Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2536
Copyright (C) HIX
2004-05-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Surlodas (mind)  14 sor     (cikkei)
2 Re: *** HIX TUDOMANY *** #2535 (mind)  7 sor     (cikkei)
3 re: re: re: A lezaratlan Doppler vita urugyen (mind)  124 sor     (cikkei)

+ - Surlodas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>+ - re: re: re: A lezaratlan Doppler vita urugyenVÁLASZ
>Feladó: starters_uh.tratseerf>>
>Akkor hogyan magyarazod, hogy a vilagegyetemben VAN surlodas???
 Bocs hogy belekerdezek, biztos lemaradtam, de mi is surlodik mihez kepest?
  Allitasok szerint ugy tudom hogy barmely tomeg surlodasmentesen
kozlekedik a terben. Megbukott volna ez az allitas? Ha a terben mas
tomeg nincs, azt sem erzekeljuk, hogy halad e a tomeg.
>Mi tortenik a vilagegyetemben ket atlagos test utkozesekor?
 No ez a kerdes is megfogott, mert ha egy kicsit maskep is, de tegyuk fel
a Fold felszinen is ugyanaz tortenhet.
 De nem csak ezert tetszik, hanem mert tobb dolog is all mogotte. Tehat ha
nem is nagyon figyelunk fel az mi is tortenik valojaban, megis ket tomeg
utkozese a terbeli esemenyekrol arulkodik.
  Szerintem erdemes felfigyelni kerdesedre,  Udv. Csaba.
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2535 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Csak számolni kellett volna tudni vele, de hogy mi az??,
>hogy mégis mit számolunk és hogy a kapott ingtegrál egyáltalán micsoda?? Á,
>az nem fontos...

Épp az az igazan fontos !  Hisz az az EREDMÉNY !

J.
+ - re: re: re: A lezaratlan Doppler vita urugyen (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

starters
>>>Gondold el, mi tortenik, ha a valaszfal "kipukkan": a gaz egy resze 
>>>nyilvan atmegy, de a valaszfal nem tunik el, a buborekok alakja 
>>>nem valtozik lenyegesen (ha nem volt nagy kulonbseg a
>>>nyomasban), es csaknem valtozatlan feltetelekkel most mar egyutt 
>>>tartjak az egyensulyt a gumival. A valaszfal pedig most mar a 
>>>gaztol fuggetlenul, a gumi tobbi reszevel tartja az egyensulyt.

>>Ezt sajnos nem ertem. Mely allitast cafolja es miert?

>Eszerint a vilagegyetem nem modellezheto rugokkal.

Ellentmondok ennek, ertve privatemil modelljet, A modell rovid de 
korantsem teljeskoru osszefoglalojakent irom:
A racsszerkezetben 'idegen testekkent' sajatos tulajdonsagu 
zarvanyok vannak beekelodve (de nem beszorulva).
(Tukor-buborek helyett szerencsesebb feny-zarvanynak nevezni 
ezeket. Ez az elnevezes talan kevesbe koti meg vagy viszi felre 
a kepzeletet)
Ezek szetfeszitve tartjak maguk korul a vilagot kitolto es ma is
tagulo rugalmas racsot. Ahol zarvany leledzik, ott benne ritkasabb - 
korule pedig surubb a racs. E zarvanyokban beloluk kitorni nem kepes 
EM hullamok tombolnak.  Ok szoritjak ki a racsot onnan, ahol
lakoznak. (de csak reszlegesen szoritjak ki)
Vegyunk egy peldanyt. A benti feny viselkedesere hatassal van, 
hogy milyen a kulso kornyezete. Ha koncentrikus a deformitas, 
akkor a zarvany nem vegez gyorsulo mozgast a szamara atjarhato 
rugalmas racsban, ahhoz kepest. Egyenletesen szabadon mozoghat, 
mert a racs bar rafeszul, megsem fekezi a benne mozgast. 
Ha azonban a zarvany egyik ill. masik oldala kozott a geometriai
suruseg valamilyen okbol elter, akkor a zarvany a surusodes 
iranyaba elmozdul. Reszletkerdes, hogy miert, de a feny
mindig a surubb racsozat fele torekszik, s akozben, abban csokken
a terjedesi sebessege, s ezzel aranyban meg kell nojon a frekvenciaja 
ill. energiaja is. (Ez zarvanyon kivuli szabad, es azon beluli
csapdaban levo fenyre egyarant igaz.) Viszont mert mogotte 
ritkabb a racs - abban az iranyban, azaz atmenetileg visszafele 
terjedve, novekszik a hullamhossza, s csokken a nyomasa,
ezert a 'kalitkajat' visszafele kisebb erovel kepes nyomni.
Ez okozza, 1-1 feny-zarvany egymas fele torekveset (a sulyossagot), 
hiszen koztuk mindig surubb a racs, mint kozos kornyezetukben 
mashol. 
Tehat a bennuk levo feny viszi oket egymas fele.
Ha osszeutkoznek, rugalmasan visszapattannak egymasrol,
terhullamot keltve. A terhullam energiat visz el.
E tekintetben persze van disszipacio, de ez nem surlodasbol eredo
disszipacio. 
E modell szerint nincs - sincs gravitacios ero ! 
(Einstein felismerese volt ez, s Emilio az o nyomdokan haladva
probalja modelljevel uttorokent szemleletesse tenni az o elmeletet.)

>>Nem folyadekrol van szo, hanem "rugorendszerrol", halozatrol. 
>Nem lehet, lasd font.

Vagy hianyos, vagy hibas a fonti ervelesed, vagy ha egyik sem,
akkor a hiba bennem van, mert nem latom at, mikent cafolhatna'
a korabban irottakat. 

>>>>Surlodas viszont nincs benne.
>>>Miert?
>>Hogy a modell osszhangban legyen ezzel: homogen ures terben 
>>magara hagyott merev test mozgasallapota nem valtozik.

>Csak ezert nincs surlodas? Akkor hogyan magyarazod, hogy 
>a vilagegyetemben VAN surlodas???

A surlodas statisztikus-mechanikai jelenseg. Regota megvan a
magyarazata. Reszecskek sokasaga kell hozza. 
(Ha a rendor szorosan a fal mellett megy, hogy dorzsoltebbe valjon, 
feluletenek egymashoz kotott reszecskei homozgasukbol eredoen 
ki-ki ugralgatva utkozgetnek a fal ugyancsak ki-ki ugrandozgato 
reszecskeivel, s mozgasra forditott energiajanak egy resze ilyenkor 
atalakul hove.)

Irod:
>>>>Ilyen itt szinten nincs. Surlodas es disszipacio viszont van, 
>>>>kulonben soha nem egyesulnenek az utkozo objektumok.
>>Ezt nem ertem.

>Mi tortenik a vilagegyetemben ket atlagos test utkozesekor?

Deformalodnak es reszben szetfroccsennek, meg osszehegednek
s kozben disszipalnak is nyilvan. Csakhogy ezek kvantummechanikai 
jelensegek, s van rajuk vonatkozo elfogadott modell. 
Viszont a ter deformacioinak hullamkent terjedese vesztesegmentes.
Ertsd ugy, hogy a racsnak maganak sincs belso _surlodasbol_ eredo 
disszipacioja.
Van disszipacio, de azt feny-zarvanyok utkozesenek helyszinerol 
kiindulo hullamok altal elszallitott mechanikai energia tavozasa
jelenti. Ez a disszipacio addig tart, amig utkozeseiket abba nem 
hagytak.
En korabban csak erre vonatkoztattam a disszipacio-mentesseget: 
Az anyag belso energiajat dominansan _magukban_ hordozo 
reszecskek (feny-zarvanyok) a terrel nem surlodnak. 

Egyeb: Emilio szerint az oket egyenkent korbeszorito ter 
deformitasa is energiat kepvisel, de tomeget nem. 
A ter 'gorbesege', deformitasa a feny sulyat eredmenyezi, s egyben 
tarolt mechanikai energiara is utal, de ez az energia nem kepvisel 
tomeget. Azaz a tomeg-energia ekvivalencia elv az energianak erre 
a megnyilvanulasi formajara nem vonatkozik.

>A tobbi folvetesed eleg nehezen ertheto, mert nem kapcsolodik 
>sehova. 
>Leirsz nehany gondolatszilankot, amelyek mondanak valamit, de 
>annyira nem kapcsolodnak sem a mai ismeretekhez, sem egymashoz, 
>hogy igy elsore tul sokat nem lehet mondani roluk. 

Az osrobbanasrol irottakra celzol ? A modellbe jol illeszkedo 
tortenetbol az kovetkezik, hogy az Univerzum anyaga elvben 
koncentrikus gombhejakon kene talalhato legyen legnagyobb 
valoszinuseggel, mert  leszakado hejakba tomorult
feny-zaravanyok tavoztak egymas utan.
A sztori elkuldese utan villant be ez nalam, s megrenditett,
mi van - ha ez igazolhato is valahogy?
Persze ha ezzel okvetlenul ellent mondtam a relativitaselmeletnek, az 
nyomos erv a tortenet naiv scifi-ve nyilvanitasara.
De talan meg tul egyszeru a modell, s emiatt nem biztos, hogy 
kielegitoen josol meg jelensegeket. m Mindenesetre megprobalok 
utananezni, hogy is nez ki az Univerzum anyaganak eloszlasa a mai 
reszletesebb megfigyelesek szerint, de ha valaki tud valami 
konkretumot, ne kimeljen, legyen szives megirni.

Burgonya

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS