Kedves Pista
>>>Gondold azt, hogy a fekete lyuk szepen szabalja a teret.
 .....Ha valakinek ismeros az okoskodas, kerem irja meg honnan.<<<

Nekem a SargaTengeralattjarobol, ott volt egy terzabalo ize, ami a vegen sajat
magat is megzabalta. :)

>>>Az esemenyhorizont alatt, ha c-vel rohansz "kifele",
mar akkor is befele esel, mert ter maga tobb mint c-vel
zuhan a szingularitasba.<<<

Ez a tobb, mint c jelenti azt, hogy a ter iranya idoirannya alakul, es ennek
aztan nincs az a quark, vagy superstring vagy akarmi ami ellenallhatna, mert a
jovobe mennie _kell_.
De en mar a terzabalast se tudom elkepzelni :)
---Olyan mint az a felfujodo lufi a pottyokkel, csak eppen nincs meg egy
dimenzio, akkor hova fujodik fel?
---Van kulonbseg a gorbult ter es a zuhano ter kozott?
---Olyat is olvastam, hogy az esemenyhorizonton az idolassulas csak optikai
jelenseg szamunkra, de tenyleg ha all ott az ido, akkor eloszor is hogy
keletkezett?
Persze sejtem, hogy itt mar a modelleknek semmi eselyuk sincs :(

udv, Sanyi

Sziasztok
Koszi a valaszokat. Talan a legfrappansabb, hogy a tukorben ugy jovunk, mintha
mennenk :) [Vagyis szembol latjuk magunkat, de az oldalak szempontjabol
hatulrol]

Szerintem az igazi viszont Sebestyen Balazse, aki szerint hajtsunk vegre 180
fokos fordulatot a gondolkodasunkon, es tekintsuk a tukorkepunket a helyesnek,
azon minden a helyen van, egyezik velunk, tehet a tukor _semelyik_ tengelyre
sem tukroz, csak akik szembejonnek velunk, azok fordultak meg a fuggoleges
tengelyuk korul. Az asztalifoci (magyarul csocso) figura meg ha tukorbe nez,
azt hiszi fejjel lefele van, mert o" nem igy szokott szembe jonni :)

Vagy a harmadik magyarazat is szemleletes, hogy a tukor csak az elore-hatra
iranyt tukrozi.

A negyedik viszont  nem jo
>>>Tehat nem a tukor a bunos, hanem az ember, akinek van jobb es bal
szeme, viszont nincs also es felso...<<<
Egy szem is le tudja kepezni az iranyokat. Fenti igaz lehetne talan a fulre,
ami a parja nelkul csak bizonyos feltetelek mellett tud iranyt erzekelni.

udv, Sanyi

Kedves Lista!

Korabban kerdeztem a listat, hatha hallott valaki a kacslabu agaimbuk felol. 
Sajna nem jott valasz. Nyar van, nem leteznek, vagy csak nincs olyan ember 
erre fele, aki erdemi valaszt tudna adni??? :-)))

Ha valakinek barminemu infoja van, kerem ossza meg velem!

EIK && udv From:, a bekatalpas

Sziokak

Egy TUDOMANYos cikk a fenysebesseg tullepeserol:

http://www.origo.hu/tudomany/real/000726princetonban.html

Masik kerdesem: ha a gravitaciot gravitonok terjesztik, amik
fenysebesseggel terjednek, de a fekete lyukbol semmi meg a feny sem
szokhet meg, hogyan jonnek ki a gravitonok? Ha nem jonnek ki, akkor mitol
van gravitacio?
Hogy fer ossze a graviton es a gravitacio-fekete lyuk?
Jozsi

> Felado :  [France]


> Elnezest a hosszu idezetert:( Szerintem a lenyeg az hogy nekem szemely
> szerint teljesen mas elkepzelesem van a "bizonyitas" fogalmarol mint
> neked. Szerintem a fenti idezet nem bizonyitja, hanem kijelenti hogy az
> oksagi leiras mas eredmenyt ad mint a celsagi, a bizonyitas
> leghalvanyabb arnyeka nelkul.

Eloszor is melysegesen egyetertek veled, hogy GyI a tudomanyos
gyakorlattol meroben elteroen hasznalja a "bizonyit" es "meggyoz"
kifejezeseket. O valojaban kinyilatkoztat, a tartalmi kritikara pedig vagy
megismetli allitasait vagy egyaltalan nem valaszol.
 
> Ugyanakkor nem ertek egyet azzal hogy a kemikus jo kozelitessel le tudja
> irni a nehany oraval (vagy nappal) kesobbi allapotot. Nem azert mert nem
> ismeri a molekulakra hato eroket (bar gondolom hogy a kvantummechanikai
> bizonytalansagok itt mar szamba jonnek), hanem azert mert a rendszer
> kaotikus, es igy egy nagyon kis bizonytalansag az eredeti allapot
> ismereteben nagy kulonbsegekre vezet. Nem tudom hogy ehhez mennyi ido
> kell, de nehany ora vagy nap eleg kell legyen (lasd idojaraselorejelzes,
> ahol a kormanyzo egyenletek gondolom egyszerubbek).

Viszont a kaoszt nem kene belekeverni a dologba. Az eloknek vannak
kaotikus tulajdonsagaik (pl. a jol ismert capa-suger problema), viszont
bizonyos stabilitas is jellemzo rajuk. Pl. ha valaki ebedre spagettit
eszik vagy krumplifozeleket (eltero input) nem varnam, hogy ez a dontes a
kesobbi eletet alapjaiban befolyasolja (kozel azonos output). (Kerek erre
nem irni extrem paldakat, normalis emberrol beszelek normalis korulmenyek
kozt.) A kaosz vagy nem-kaosz nem az egyenletek bonyolultsagan mulik,
hanem az egyenletek tipusan.

Hogy a vegyesz mit tud modellezni es mit nem, arra majd csak akkor tudunk
valaszolni, ha kiderul GyI milyen szinten adja meg a kezdeti allapotot es
ehhez kepest milyen szinten varja el a vegallapot leirasat. Mennyi idot
kivan modellezni a kezdeti es vegallapot kozt.

Eddig meg nem kaptunk hasznalhato leirast, marpedig igy nem fog menni a
dolog.

Necc Elek (az ezermester)

Sziasztok!

Tudna valaki segiteni abban, hogy a pilotak, navigatorok hogyan hatarozzak
meg a repulesi iranyt?

A következore gondolok: Frankfurtbol Los Angelesbe szeretnek repulni.
(Persze csak elmeletben :-) Kinyitom az atlaszt, igy elso ranezesre azt
mondanam, hogy az utvonal New York, majd az egesz USA-n keresztul L.A. Ez
igy nem jo.

Lerajzoltam az eszaki felteket felulnezetbol, ahogyan a sarkokat abrazoljak
az atlaszban. Behuztam a szelessegi es hosszusagi fokokat. A leheto
legpontosabban belottem a ket varost, es osszekotottem egy egyenes vonallal.
Megneztem, hogy ez az utvonal hol metszi a szelessegi és hosszusagi fokokat.
Az atlaszban vegigkovettem az igy kapott utat. Egy szep iv jott ki: Skocia,
Izland, Gronland deli resze, Hudson obol, Regina(Kanada), Salt Lake City,
Las Vegas, L.A.

Probaltam osszefuggeseket keresni a cel es az indulo allomas kordinatai
kozott, hatha kijon valami , ami meghatarozza az indulo iranyt (keletre
induljak vagy Nyugatra - szelessegi kordinatak osszege kisebb vagy nagyobb
mint 180fok, stb.)
Nem jutottam semmire.

Mi van akkor, ha a deli feltekere akarok menni, mondjuk Sydney-be? Ezt mar
nem lehet lerajzolni. Ebben az esetben azt sem tudom eldonteni, hogy
egyaltalan eszakra vagy del fele induljak-e el.

Tud valaki esetleg irodalmat ajanlani a fentiekkel kapcsolatban?

Elore is kosz.
Vass Z