1. |
Ohm (mind) |
83 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Re: Ohm (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #2249 (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Ohm (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Math irta:
: 1) Te idezted az Ohm torvenyt, es nem en
Egyetertunk.
: 2) engem nem tortenelmi szempontbol erdekel Ohm torvenye. nekem nem
: fontos, hogy Ohm hogy fogalamzta meg. akar tevesen is megfogalmazhatta
: volna
Ezt nem ertem. Ha Te egy publikaciodban egy masik irasbeli kepletre
hivatkozol, es mondjuk a jobb szemleltethetoseg miatt atrendezed, akkor
odairod, hogy "mint azt [XY] irja: <es itt jon az atrendezett keplet>"?
Amit en eddig lattam, az mind olyan volt, hogy 1:1-ben kozoltek csak a
kepletet hivatkozassal egyetemben, es utana kezdtek csak atrendezni. Ha
nem 1:1-ben kozoltek, akkor odairtak, hogy "with slightly changed symbols"
vagy "[XY] publikacio (5) egyenletet atrendezve ezt-meg-ezt kapjuk".
Szerintem ez igy normalis, ergo Ohm publikaciojat sem rendezheted at
kedvedre, ha utana kikialtod, hogy Ohm az atrendezettet irta. Na, mindegy,
terjunk a lenyegre.
: mivel a valosagban nincs 0 erossegu ellenallas,
Es a szupravezeto?
: ezert itt nincs gond.
Ezert itt van gond.
: gondolom 0V feszultsegu feszultsegforras sincs egyebkent.
Van.
: 2) van-e 0V erossegu feszultseggenerator es 0A erossegu aramforras a
: valosagban?
Van.
: osszekothetoek-e ezek egymassal ugy, hogy tovabbra is igaz legyen ez
: rajuk?
Igen.
Idealis feszultsegforrasnak nevezzuk azt, amikor a kapocsfeszultseg
konstans, tetszoleges terheles (atfolyo aram) eseteben. Nekunk ugye 0V-os
idealis feszultsegforras kell. Vegyunk egy darab szupravezeto drotot es
nevezzuk ki a 2 veget a feszultsegforras kapcsainak. Ez kielegiti a 0V
kapocsfeszultsegu idealis feszultsegforras definiciojat. Tetszoleges
aramot folyathatsz at rajta, a kapocsfeszultseg mindig 0 marad,
sorbakotheted mas feszultsegforrassal, a feszultsegek osszeadodnak, stb.
Most vegyunk egy masik darab szupravezeto drotot es nevezzuk ki 0 Ohmos
ellenallasnak es kossuk ra a 0V-os feszultsegforrasunkra. Az aramkorben
I=0/0 aram fog folyni. Mivel sikerult egy szupravezeto gyurut epitenunk,
(amiben tetszoleges aram folyhat korbe-korbe) ezert a 0/0 problema
letezik I=U/R eseteben.
Most nezzuk az R=U/I esetet: kell egy 0A-es idealis aramforras. Idealis
aramforras az, amin mindig ugyanaz az aram folyik at, kapocsfeszultsegtol
fuggetlenul. Vegyunk tehat egy darab szigeteloanyagot es a 2 vegere
tegyunk 1-1 elektrodat. Ezen mindig 0 aram folyik, akarmekkora
feszultseget kapcsolok ra (tegyuk fol, hogy nem ut at a szigeteles).
Osszekotom a 0V-os feszultsegforrasomat a 0V-os aramforrasommal es lesz
egy R=0/0 ellenallasom, amit nem tudok kiszamolni. Csak a 0A-os aramforras
belso felepitesenek ismereteben tudom kijelenteni, hogy az ellenallas
vegtelen. Szoval itt is letezik a problema.
"Normalis" esetben (U>0, I>0), a feszultsegforrast es az aramforrast
osszekotve megindul egy aram. Az aramforrasrol ebben az esetben 1 meresbol
nem tudom kijelenteni, hogy nem ellenallas. Van U kapocsfeszultsegem,
folyik I aram, tehat a fekete dobozban R=U/I ellenallas van. A turpissagra
akkor derul feny, ha dupla kapocsfeszultseget veszel, de meg mindig csak
szimpla aram folyik. (Viszont leteznek feszultsegfuggo ellenallasok is.)
Vagyis az ellenallas ugyan fizikailag nem letezik, de a fekete doboz pont
ugyanugy viselkedik. Ha valos aramforrasunk van, aminek van belso
ellenallasa, akkor ez meg termikus zajt is produkal, tehet ezen sem lehet
megbukni.
Udv,
marky
|
+ - | Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Okozott-e mar varatlanul sotetseget a Nap?
Igen, a napfogyatkozas elott kulon szoltak, hogy hogyan lehet belenezni
es mi lesz a hatasa, ha megsem igy tortenik. De ez szubjektiv sotetseg,
csak az eszleloben kovetkezik be :-)
> (Ezt a kerdest ma talaltam fel.)
Pedig mar jo par eve eszedbe juthatott volna...
|
+ - | Re: Re: Ohm (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A szupravezetes ebbol a szempontbol erdekes eset.
> A szupravezeto gyakorlatilag megfelelhet 0V-os feszultseg-
> generatornak, s a gyakorlat igazolja is, hogy 0 az ellenallas - ami
> elmeletbol kovetkezik, de miutan minden muszer pontatlan - valamint a
> pontossag fokozasahoz rendelkezesre allo ido is veges - igy
> bizonyitani nem lehet ezeket.
Azert eleg jol lehet kozeliteni - pl. azzal a szupravezetovel, amelyben
mar evek ota _valtozatlan erossegu_ aram kering.
> Vehetunk mas esetet a 0/0 problemara. Ha igen/nem szavazati
> aranyt kell kiszamitani, de csak 'tartozkodok' vannak, akkor - mint
> korabban jeleztem, az 'osztomu' nem dolgozik, nehogy felelossegre
> vonjak talalgatas miatt.
Miert nem lehet osztani a nullat a resztvevok szamaval?
> A 0*vegtelen bizonyos esetekben nem problematikus.
> Ha pl. ezt irom 0*(1+1+1+.....) - a zarojel felbonthatosagat figyelembe
> veve egyertelmu, hogy 0-t kapjunk, mert a szorzogep minden
> szorzasnal tokeletes 0-t kell adjon.
Igen, de ez a feladat akkor nem trivialis, ha az ertekek nem pontosak.
Jelen esetben az "1" hibaja nem szamit, a nulla pontatlansaga miatt
viszont az eredmeny biztosan vegtelen (ha a hiba allando), illetve
akarmi lehet (ha a hiba valtozik).
|
+ - | Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali,
On Wed, Jul 23, 2003 at 01:04:58PM +0000, wrote:
> Okozott-e mar varatlanul sotetseget a Nap?
Naaaggggyon kivancsi lennek ra... szerintem nem: a Nap definicio szerint
vilagossagot okoz, nem sotetseget.
Javitsatok ki, ha tevedek. :)
Hacsak nem arra gondolsz, ha belenezel a Napba, akkor utana percekig nem
latsz, kvazi "sotetseget okozott".
Vagy ha "eleg ugyesen" nezel bele pl. tavcsovel, akkor utana megvakulsz.
Udv,
--
Tibcsi(R) -
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #2249 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Marcus,
> 1) van egy feszultsegforrasunk es egy ellenallasunk. Ezeket osszekotve
> I=U/R aram folyik.
OK, ha parhuzamosan kotod.
> 2) van egy aramforrasunk es egy ellenallasunk, ekkor az ellenallason
> U=I*R feszultseg esik.
OK, ha parhuzamosan kotod.
> 3) van egy feszultsegforrasunk es egy aramforrasunk. Ezeket osszekotve
> megjelenik egy R=U/I ellenallas. Virtualisnak is nevezheted, de ez nem
> valtoztat a dolgon. Ha azt mondom, hogy a feszultsegforrasra rakotok
> egy fekete dobozt, amitol megindul az aram, akkor azt mondod, hogy
> ellenallas van benne.
Pongyola.
Ha parhuzamosan kotod, akkor feszultseggeneratorod van, ha sorba, akkor
aramgeneratorod.
Hol itt a virtualis ellenallas?
Zoli,
> Temakor: Az ezararcu kinai vekker ( 55 sor )
...nem csalodtam benned :-)
Janos
|
|