Kota Jozsef:
"Hogyan lehet az, hogy ertelmes ember megeroszakolja a valoszinu- seget, csak a
zert mert - szvsz ok nelkul - a relativizmus kisertetet latja, amint eppen beos
onni probal a HT-re."
Maradjunk ott, hogy ez a szereny velemenyed szerint, es konkretumok nelkul.
"" Tehat itt implicit azt mondod, hogy "X otlete nagyobb valoszinuseggel igazab
b, mint Y otlete, mert hires tudos". Tehat meg ez is tekintelyelvuseg,
es nem tudomanyos."
.You must be joking, Mr....:)
Ha Einstein nalad jelentkezett volna allasra, azt mondanad, hogy ez tekintely-
elvuseg, es antitudomanyos lenne ha a neve (a megszerzett neve) alapjan ot
valasztanad ?"
Ha Einstein nalam jelentkezne allasra, akkor akar felveszem, akar nem, akar mil
yen okbol veszem fel, akar nem, az nem tudomanyos kerdes. Tehat sehogy sem anti
tudomanyos. Nyugodtan barki ugy vesz fel tekintelyelvusegbol barkit, ahogy csak
akar. Maganugy.
"Eloszor is, nem azert mert X hires, hanem mert okos (es ezert hires :)). "
Huha. Az, hogy "X. okos" az szerinted egy tudomanyos allitas? Ez szerinted szer
epet jatszhat X allitasanak elfogadasakor? A tudomanyban szerintem nem. You mus
t be joking mister: "Einsteinnek igaza van, mert okos".
Bizony ez a tekintelyelvuseg meg mindig.
"Annyi igaz, hogy ha van A (igaz) es B (hamis) allitas, akkor mar nem szamit, h
ogy az okos X vagy kevesbe hires Y mondta, nem valtoztat a tenyen ha az teny. "
Ennel tobb igaz. A es B igazolasaban, es tudomanyos ertekeleseben abszolute nem
szamithat semilyen szinten, hogy ki mondta.
"Ha a labda elropult, akkor mar a fizika torvenyei szerint megy es nem azert m
egy be, mert a hires Michael Jordan dobta es azert nem mert mas dobta. De azer
t ebbol ne mondd azt, hogy nem valuszinubb, hogy MJ fogja inkabb bedobni mint
en. "
Nem viheto at a tudomanyos elmeletek esetere.
Elkovettek itt egy par alapveto hibat.
1) A tudomany bizonyos esetekben mondhatja bizonyos dolgokrol, hogy valoszinubb
ek bizonyos mas dolgokrol.
2) De ezt csak bizonyos jol korulhatarolt esetekben mondhatja. Tehat ha elvegez
tunk nehany vizsgalatot M.J.-on, es abbol azt latjuk, hogy mondjuk a kosardobas
i valoszinusege egy bizonyos jol definialt esethalmazban nagyobb, mint X.Y.-e,
es egy olyan jovobeni esetet veszunk, amelyeknel a korulmenyek olyanok, hogy ez
t a valoszinuseget relevans adatnak vehetjuk, akkor mondhatjuk, hogy jo okunk v
an azt feltetelezni, hogy M.J. ebben az esetben valoszinubben talal be a kosarb
a. Ez maga tudomanyosan elfogadhato allitas.
3)Van jopar problema azonban akkor, amikor ezt a tudomanyos felfedezesre probal
od atvinni. Mig M.J: eseteben egy ismert, es azonos korulmenyu esetrol van szo,
a tudomanyos felfedezes eseteben ertelemszeruen olyan dolgorol van szo, ami ne
m ismert, ami eddigi tudasunkon tulmutat. Namost az eddigi tudasunk meghaladasa
nak kerdeseben valsozinusegeket becsulni eddigi tudasunk alapjan, kisse elelntm
ondasos egy vallalkozas. Ad abszurdum egy valoszinusegszamitasilag ugyanilyen "
jogos" de megis alaptalan feltetelezes lett volna az, hogy "Netwon elmeletet 40
0 evig senki sem cafolta, tehat Einsteinnek valoszinuleg nincs igaza".
A problema az, hogy itt a felfedezes pont felforgat mindenfele valoszinusegi be
cslest, tehat felfedezes ugyeben valoszinusegekrol beszelni botorsag.
4)Mint a peldabol latszik, egy felfedezes eseten az sem vilagos, hogy milyen fe
lteteles valoszinusegrol beszeljunk. Beszlehetunk tobbrol is. Peldaul:
P(milyen valoszinuseggel igaz R.P. legujabb elmelete, felteve, hogy R.P. eddigi
elmeletei ilyen statisztikaval rendelkeznek, es R.P. felfedezeseineek sikerei
egy ilyene s ilyen valoszinusegi eloszlast adnak)
avagy
P(milyen valoszinuseggel igaz az E elmelet cafolata, felteve, hogy az E elmelet
eddigi cafolasi kserletei ilyen es ilyen statisztikaval rendelkeznek, es ilyen
es ilyen eloszlast feltetelezunk roluk)
vagy:
P(milyen valoszinuseggel igaz R.P. legujabb elmelete ebben a temaban, felteve,
hogy R.P. eddigi elmeletei ilyen statisztikaval rendelkeznek mas temaban, es R.
P. felfedezeseineek sikerei egy ilyen es ilyen valoszinusegi eloszlast adnak)
P(milyen valoszinuseggel igaz R.P. legujabb elmelete, felteve, hogy az R.P.-hez
hasonlo koru tudosok hipoteziseinek sikere ilyen es ilyen statisztikat ad, es
ilyene s ilyen eloszlast feltetelezunk mogotte)
szoval nem igazan vilagos, hog ymilyen valoszinuseg itt a relevans, es milyen h
ipotezisvizsgalat a relevans. az a relevans, hogy R.P. alapjaban okos, vagy az,
hogy R.P. alapjaban jo interdiszciplinaris atvivokepesseggel rendelkezik (rend
elkezik egyaltalan?), vagy az, hogy a konnekcionista elmelet mennyire valoszinu
, hogy cafolhato, vagy az, hogy R.P. egy oregember, vagy szamos mas dolog.
osszessegeben nem lehet megmondani, hogy itt melyik valoszinusegi osszefugges a
relevans.
5) A legnagyobb problema pedig az, hogy a tudomany metodikaja alapvetoen abszol
ut elzakrozik az ilyen becslesektol, ugyanis nem ilyen praktikus felteteles val
oszinusegek alapjan fogad vagy utasit el egy elmeletet. sokkkal jobb es egyszer
ubb modja van ra: a tudomanyos elmeleteket ezektul fuggetlenul azonos modon kez
eli, es bizonyos episztemikus kriteriumok szerint vizsgalja oket, nem pedig nat
uralisztikus kriteriumok szerint.
"Es ha te hangoztatod a peer-review fontossagat, akkor mi alapjan valasztasz?
Nev alapjan. "
Ezt hogyan is sikerult felrekovetkeztetned?
Janos:
"Es igen, az emelo egy egyszeru szamitogep is, egy analog szorzo. A logarlec is
, az ugyesen szekesztett tablazatok, nomogramok... mind, mind szamítógép."
Akkor ha igy kitagitod a fogalmat, akkor minden szamitogep. Sok ertelme nincs a
z ilyen fogalomrendszernek.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
