> Azt ertettem, hogy az egyik lassabban_ill_gyorsabban_mentek sajat
> palyalyukon, de sajnos most sem ertem, miert kesik egyik mig a masik siet, a
> Fold-i orahoz viszinyitva.
Idealis esetben az egyik ora all, a harmadik (a foldfelszin) adott
sebesseggel korpalyan kering, a masodik ketszer akkora sebesseggel (es
gyorsulassal). Ebbol adodnak a kulonbsegek.

> <<<De, az óra az idöt méri. A mechanikus is, a biológiai is, az atomóra
> meg különösen. Mindegyik a saját idejét. Természetesen ez objektív idö:
> pl. ha két óra együtt mozog (bárhogy), kutya kötelességük ugyanazt az
> idöt mérni.>>>
>
> Tudom, hogy igy fogalmazzak meg, csak nem tudom magameva tenni. A multkor
> kerdeztem, hogy van "alap ido", es azt mondtad nincs. Ha osszehasonlitjuk a
> homerseklet meressel (ez objektiv, mert hatast fejt ki az erzekelore), ott
> van alap hofok, az abszalut nulla. Az ora, ha ugy felgyorsul, hogy leall,
Az abszolut nulla ugyanolyan hatar, mint a fenysebesseg: elerhetetlen.
Meg lehet kozeliteni 10 fokra, 1 fokra, 1/10 fokra, 1/100 fokra, stb. -
ugrasszeruen emelkedo koltsegekkel es nehezsegekkel. Soha nem lehet elerni.

> akkor az az alap ido.
Ilyen csak sugarzas letezik, mert valos test ennyire nem gyorsulhat fel.

> Tovabbra is ugy fogom fel, hogy lehet az egyes mozgasok idejerol beszelni,
> de a vilagnak nincs ideje. Az ido nem hat semmire, meg akkor sem, ha a
> sebesseg vagy gyorsulas a mozgasok (orak)sebesseget befolyasolja. Elhiszem,
> hogy a jelenseg letezik, de lehet mas az oka is. Az orajarasat sok mas
> tenyezo is befolyasolja.
> Pld  muon-nnak a lebomlasi folyamata lassul a sebesseggel es nem az ido
> valtozik!?
Igen, letezik ilyen filozofia is, hogy nem az ido valtozik - de kicsit
eroltetett, hogy MINDEN folyamat _PONTOSAN_ UGYANANNYIRA lelassul adott
korulmenyek kozott...

> <<Miért ne élné túl??? Már persze, ha a gyorsulást kibírja...>>
> Miert elne tul? Nincs bizonyitva.
Mi gatolna meg azt, hogy eletben maradjon? Minden tavolsag es ido
szinkronban valtozik: belulrol eszre sem lehet venni, mert (a
gyorsulast kiveve) ugy nez ki, mintha a _tobbiek_ valtoznanak. Mas
kerdes, hogy ha NAGY sebesseggel belemesz egy ritka porfelhobe, a hatas
kb. olyan, mintha betonfalnak mennel.

Nem tudom, hallottal-e rola: amikor a gozmozdonyt feltalaltak, azert is
fogadtak el nehezen, mert ugy gondoltak, hogy az 50 km/o koruli
sebesseg mar veszelyes az ember eletere.

Szocs,

<<Miért ne élné túl??? Már persze, ha a gyorsulást kibírja...>>

>Miert elne tul? Nincs bizonyitva.

mar hogyne lenne bizonyitva.

A vilagegyetemben levo objektumok tulnyomo tobbsegehez viszonyitva igen nagy
sebesseggel mozgunk.
Raadasul egesz eletunkben g gyorsulast erzunk, ami, ha nem tomegvonzasbol
szarmazna, vagy nem allnank ket labbal a talajon, mar reg a fenysebesseg
kozelebe gyorsitott volna minket.
Tehat a gyorsulast is kibirjuk.

Zoli,

>Klapanciusz ismet leolvasta a ket merocso altal mutatott
>irtozatosan pontos erteket.

>A kerdeseim :
>1. Mit is mutatott a ket irtozatos pontossagu merocso?
A fenysebesseget.

>2. Mivel sejtem, hogy azonos erteket mutathatott ezert
>azt is kerdezem, hogy miert?
Mert az allando.
Es nem a Lorentz transzformacio miatt.
A Lorentz trafo ugyanis az elobbi teny kovetkezmenye.

>3. Es mivel azt is sejtem, hogy 2. kerdesre a Lorentz
>transzformaciot fogjak emlegetni, ezert kerdezem azt,
>hogy a 2. kerdesre a ve'gso" valasz tenyleg
>az hogy CSAK? Látszik jelenleg arra esély, hogy erre
>kérdésre a CSAK-on kivul mas valasz is szulethessen?
Mar igen regen megszuletett: a fenysebesseg (amit mi merunk) az
tulajdonkeppen a vegtelen sebesseg, az informacio tovabbadodasanak
azonnalisaga okan. Azonnali informaciokozlesnel gyorsabb pedig nem lehet,
mert az az okozat elobbi bekovetkeztet jelentene az okhoz kepest.
Az, hogy a meres soran 300000km/s jon ki, s nem vegtelen, az meg annak a
kovetkezmenye, hogy mi nem fenysebesseggel mozgunk.
Tehat az info vegtelen sebesseggel megy, csak a mi lemaradasunk okan merunk
300000km/s erteket.
Akarmennyire is megkozelitjuk a fenysebesseget, 300000km/s jon ki. Abban a
pillanatban, amikor Klapanciusz eleri a fenysebesseget (ami persze
lehetetlen), akkor hirtelen megugrik a sebessegmero altal mutatott ertek, es
beall a "végtelen" ertekre, amit persze ugy kell ertenunk, hogy a muszer azt
az idot mutatja, ami a feny csovon valo  keresztulhaladasahoz kell, es ez az
ido 1 m hosszu cso eseten 1/300000000 ertekrol nullara esik. Mielott
megkoveznetek, hozzateszem, hogy ez a gyakorlatban nem kovetkezhet be, mert
vegtelen mennyisegu energia lenne szukseges a gyorsitashoz, vagy vegtelen
hosszu ido, es persze ezzel a szituacioval egyeb ellentmondasok is
fellepnenek.
A legszebb, ami Einsteintol szarmazik: a vegtelen sebesseggel mozgo
megfigyelo egy elektromagneses hullambol sztatikus teret erzekelne, ami
toltesmentes terben lehetetlen.

Janos

Ez tenyleg regi idok tudomanya, meg Galilei fogalmazta meg az egyenesvonalu
egyenletes mozgast vegzo rendszerek egyenertekuseget.
Amit leirtal, az egy alapveto kiserlet variacioja. Nem nagyon latom, mit
varsz. Nem kell Lorentzre hivatkozni, az csak a modell. Elvegeztek a
vonatkozo kiserleteket, meglepodtek, ellenoriztek a kiserleteket, meg jobban
meglepodtek. Aztan mit tehettek, belenyugodtak. Ilyen a vilag. Ezutan
megalkottak a meresekhez a modellt, ez a specrel, melynek matematikai
megfogalmazasa a Lorentz csoport.

Azt ugye nem kerdezed komolyan, hogy miert ilyen a vilag? Vagy legalabbis
nem az embertarsaidtol? :-)

Meg annyit, hogy ez pont az az eset, ahol inkabb az lenne a meglepo, ha nem
azonosat mutatnanak. Hiszen ez egy alapveto szimmetria, es az embereknek
erzekuk van a szimmetriakhoz, inkabb azon lepodnek meg, ha serul a
szimmetria.

Aki itt meglepodik, a jozan eszre szokott hivatkozni, ami nem egyeb, mint a
megtanult newtoni modell alkalmazasa.
A jozan eszbe siman belefert az is, hogy egy targy addig mozog amig
mozgatjak, vagy hogy a nehezebb targy gyorsabban esik. A jozan eszt semmi
mas nem vezeti, mint a tapasztalatokra alapozott tudas es a tudas alapjan
letrehozott modell.

Csinaltak kiserleteket, es valtozott a jozan esz varakozasa. A targy mar
megtartja egyenletes mozgasat (pedig hazilagos kiserletben sose tartja meg),
a nehezebb targy ugyanolyan gyorsan esik (pedig kiprobalva dehogyis) mert
nehany nem hazilagos kiserlet es az erre alapozott tudas es modell mar
beepult a "jozan eszbe", nem veletlenul, belevertek az iskolaban. A specrelt
meg joval kesobb - ha egyaltalan - tanitjak, igy nem mindenkinek epul be a
jozan eszebe. Pedig pont ugyanugy beepul csak esetleg nagyobb meglepetest
okoz, mert egy masik nagyon jo es teljeskorunek latszo, mar korabban
elfogadott modellnek ellentmond. Ez egy kulonbseg, a newtoni modell elott
altalaban nincs teljeskoru, kialakult fizikai vilagkepe a gyerekeknek, ez az
elso amit kapnak.