Ezt találtam a szótárban:

résztvevő p. részvevő

  Azért talán ezt tudni kellene, ha már valaki szótárcsinálásra adja a
fejét.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
A nagy medvet legalabb az esti mese utan a kis piros mano takarja be.
A betűnaptárban ma CZC Nn van. [Kalen Discovery 3000]

"a kertben megint itt macska", esetleg:
a kertben megint itt lehet az a franya macska.

Az orszag egyik feleben szeg, a masikban szo:g,
az egyik feleben szederfa, a masikban eperfa,
stb. stb. stb.

Minek ezen vitatkozni?

Lezo
www.auto.bme.hu/~lezo

Udv!

> Felado : Racsko' Tama's

> Kedves Elek!
> 
> > Egy friss pelda a felreertesre es a pontatlansagra.
> 
>   Én úgy vélem, a felvázoltad szituáció nem a nyelvi 
> félreértésre és 
> pontatlanságra példa, hanem egy olyan családra, melynek 
> tagjai a 
> legcsekélyebb dolgon is hajba kapnak :-).

Rossz a hozzaallasod, emellett rosszul velekedsz.

>   A szituáció tehát nem nyelvi, hanem gnoszeológiai 
> probléma.

A szituacio sajnos nagyon realis problema, megpedig
sajnos jogi ertelemben is sor kerult kifejtesere.
Allt ket testver a jardan, az egyik megkerdezte, hogy
"jon valami ?", mire a masik kozolte, hogy "nem latom",
mire az elso lelepett a jardarol es azonnal elutotte egy auto.
Kiderult, hogy a "masik" azert mondta, hogy "nem latom", 
mert eppen a szemebe ment valami es dorgolte a szemet.

Azert orulnek, ha nem mennenk el a masik iranyba, a
halmazelmelet es a logika meg kombinatorika, meg
mittudomenmilyen iranyba, csak erdekelt volna, hogy
hogyan lehet lekerulni ures frazisok, megszokott formulak
hasznalatat, amikor nem sablonjelentesre van szukseg.

Koszonettel:

Elek

Kedves Tamás és Gábor!

A hix.nyelv #480-beli hozzászólásotokhoz:

A szeg, szög, szeglet, szöglet szavakat beütöttem a Word-be és ráeresztettem
a helyesírás-ellenőrzőt, egyikre sem jelzett hibát. Azaz a mai magyar
nyelvben mindkét változat akadémikusan elfogadott, mint ahogy a csend/csönd,
cseng/csöng, tejfel/tejföl, fel/föl, és még biztos számtalan nem gondoltam
változat. (Tamás! Jól használtam a "használtad" szerkezetet? :o)

Nos, hogy a témáról irogattunk, újabb régi emlékek jöttek elő ezzel
kapcsolatban:
Én Budapesten nőttem fel és a környezetemben élők a fenti e/ö-s változatú
szavakat mind megértették és használták. Mivel kiskorban az ember nem
kutató, nem figyeltem meg, hogy egy személy keverte vagy nem keverte, de az
össznépesség nyelvhasználatában benne volt mindkettő, de mintha az e-ző
változat dominánsabb lett volna, persze az én környezetemben. Sőt hallottam
olyant
is, hogy valaki ezek közül tudatosan az ö-ző változatot használta az e-ző
változat dominanciájának ellensúlyozása miatt.

Az általános iskola felső tagozatos számtanóráin (ma nagyzolva már
matematikának mondják már általános elsőben is) a tanító nénink
következetesen a _messe_ alakot használta és ez először nagyon zavart, mivel
én sokunkkal együtt a _metssze_ alakot vártuk, amit a nem matematikai tárgyú
beszédemben ma is használok.

Feleségem után Szabolcsba kerülve mesélte nekem, hogy a középiskolai
matematika tanára következetesen és hangsúlyozva megkülönböztette a szeget a
szögtől. A szeget a falba verjük, a szöget pedig felezzük - emlegette. S
valóban az én általános iskolai számtan tanító nénim is szöget felezet, de
én még mindig szeget ütök a falba. A szólás is "fején találta a szeget",
"neki szegezte a kérdést", legalábbis nekem így természetesebb.

Valahol még olvastam az említett szegedi matematikusról, s lehet, hogy a
korábban említett információk egy része innen származik. Tehát ami és ahogy
megmaradt ebből: A nyelvújítás korában élt és dolgozott, s a kor szokása
szerint ő is nyelvet újított, de szaknyelvet, a matematikáét. Mivel ő ö-ző
nyelvjárást használt, ami a nyelvújítás előtt dominánsabb volt a
Kárpát-medence magyar nyelvű területein, mint az e-ző ill. a nyelvújítás
során Kazinczyék a saját e-ző módjukat "erőltették be" az irodalmi magyar
nyelvbe, ezért ellensúlyozandó a matematika szaknyelvébe ő az ö-ző
változatot próbálta "becsempészni".
Természetesen a szegedi matematikus szöget üthetett a falba, de tudatában
lehetett, hogy a sztenderdizálásra a másik változat lett - akkor még csak -
javasolva. Később kiderült, hogy az e-ző változat nem tudta teljes mértékben
kiszorítani az ö-ző változatot. A fenti példák mind kétalakúan vannak benne
a Helyesírási Tanácsadó Szótárban.

S én ezek után azt gyanítottam, hogy a _messe_ alak is egy ilyen szaknyelvi
alak lehetett, legalábbis számomra mindenképpen az, mivel nekem a _metssze_
(e: mecce) természetes. Persze mindkettő "akadémikus" változat.

S az, hogy a köznyelvben kinek a szeg, kinek a szög; kinek a metssze, kinek
a messe; kinek a pap, kinek a papné :o) a természetes, feltehetően a
nyelvújítás előtti időkből maradt nyelvhasználati szokás maradványa, míg a
matematikában csak szög és csak messe használatos, az pedig szaknyelvi
megállapodás. De ezen bekezdés természetesen magánvélemény.

Üdv: Hajba Károly

Kedves Tamás és Gábor!

A Google-n ezt találtam:
___________________________________________________________________
DUGONICS András (Szeged, 1740-Szeged, 1818): piarista szerzetes, matematikus
egyetemi tanár, a felvilágosodás írója.
Sokat tett a magyar matematikai szaknyelv megteremtéséért.

Bevándorolt horvát (dalmát) kereskedőcsalád sarja. Tizennyolc éves korában
belépett a piarista rendbe. Később a váci, a medgyesi és a nyitrai
gimnáziumokban tanított. MAKÓ PÁL támogatásával a nagyszombati egyetem elemi
matematika tanszékére került 1774-ben. Ennek professzora maradt
nyugdíjazásáig (1808).

A magyar nyelvért folytatott harc egyik kiemelkedő alakja volt. Ő írta az
első magyar nyelvű regényt (Etelka, 1788). Négykötetes matematikai művében
(Tudákosság) egyetlen idegen szó sincs. Tanári munkája során is sikeresen
küzdött a németesítő törekvések ellen. Tevékenységével kivívta a hatóságok
és sok kollégájának ellenszenvét. Az egyetemi ifjúság rajongott
professzoráért.
___________________________________________________________________

A nyelvújítás szakaszai

1.:Bessenyei fellépésével a magyar irodalom művelése, a nyugati irodalmakkal
azonos szintre emelése nemzeti programmá lett. Az írók figyelme
szükségszerűen irányult a nyelv kérdéseire.
Jelentős:
 - Baróti Szabó Dávid: aggastyán, csíra, fegyelem, csupasz, nyomtatvány,
visszhang;

 - Dugonics András: délkör, egyenlet, gömb, gyök, _szög_, köb, kör,
különbözet, hasáb;

 - Bartzafalvi Szabó Dávid:(4oo szavából még 8o ma is él) társadalom,
olvasmány,  előzmény,      tünemény, felület, újonc, csontváz, naptár,
belváros, arány, cikk, cím, szakma;
___________________________________________________________________



Üdv: Hajba Károly