1. |
Re: *** HIX NYELV *** #126 (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
2. |
Specialisan magyar nincs (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: *** HIX NYELV *** #136 (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Az "ered" ige hianyos ragozasu? (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Korso (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Lobkowitz Poppel Eva levelezese (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: *** HIX NYELV *** #126 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindenkitől elnézést, hogy egy régi számhoz (a 124-ikhez) szólok most
hozzá, de legkivált is Racskó Tamástól a megkésett válaszért,kinek
türelmes és tüzetes magyarázatait csak most köszönöm meg.
Újabb együgyű kérdésem ehhez kapcsolódik:
> hiátustöltő hang kapcsolt. De pl. a Halotti Beszédben nincs
> hiátustöltő: "hazoa" 'házzá'; a XV. sz-ban itt volt még /j/ is
> "innepeie" 'ünnepévé'. Ebben az esetben a /v/ vált általánossá, és
> idővel a rag részének tekintették. (A "fája", "esküje" esetekben
> pedig a /j/ hiátustöltő vált a rag részévé.)
Milyen hangok lehetnek hiátustöltők? A H, J, V mellett v. ezeken túl tölthet-é
hiátust bármi más?
A 126. számhoz, szintén R. Tamásnak:
Az "ember magasságú" különírását nem védelmezni akarom (a helyesírás
szabványosítása amúgy sem a szívem csücske, én a régi nyomtatványok
bájos, szabályozatlan írásmódját is szeretem), csak az indoklására próbálok érv
eket
találni. Nos, talán zenei, ritmikus oka van az ilyesminek. Az "embermagas",
"emberforma" rövidebb, elég neki egy hangsúly; az "ember magasságú", "ember
nagyságú" stb. esetében viszont a második tag is kap egy mellékhangsúlyt,
s ezt fejezi ki a különírás.
|
+ - | Specialisan magyar nincs (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Az viszont nem igaz, hogy speciálisan magyar "nincs"-ről van szó.
De, Tamás, ugyanis ez Kellér Dezső egyik emlékezetes konferanszából
való. A "nincs" nem olyan szó, amihez százával tapadnak irodalmi
utalások, ismert mondások, esetek; tudtommal csak ez az egy van. A
konferansz arról szólt, hogy ha bemegy a boltba, mindenre azt mondják
neki, hogy nincs. Ezt Ausztriában másképpen mondanák, hogy mindig
hozzáteszik: leider. Sajnos. Leider es ist nicht, leider es gibt
keine. De olyan nincs, mint a mi nincsünk, sehol nincs. Ez egy
speciálisan magyar nincs. A nincs megszabadít attól a problémától,
hogy a vevővel a továbbiakban is foglalkozni kelljen. Boldogan,
örömmel, sugárzó arccal felelik neki:
-- Niiincs!
Mondd, tudod a szó eredetét is, Tamás? Mindig utána akartam nézni, de
sose volt rá érkezésem.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
God, are boys better than girls? I know you're one but try to be fair. Sylvia
|
+ - | Re: *** HIX NYELV *** #136 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : La'ng Attila D.
> Régész mondja a tévéhíradóban: "Valóban addig járt a korsó a
kútra,
> amíg bele nem esett..."
>
> Hát igen. Nyelvében él az ország. Ahány ház, annyi tulajdoni lap.
Több
> nap, mint hónap. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a
repülőgépet.
> Száz szónak is egy a befejezése: illik ismerni közmondásainkat.
Nem hallottam ezt az adast, de nem lehet, hogy direkt ferditette el?
Van egy ilyen iranyzat is, nekem tetszik, es megis mindenki tudja
mirol van szo......
Ha a "kiraly" es egyeb /ez a maniam, tudod:-)/ jelzoket elfogadjuk,
akkor egy-ket nyelvi csures-csavaras sem arthat.
Udv
Vica
|
+ - | Re: Az "ered" ige hianyos ragozasu? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #136, Láng Attila D.:
> Hiányos ragozású még az _ered_ ige is, az egyik jelentésében. ... Nem
> lehet mondani, hogy eleredek a közért felé, csak azt: eredj!
Az én véleményem szerint az "eredj!" jelentése nem 'távozz!', hanem
'indulj el!'. Én pl. a problémáknak többször "eredek utána", mint
ahogy 'utána járok'. Az eső is "nekiered", de a népmesei fordulat is
így szól: "illa-berek, útnak eredt [a legkisebb királyfi a közért
felé]". De az egésznek az alapja az, hogy egy növényi sarj "megered"-
e (azaz növekedésnek indul-e), vagy sem: vö. "erdő" szavunk, melynek
eredetije az "eredő" 'sarjerdő' (minthogy az eredeti 'erdő' jelentésű
szó, a "vad" jelentése megváltozott [de a "vadon" még most is 'erdő'-
t jelent].
Szóval ez szerintem nem hiányos ragozású ige, csak az egyes
jelentései a népnyelvből csak bizonyos állandósult fordulatokban
kerültek át a köznyelvbe.
Az lehet a diszkusszió tárgya, hogy a természeti folyamatokat leíró
igék hiányos ragozásúak-e avagy sem. Vegyük pl. a "havazik"-at: erről
ismeretes, hogy csak egyes szám 3. személyben használatos. Ugyanakkor
megszemélyesítés esetén minden alak előfordulhat: "Így szólt a mord
Tél a Naphoz: E tájat behavazom. | Nem jutnak át sugaraid a földre a
fagyon."
Ezzel ellentétben a "nincs"-et fizikai képtelenség első személybe
"tenni", ugyanígy a "szokott"-ot nem tudod jelen vagy jövő időbe
tenni [annak ellenére, hogy rendszerint meg szoktam védeni a "csak a
sporthíreket *szokom elolvasni" fordulatot]. Az "el *kellek indulni"
is csak most tör utat magának a legalitás felé...
> Azt hiszem, a szexizmus kérdésében Te nyertél, Tamás.
Szerintem Viszockij nyert: van egy dala, amelyben egy, a "lengyel
Budapestre" szóló külföldi utazást nyert szovjet élmunkás
instrukciókat kap indulás előtt. Ennek kapcsán figyelmeztetik, hogy a
nyugati kémek nőnek is oltözhetnek. A beszélgetés utáni éjszakán
"magyar nőkről álmodik szakállal és karddal"...
> Lám csak, tehát a -né képzőt már az ókorban is használták... (Most jut
> eszembe, Mnemoszü felesége is viselte.)
Miként Alküö (Alcio), Antigo, Arach, Ariad, Daf, Eiré (Iré), Euad,
Eufroszi, Helé, Hirmio, Iszmé, Melpome, Mne, Perszefo és Szelé neje
is. A ión-attikai nyelvjárásokban az "a" bizonyos pozíciókban nyílt
"e" lette (melyet étával írtak, és magyarul általában "é"-vel adunk
vissza. A latinságban szó végen rendszerint visszaállították az "a"-
t: Heléné > m. Heléna, Eufroszina > m. Eufrozsina.
Ennek kapcsán jutott eszembe egy olyan név, melynél valóban a női
alakhoz képeztek hímpárt: ez az [Eiréné 'béke' >] Irén(e) > Iréneusz.
|
+ - | Re: Korso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #136, Láng Attila D.:
> Régész mondja a tévéhíradóban: "Valóban addig járt a korsó a kútra,
> amíg bele nem esett..."
Én félfüllel hallottam ezt a riportot: a tatárok által elpusztított
Muhi falu romjait találták meg. Szerintem a fenti mondat szándékos
volt, ui. emlékeim szerint egy eltömődött kútban találtak
cserépdarabokat. Ezt illusztrálta az illető, szerintem szellemesen
kifordítva egy közmondást.
|
+ - | Re: Lobkowitz Poppel Eva levelezese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ilona!
hix.nyelv #136, :
> Ami nekem itt keznel van: Lobkowitz Poppel Eva levelezese
Köszönöm az adatokat.
> (anno speciel az ozvegyneveket vizsgaltam es azok kozul nem is
> elsosorban a "nagy" neveket, amelyek egyebkent leginkabb az "arva"
> valtozatban fordultak elo)
Valószínűleg ez lehet az állításaink közötti különbség oka. Bárczi,
aki a forrásom volt, inkább a plebszben dívó gyakorlatra alapozott
kutatásokból meríthetett.
|
|