Udv. mindenkinek!

> > Es meg valami: nem hinnem, hogy jo dolog az arapalyjal
> > magyarazni a lassulast. Akkor a Fold hogy lassitotta le a
> > Holdat? Hat a Charont a Pluto? :-)
> Az arapalyjelenseg az egesz bolygora hat, nem csak a vizekre. Kulonosen ha
> annak (kvazi)folyekony magja van, nem latom okat, miert ne mukodhetne a
> fenti esetekben is. De en laikus vagyok, egy szakember biztos jobban el
> tudja magyarazni (vagy kiigazitani)...

Hat nem vagyok expert a temaban, de velemenyem szerint mas egitest vonzereje ne
m
tudna lassitani egy teljesen szilard bolygonak a forgasat. Hogy az "arapaly"
hatas a folyekony magra is hatna, hat errol sohasem hallottam, de meglehetosen
erdekes magyarazat es valoszinuleg meg igaz is! :-) Mindenesetre megprobalok
utana nezni. Amug ez az egesz arapaly tema azert erdekel kulonoskeppen, mert
sehogy sem tudom megerteni. :-) Miert lassul a bolygo, ha arapaly van rajta? Es
egyszer olyan elmeletet hallottam, hogy ha hatalmas gatakat epitenenek (az
oceanokra!), akkor azzal csokkenteni lehetne az arapaly forgaslassito hatasat.
Hat ezt sem tudom felfogni. Ha valaki esertleg ki tudna szolgalni valami
magyarazattal...

Udv.
Athos.

 írta a következő üzenetben: ...
>

Koszonom a valaszt. Tovabbra is erdekelne mit tudtok pl. az 1.
kerdesemrol.

>A tagulo univerzumrol sok elmelet szuletett. Sokaig tartotta magat az a
>nezet, hogy az univerzum tulajdonkeppen pulzal, azaz tagulasi
>periodusokat szukulesi periodusok kovetnek, majd Nagy Bumm, es kezdodik
>az egesz elorol. Szerintem az altalad korabban hallott egyenletes
>tagulasra es egyensulyra vonatkozo nezetek ennek az elmeletnek lehettek
>folyomanyai.

Az is igaz hogy korabban is hallottam es olvastam ezt tobb helyen (vagyis
hogy az Univerzum a hataran mozog annak, hogy a vegtelensegig taguljon
ill. hogy megfordul es osszezuhan), de ugyanezt mondtak a musorban is, es
ezt nagyon alahuztak. Az egyik ficko azzal erzekeltette, hogy valamilyen
szamnak szaz tizedes pontossaggal olyannak kell lennie amilyen, kulonben
az egyensuly felbomlik. Ha viszont mint kiderult, az U. gyorsulva tagul,
akkor ezek szerint esze agaban sincs megfordulni, ergo marhasag amit odaig
mondtak.

SB

Kedves Peter,

> Szerintem a ketfajta szelekcios nyomas azert messze nem volt azonos.
Persze, de ket kulonbozo dolgot hogyan hasonlitanal ossze?
Amikor a csoport tuleleset a tapasztalatok, a kultura hatarozza meg akkor
(meg a beszed kialakulasa utan is) ezen ertekek birtokloi igen is komoly
elonyt jelentenek.
(Csanyi: Emberi termeszet cimu konyveben azt hiszem foglalkozik evvel
reszletesen)

>> Napjainkban is tapasztalhato nehany viszonylag gyors valtozas
>> (testmagassag novekedese peldaul tobb szaz eves trend, es nem
>> hinnem hogy csak es kizarolag taplalkozasi es eletmod magyarazata lenne.

>Egyreszt meglepne, ha ez tenyleg tobb szaz eves trend volna (lattal ezt
>bizonyito adatokat?),
Igen! :-)

> masreszt szerintem egyertelmuen a jobb taplalkozasra
>es az eletszinvonal novekedesere vezetheto vissza.
(Persze csak ha letezik ez a trend!)

>Marcsak azert is, mert az utobbi par szaz evben az emberiseg mar elerte azt
>a populaciomeretet es eletkorulmenyeket, amelyek kozepette a termeszetes
>szelekcio gyakorlatilag nem mukodik.

Evoluciorol es nem 'termeszetes' szelekciorol beszeltem. Azaz en nem zarnam
ki a 'mesterseges' szelekciot sem! Azaz a termeszetes kornyezetbe bele kell
venni a szocialis kornyezetet is.
Ha egy tarsadalomban (kulturalis okok miatt :-)) a hosszu combok, a pisze
orr vagy nagy orr, esetleg a nagyobb testmagassag a vonzo (lofegyverek
felfedezeseig a testi ero hatarozta meg a katonai erot, de persze tobbet
kellett enniuk is a nagyobb embereknek...), akkor azok, akik ezzekkel a
tulajdonsagokkal rendelkeznek elonyosebb helyzetben vannak a tobbiekkel
szemben (szivesebben valasztjak oket parnak: tobb feleseg, tobb gyerek...)
Szelekcio szerintem nem azt jelenti hogy csak a 'fittebb' marad eletben,
hanem azt hogy  (valamivel)tobb utodot hoz letre...

> Az emberek altal alkalmazott 'fajta'-nemesitesi eljarasok
> (buza, kutya, marha) szinten ilyenek.).

Es ebben hol a _termeszetes_ szelekcio?
Lasd fent! (Mellesleg szerintem a tudatos 'nemesitest' csak nehany szaz
(ezer) eve vegzik.

Visszaterve a nehany tizezer eves szelekciohoz: Az eszkimok csak nehany
tizezer eve elnek a mai helyukon, megis jelentos alkalmazkodast mutatnak
(kizarolag hus es zsir fogyasztasbol egesz jol megelnek, jobban birjak a
hideget  stb...)

Laci

Sziasztok!

Kicst csodalkozom, hogy senki nem reagalt a villa'mos kerdesemre, amit a 1535-o
s
Tudomanyba irtam.
Ezek szerint az ilyen elektromos tererosseg ennyire gyakori lenne?

Sziasztok.

Tamas

Feri,

> Kicsit jobban reszletezem az allitasomat, mert talan tulsagosan
> feluletes.
Talan....


> A
> fent emlitett algoritmusnak olyannak kell lennie, hogy az
> algoritmussal
> megszamlalhato lepesben tetszoleges matrixelemet meg tudjunk
> hatarozni.
Pontosan erre gondoltam. Lassunk egy ilyen algoritmust.



> matrixelem meghatarozasahoz. Ezert altalanos vegtelenre kiterjesztett
> esetben nem mukodik a matrixinverzio.
Meg erre.


> De a specialis esetekben
> kikuszobolhetjuk ezt a nehezseget, peldaul a fent emlitett veges szamu
> hivatkozassal rendelkezo kifejezesek eseteben.
Nem lattam, hogyan. Hisz az adott eset nem specialis, bar a matrix csak a foatl
o
kornyeken tartalmaz elemeket.



> Tovabbi specialis eset,
> ha
> az egyes kifejezesek ugyan tartalmaznak vegtelen szamu hivatkozast, de
> azok
> mindegyike konvergens sorkent ertelmezheto. Ez esetben ugyanis a
> vegtelen
> sorok helyett azok hatarertekeivel, vagyis a sorok osszegeivel
> szamolhatunk, es maris megszabadultunk a vegtelen tullepesenek
> problemajatol.
Ez nagyon nagyvonalunak tunik nekem. Ugyanis nem lehet ugy matrixot invertalni,

hogy kulon dolgozol az egyes elemekkel. Minden elem meghatarozasahoz az egesz
matrix kell. Akkor meg hogy lehet egyes elemekre sorosszeg hatarerteket
szamolni?

Janos