1. |
Re[2]: kredensz (mind) |
65 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: nsz (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
3. |
El Me, spanyol agykutato (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
4. |
darazs (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re[2]: kredensz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HIX NYELV #0619, Racsko' Tama's >:
>> Sajnos mar megint ott tartok, hogy nem ertek egyet az MTA tudosaival,
> Kicsit erősnek érzem az "MTA tudósaira" való hivatkozást. Ennek kissé
>pejoráló értelme szokott az ilyen jelelgű mondatokban lenni.
Nem annak szántam, de tény, hogy sok esetben nem tetszik az, ami
szabályzatban áll. Amit pedig -- ha nem tévedek -- az MTA nyelvtudósai
állítanak össze.
> A helyesírás szükségszerűen archaizál egy kissé. Szavunk még akkor került
>be a nyelvbe, amikor egyértelműen <licenc> volt a hangalakja német eredete
>miatt. Azóta, a dolgok természetéből adódóan hagyományozódik egyik
>kiadásból a másikba, egyik publikációból a másikba.
Aha. Valószínűleg amikor a szó megjött hozzánk, én még nem nagyon használtam
ilyesfajta kifejezéseket... Nyilván ezért is nem emlékszem a "licenc"
kiejtésre.
> Ezzel párhuzamosan a szavaknak -- mint esetünkben is -- alakváltozatai
>keletkezhetnek, melyek a egyidejűleg egymás mellett élnek a nyelvben.
>Az új változatnak akkor van lehetősége a szótárba kerülni, ha már
>elegendően nagy, a régivel komparábilis tömeget tudott maga köré gyűjteni.
Sajnos nagy a rajongótábora a "30-al", "0-ás" és hasonló kifejezéseknek is.
Remélem, nem fogják csak ezért megváltoztatni a szabályt.
>Valahol, valamikor felmerült az, hogy milyen
>műveletlenségről árulkodik, ha valaki a <swap> számítástechnikai műszót
>/szvep/-nek ejti. Hiába ejti így a fél ország, a magukat műveltebbnek tudók
>valószínűleg sikerrel akadályoznák meg a szó <szvep> formában történő
>szótárazását "bunkóságra", mint nyelvi jogvesztő bűnre való hivatkozással.
Hmm, és akkor a műveltebbek szerint hogy kell ejteni? Nagyjából 10 éve
viszonyom van az angol nyelvvel, de maximum erőltetett kelet-londoni
akcentussal ejteném 'szváp'-nak. Szerintem a helyes kiejtés a 'szvep'.
Kis kitérő. Vizsgakérdés volt valahol, valamikor:
"Mit jelent a virtuális memóriakezelés?"
Delikvens válasza:
"Amikor úgy teszünk, mintha memóriát kezelnénk, pedig nem."
Nulla pontot kapott a válaszra, pedig az tökéletes...
Másképp: Nulla pontot kapott a válaszra, *mert* az tökéletesen megvilágítja
a vizsgáztató hanyagságát.]
> Ha egy fokkal magasabb szintre emelkedünk a nyelvhelyességi
>érvrendszerben, akkor azt is láthatjuk, hogy az <-nc> szóvégződés sokkal
>"magyarabb", mint az <-nsz>. A szóvég szótár nem összetett szavai közt 54
><-nc> végűt találunk, míg <-nsz> végűt csak 7-et. Az 54 között jócskán
>vannak belső keletkezésű, vagy teljesen magyarnak érzett szavak, a 7
>mindegyikén -- talán a <fajansz> kivételével -- érzik azonban az idegenség
>(delizsánsz, fajansz, nüánsz, pasziánsz, reneszánsz, sánsz, szeánsz,
>transz).
Jogos. De nekem az utóbbi 7-tel sincs semmi bajom, nem érzem őket
magyartalannak. Magam kettőt írnék máshogy: nüansz és sansz.
Hofi Géza egyébként bevezette a magyar verziót: "nyüanc". :)))
Ja, és még egy nüanc: a sánsz és a sánc között akad némi különbség. :)
> Szóval, én a magam részéről nem tudom kárhoztatni az "MTA tudósait",
>amiért az én nyelvváltozatommal ellentétesen szótározzák a <licenc> szót,
Nem is akartam bántani őket, inkább csak morgolódtam egyet, hogy miért nem
tud nekem az tetszeni, amire azt mondják, hogy helyes...
--
Udv,
Hunter http://vnet.hu/huntah/ -[HE 1.15beta10;]-
|
+ - | Re: nsz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HIX NYELV #0620, :
> Hamarjában egy ilyen szót tudok mondani, az imázst, amit a franciából
>vettünk át, de mivel az angolok ugyanezt tették, a francia nyelvről
>még nem hallott tudatlanok szájából állandóan imidzs formában
>hallható.
Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó. Kicsit fura, nem
is tudom, hogy tetszik-e vagy sem, inkább csak annyit mondok rá: érdekes.
Ezek közül az imázst használom, annak ellenére, hogy angolul beszélek,
franciául meg nem.
> Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végződések gyakoriságát;
Csak egy technikai kérdés: ilyesmit hol lehet megnézni? Létezik olyan,
magyar szavakat tartalmazó lista e-formában, ami ráadásul ingyenesen
hozzáférhető?
>még a szenvidzset is szendvicsnek ejti.
Attila, ezt nem egészen értem.
> Óvatosnak kell lenni azonban, mert például ha azt szeretnénk tudni,
>miképpen írassék a -nsz előtti magánhangzó, vagyis a francia -ance
>végződést a-val vagy á-val vesszük-e át, akkor bizonytalan eredmény
>születhet. Bevallom, én a mutattad nüánsz szóalakot kissé ákádémikusan
>á-zónak érzem, mert én kizárólag a-val ejtem. Többségi alapon azonban
>a nüánsz lenne helyes. Ugyanakkor ha a delizsánsszal kapcsolatban
>merülne föl a kérdés, akkor a többségi elv az én megítélésemet
>igazolná, mert ennek is van delizsansz alakja, amit viszont
>franciáskodónak, affektáltnak érzek.
Tökéletesen egyetértek. Szerintem viszont ebből az is következik, hogy nem
kellene ilyen nagy súllyal értékelni az előfordulási frekvenciát.
Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni.
--
Udv,
Hunter http://vnet.hu/huntah/ -[HE 1.15beta10;]-
|
+ - | El Me, spanyol agykutato (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A "d'arage" meg direkt vicc, kiváncsi lennék, saját
> elmeszüleményed-e.
Persze hogy az, de a többi is...
> Ezt úgy értettem, hogy az embereknek otthon a polcon csak akad
> egy-két fajanszból készült lúdjuk furulyázó libapásztorral,
Éppenséggel lehet nekik, de a többség szerintem porcelánnak vagy
kerámiának hívja, a fajansz kevésbé ismert szó.
> <-ázs> = 15 (apanázs, bagázs, bandázs, blamázs, darázs, dekoltázs,
> ekvipázs, garázs, grillázs, masszázs, montázs, parázs, szabotázs,
> varázs, vitrázs), <-idzs> = 1 (bridzs).
Hah! Mégiscsak van -idzs végű szó. Nézzük csak. A 15 szóból nem
francia eredetű kettő (parázs és varázs), a többi mind az, márminthogy
mi onnan vettük át. (A parázs eszperantó eredetű, paraj^o = "páros
dolog", alig tíz perce láttam, ahogy a szemközti ház kéményén a
hóvihar kettesével fújja ki a szikrákat...)
> (N.B. A szólista a [nem "kézi"!] Értelmező szótárból [ÉrtSz.] való,
> tehát itt még csak 1962-t írunk!)
Érdekelne, hogyan csináltad ki, hogy a szótárból végződés szerint
kerüljenek elő a szavak.
> Az igazság, emi engem illet, középen van: én rövid /á/-val ejtem. Az
> ilyesmit hosszú <á>-val szokták jelölni.
Valamikor számos idegen szónak ez volt az elterjedt ejtése; a Kabosék
korabeli filmekben még lépten-nyomon táxi hallható például. Mára ez
visszaszorult, én egy szót ismerek, aminek elterjedt -- sztenderd --
ejtése rövid á-s: Vietnam -- de ezt helyesen szigorúan a-val írjuk.
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Földi mesék – történetek otthonomról, az űrben repülő kék labdáról
OSBEMUTATO = Majomketrec.
|
+ - | darazs (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A "d'arage" meg direkt vicc, kiváncsi lennék, saját
elmeszüleményed-e. Szerinte
>m akár osmagyar
>eredetu is lehet.
Bárczy szerint (noha meglehetősen elavult) valószínűleg finnugor
eredetű, vö. votják "durinsji".
De a vicc jó -:)
Ferenc
|
|