis sem kiszamitott)
> >hosszu ido ellene is dolgozik az elet kialakulasa
> >lehetosegenek.
> Ennek a mondatnak meg hianyzik az alanya, erthetetlen.
Az "erthetetlen" jelzo kisse tulzas, bar nem mondom, hogy Zoli
mondatfuzesenek gyongyszeme a fenti mondat.
Azert nehanyszori elolvasas utan kiderul, hogy az alany az "ido", ami
"hosszu" meg "szukseges" (jelzok), meg "de meg konkretan kis sem
kiszamitott" (jelzoi mellekmondat) es ami "dolgozik" (allitmany), ezt
reszben az elet kialakulasi lehetosege ellen teszi, reszben meg erte
(celhatarozok).
O, regi szep mondatelemzeses kozepiskolai magyarorak....hogy asitoztam neha.
Van koztunk magyartanar? Igazan kielemezhetne a fenti mondatot szakszerubben
is.

Janos

Udv Feltalalok (privat)Zoli + Csaba!

Nem birom visszafogni magam - kenytelen vagyok belekotyogni
ebbe a forgo kupfogaskerekes "fenyturbina" temaba.
Eloszor Zolinak (druszak vagyunk, vagy miafene):
1. Ne feledkezz meg arrol, hogy a doppler effektusban nem a feny
intenzitasa valtozik (ezt reszben rosszul irtad), hanem a hullam-
hossza avagy ezzel osszhangban a frekvenciaja. Valojaban
nem is valtozik, csak az eszlelo tapasztalja ugy mintha ....
2. Arrol se feledkezz meg, hogy ez oda-vissza is mukodik,
attol fuggoen, hogy a fenyforras (avagy tukor) hogyan mozog
a detektorhoz avagy eszlelohoz/fogaskerekhez viszonyitva.
3. Na es a fenyszorodas es elnyelodes is belepofazik a dologba,
elobb-utobb az lesz, hogy volt feny - nincs feny. Talan a frigoban
meg megtalalhato :-).
4. Nem lenne jobb - egyszeruen a Nap fenyet hasznositani az
urbe vagy a Holdra telepitett napelemekkel??
5. Talan forgathatna egy "fenyturbinat" a napszel is, de minek??

Te kovetkezel Csaba:
Folyton azon ragodsz, hogy mihez kepest forog az az akarmi.
Ha hiszed, ha nem - semmi problema nincs, amin erdemes
lenne ragodnod!!! Ha pl. a Fold egymaga lenne a vilagurben
(legyszives ne kezdj filozni azon, hogy mi az a vilagur), akkor
is meg lehetne allapitani hogy forog-e a tengelye korul vagy
nem forog. Sot, azt is meg lehetne allapitani, hogy mennyi a
forgasi ideje. Boven eleg hozza a kozepiskolas szintu fizika.
Segitsegul: Coriolis .... Kezd mar derengeni??? Amugy -
ingaszakertok es pl. vasutasok elonyben :-) Udv: S. Zoli