1. |
devanagari (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
2. |
Hukky (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Re[2]: Jabberwocky (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
4. |
Re[2]: Cseh r^ (mind) |
75 sor |
(cikkei) |
5. |
barat-baratno (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
6. |
barat (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
|
+ - | devanagari (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Nem tud valaki ajanlani olyan szajtot ahol lehetoleg minel
tobb devanagari ligatura van felsorolva (marmint keppel egyutt, nyilvan)?
Sajnos nemelyik eleg rejtelyes szamomra.
kosz
fu
|
+ - | Hukky (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
SZEGEDI GÁBOR
> Emlékeim szerint ez a név az "Alice csodaországban" c. könyvben is
> felbukkant, és magyar fordításban (Weöres S., ha jól emlékszem)
> "Szajkóhukki" lett belőle. Melyik a helyénvalóbb fordítás: ez vagy a
> "Gyalog galopp"?
Igen! :)))
FRANCIAÜGY
Farkast emlegettünk: fölhívott a barátom és meg tudtam tőle kérdezni,
hogy hívják. Nos, Magyarországon továbbra is a lánykori nevén hívják,
ezt megtartotta, Franciaországban viszont nagyjából úgy hívják, ahogy
éppen jólesik, tetszés szerint kombinálva a névváltozatokat; ő
általában a lánykori nevét is feltünteti, mert szükségét érzi. Amikor
viszont hivatalosan tölt ki valamit, akkor a magyar keresztnevét és a
férje családnevét írja le.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
Tudja On, hany plussmacinak kellett ezert a divanyert meghalnia?
|
+ - | Re[2]: Jabberwocky (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #65, Szegedi Gábor:
> és magyar fordításban (Weöres S., ha jól emlékszem) "Szajkóhukki" lett
> belőle. Melyik a helyénvalóbb fordítás: ez vagy a "Gyalog galopp"?
A "Gyalogg galopp": a film nem az "Alice" feldolgozása volt. Csak a
címet kölcsönözték onnan a film tartalmának tömör jellemzésére.
Azonban ez a cím nem "brit" nyelvterületen (még az USA-ban sem) nem
igazán hat, mivel nem képes a hozzá kapcsolódó tartalom felidézésére.
Emiatt jó a "Gyalog galopp" fordítás, minthogy "értelemtükröző":
játékosan abszurd.
Én a filmet eddig csak németül láttam "Die Ritter der Kokusnüsse",
azaz 'A kókuszdió(k) lovagjai' cím alatt. Ez sem szó szerinti
fordítás, viszont nem is szellemes...
|
+ - | Re[2]: Cseh r^ (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #65, Láng Attila D.:
> Muszáj leszek írni valamit erre a célra, már motoszkál idebent a két
> fülem között.
Engedelmeddel valamiről lemaradhattam: mit írni, hová, miért és
kinek?
> ne tesszék szelypítani.
Pedig mindig isz lógópédusznak készültam, cak valamiért nem
vettak fel a szakra...
> Én erre szavazok, remélve, hogy sikerült megértenem a különbséget a
> három között.
Szerény véleményem szerint a három közt nincs igazán különbség.
Pontosabban fogalmazva a különbség vagy nem különbség tart el
jónéhány szakembert: amíg egymással ellentétes dolgokat tudnak
megfogalmazni, addig lesz kutatási témájuk. (A hix.nyelv lista
olvasói természetesen mindig a kivételek közé tartoznak. :-))
> Pótkérdésem, hogy mitől függ a hang zöngéssége vagy zöngéstelensége,
> miközben én kivetkőzetesen zöngétlennek hallom.
Kivetkőzetesen zöngélt, gondolj csak "Dvor^ák" zeneszerző nevének
népszerű kiejtésére. Ennek oka, hogy az /r/ zöngés hang, így a
spiráns függeléke is az lesz, amíg zöngétlen hasonulás alá nem
esik, általában úgy, hogy zöngétlen hangot követ. Szerintem itt
csak a "magyar füled" téved, ugyanis a magyarban az /r-S/
hangkapcsolat nagyságrenddel gyakoribb, mint az /r-Z/. Igaz,
talán az "r^" zöngéje kissé gyengébb, mint a normális susogó
"z^"-é.
> Zárhang után aprszolúte nem hallok perdületet. Más helyzetben mintha
> néha lenne némi ráutaló magatartás, amikor nem én ejtem a hangot,
> hanem eleven csehek,
Szaktekintélyt idézek, Laziczius Gyula egyértelműen a pergetett
hangok közé sorolja: "Ha a pergetett hang képzésénél a vibrációs
termékbe erős súrlódási zörejek is vegyülnek, akkor a hang
*réshangszerű* lesz. Közismerten ilyen a cseh nyelvnek a
gyakorlati írásban _r^_-rel jelölt lingvális képzésű hangja (pl.
_r^ád_)." Ez tehát látszólag egy negyedik verzió.
Valójában valami olyasmi történik, amikor én ejtem, hogy ejtek
egy kétperdületes /r/-t, amelynek első perdülete "rendes", a
második perdület azonban nem oldódik teljesen fel, a nyelv
apikoalveoláris pozicióban marad, és e közben a kilégzés
folytatódik.
Vagyis teljesen az adott fonetikai iskola elvei szabják meg, hogy
minek tekintjük: praktikusan egy egyperdületes /r/ és egy
homorgán (apikális) susogóhang egy ejtésű kapcsolata. Amúgy a mi
"cs"-nket /tS/ is ugyanilyen nehéz elmagyarázni mondjuk egy
finnek; nekünk viszont annyira behuzalozott, hogy a /t/+/S/
hangkapcsolatot képtelenek vagyunk külön ejteni (persze erőlködve
azért lehet).
Egyébként a magyarban is van speciális pergetett hangpár, melyről
nem szoktunk megemlékezni: ez a zöngés labiális pergetett /br/
(pl. "Brrr, de fázom!"), ill. a zöngétlen /pr/ (pl. "prüszköl").
Bár nem kötelező őket ajakpergéssel ejteni, de sokan úgy teszik
(különösen a "br"-t), és a Nikolsburgi Rovásábácében, a Telegdi-
féle Rudimentában külön jele is van ezen hangoknak, és a velük
alkotott szótagoknak (pl. "tprus").
(N.B. Az APhI nem állapított meg jelet ezen labiális pergetett
hangoknak: az általam adott /br/, /pr/ csak ad hoc jelzés. Az IAI
[International African Institute] /bw/-vel ill. /pw/-vel adja
vissza őket, ahol a "w" alatt egy pont található. A magyar
fonetika a legutóbbi időkig Setälä jelölését használta: ebben a
rendszerben a zöngés hangot nagy görög pszi-vel, a zöngétlent kis
görög pszivel jelzik. Egyesek ezt használják az egyébként APhI-
alapú munkáikban is.)
> Én a magam részéről a p±enice szót sose láttam, de ezt retroflexszel
> ejteném, ahogy általában a cseh s-eket. Merthogy azok, nemde?
Nem, a cseh "s^"-ek mezei magyarosch /S/-ek. A "ps^enice" szóban
ugyanazzal a hangkapcsolattal indul, mint ami a magyar "poPSi"
szó közepén van. A cseh -- az "r^"-t leszámítva -- fonetikailag
teljességgel a "közép-európai" nyelvek közé tartozik.
|
+ - | barat-baratno (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A barat, baratno, Freund, Freundin a nemetben is hasonlo jelentesu, ha
egy barat a baratnojerol beszel:-))) Mein Freund, vagy meine
Freundin......
A felreerteseket azonban el lehet kerulni, a kovetkezo fordulattal"az
egyik baratnom"
egy baratom-ein Freund von mir. A nemetben ez mar nem fog
felreertesekre okot adni.
Az rendben van, hogy Attila azt mondja egy baratnojere, aki a baratja,
hogy a baratom, de en nonemukent mit mondjak a himnemu baratomra, aki
tenyleg "csak"a baratom?
X,Y az egyik baratom? En jobban szeretem egyebkent a "barat" szot az
eredeti jelenteseben hasznalni, hogy ki mit gondol, az meg maganugy.
Eleg hulyen hangzik, mikor egy himnemu egyed azt mondja enram,hogy a
baratom. Mikor en lany vagyok:-))))
Udv
Vica Grazbol
|
+ - | barat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A _baratnom_ ugyanis a magyar nyelvben nem azonos a "barat, aki no"
>fogalmaval
Teljesen igy van. "Baratom" angolul "my friend", nemetol fuggetlenul.
"Baratnom" = "my girl-friend" (ha a holgy idosebb, mar hallottam a "my
lady-friend" kifejezest is). Oroszul a dolog meg viccesebb, mivel az elso
esetben no eseteben is a himnrmu "moj drug" kifejezest hasznaljak, mig a
masodik esetre a "moja podruga" kifejezes van fenntartva.
Ferenc
|
|