On Thursday 22 May 2003 16:43, franko--mail.rgstudio.hu wrote:
> erdekes dolgokat tudnak meselni a homerseklet hatasara bekovetkezo
> mozgasokrol. 20 fok kulonbseg 1 meteren 0.2mm meretvaltozast tud okozni,
> 10 meteren az 2mm, nyaron akar 60 fokos kulonbseg is lehet a torony ket
> oldala kozott, az 6mm elteres... mivel a torony szilard alapokon all, ez
> a mozgas a tetejen okoz deformaciot... ott, ahol a felfuggesztes van.

Errol jut eszembe nehany masik adat, amelyeket az Eiffel tornyot 
meglatogatottak biztos ismernek, de a tobbiek esetleg nem. A 300m magas, 
vasbol epult szerkezet csucsa 6cm-es kilengeseket vegez a szellokesek 
hatasara es mintegy 18cm sugaru (vagy atmeroju, nem tudom mar) kort ir le a 
napsutes hatasara.

Termeszetesen egy 30m-es kobol epult torony ezekre a hatasokra kevesbe 
erzekeny, de azert nyilvanvalo hogy par millimetert ott is mocorog a 
felfuggesztesi pont. Ehhez kepest a gravitacios hullamok kb 10^-19m 
nagysagrendu elmozdulast okoznak ugyanott.

Plusz meg ha Mizsei Janos azt allitja hogy huzat meg homersekletkulonbseg is 
van arrafele, hat sok jot nem iger...

-- 
Udv, Sandor

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Re: naphatas ( 31 sor )
> Csaba kovetkezetesen nem vegzi el azokat az ellenorzo mereseket es
>valtoztatasokat, amelyeket javasoltunk neki -
>(konkretan: ha mi azt mondjuk, hogy pl. a homersekletvaltozas okozza a
>valtozasokat, neki meressorozatokat kell mutatnia az inga es a kornyezo
>levego homersekleterol,
 Sajnos a programot nincs alkalmam modositani, hogy a grafikont az inga
valtozasaival parhuzamosan a homerseglet valtozasaval parhuzamosan kulon
gorbevel bovitsem, de ertelmetlen, mert amig a kinti hoingadozas 20 fok,
a benti egyet sem er el.
 A masodik, magyarazat kelene a ho ingadozasa mikent forgatna az ingat,
hisz a fuggesztoszal torzioja nem befolyasolja az allasiranyt.
> Ugyanigy, ha azt mondjuk, hogy a felfuggesztesi pont mozgasa okozza.
 Ez akkor lenne igaz, ha a fuggesztesi pont mesterseges elmozditasanal is
korbeforogna az inga.
> Ha pedig azt mondjuk, hogy az inga jellemzoi befolyasoljak a mozgasokat,
>akkor fel kene szerelni meg 3 ilyen ingat kulonbozo helyeken -
  Ezt javasoltam es talan a korulmenyek is azonosak kelene legyenek, azaz
nagyjabol ne legyen a kozelben azonos szinten aszimetrikus elhelyezesben
nagy tomeg, epulet hegyvonulat stb. Sajnos nekem nem all modomban, de
lehet meg valahol akad egy szenvedelyes kiserletezo, esetleg erdekelt
kutatocsoport.
>es csak azt az eredmenyt elfogadni, amelyet _mindegyik_ inga jelez).
 Kulonben meggyozodesem, hogy barhol merek, az emlitett hatas eszlelheto.
>Kertuk azt is, hogy elmeleti szamitasokkal tamassza ala a kiserleteit
 Ez mar komoly szakmai tudast is igenyelne, es csakis egy kutatocsoport
tudna megtenni.
 Ami bizonyos, az inga egy nagy (kulso) tomeg belso terenek
(viselkedesenek) befolyasa alatt all. Pl. Emlitettem, tegnap a borus ido
miatt az inga nem forgott, habar nem allithatom hogy hoingadozas nem volt
a hidegfront levonulasa alatt.
 Ma tiszta egbolt leven, 6:20-tol 9 oraig 16-ot fordult jobb iranyba, es
ezt a damil felcsavarodast meg is tartja az ileto rahato ero orak
hosszat, ami egyertelmu, nem kis mehanikai munka.
>Meg egy oka van a hitetlensegunknek: az ingaja kb. olyan erzekeny,
>mintha folyo feneken billego asztalon allo mazsaval szeretnenk sejteket
>szamolni egyesevel.
 Kicsit mosolyogtato, ambar lehet hogy igaz. Viszont ugyanazt a hatast
mertem orias olomtomeggel es acel fuggesztoszallal, no nem azert mert az
erzekenyebb lett volna mint a mostani megoldas, csupan mert a kulso
nagytomegu fal belso terenek a 'titokzatos' hatasa mukodteti. Es hogy a
faltomegnek mi koze a nap elso sugaraihoz, szerintem a hohatas egyaltalan
szoba sem johet.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: naphatas ( 51 sor )
> Mi meg szeretnénk megnézni mikroszkóp alatt, de nem lehet, mert egy
>mikroszkóp drága. Pedig akár egy vásári mikroszkóppal is megelégednénk,
de >azzal sem lehet, mert... :-/
  Tehat igazan konnyu ramondani mindent, meg azt is hogy "kiveseztuk"
minthogy barki is a kiserletet elvegezze.
  Szivesebben olvasnam azt a kritikat, hogy 'figyelj Csaba en is
felakasztottam egy rudra ket tomeget, de az en szerkezetem meg a
zavarokra sem reagal- Ugymond a kritika is akkor lenne hatasos, ha
egyszinten lennenk a kiserletekkel is. Miert nem probaljuk meg???

   Udv. Csaba.

Sziasztok!

Kedves Janos,

Igazad van, a mbar es a Pa kozott valoban van ket nagysagrend kulonbseg
(1/100). Mivel korabbi leveleidbol egyertelmu a tajekozottsagod,
ezert -csupan lustasagbol- nem valtottam at a ket mertekegyseg kozott.
Most megis megteszem, mert tovabbra is fenn tartom az altalam leirtak
helytallosagat. Ezt egy konkret peldaval szeretnem alatamasztani: A nemet
(NDK) gyartmanyu DS 4/1 tipusu forgolapatos szivattyu adattablajanak
tanusaga szerint a vele eletrheto vakuumertek 5*10^-3 torr. Ez az atszamitas
utan 6,58*10^-6 bar (6,58*10^-3 mbar). Az emlitett vakuumszivattyu nem egy
HigTech szerkezet, ennel annak idejen is gyartottak sokkal jobbakat (mi sem
ezt hasznaltuk). Az olajdiffuzios szivattyuk csak az emlitett
elovakuum-szivattyuk utan "kotve" biztositottak a nagyvakuumot, aminek
erteke
kissebb rendszereinkben elertre a 10^-9 ; 10^-10 mbar erteket.
Egy, a lobbanaspontja kozelebe hevitett olaj nagyon szeretne elegni, ezert
szinte minden gazmolekulat magaba szed. Persze visszahuteskor leadja a
bekebelezett gazokat, amit a korabban emlitett szivattyu szallit el.

> ismet csak 10E-8 bar, ami kb.
Nem bar, mbar!!

> epp ezt a 3 nagysagrendet nezted el?) nagyobb, mint az altalam hivatkozott
> (foldkozeli) urvakuum.
El nem neztem semmit, csupan a !ket! nem harom nagysagrenddel kulonbozo
mertekegysegek kozott nem "tornaztam":)

Tisztelt "Ingasok",

Jomagam is epitettem aszimetrikus, torzios ingat, de jelentosen elter a
Csaba baratom szerkezetetol.
Ket, egymasra merolgesen allitott inga egy kozos tokban. A fuggeszto !acel!
szalak is tokozva vannak. Ezt azert csinaltam igy, hogy ne csak a forgato
hatast legyen kepes kimutatni, hanem a GR. ter vizszintes komponensenek
irany+nagysagat (vektorat) is. A torzios erot ezert men igyekeztem nagyon
kicsire szoritani, hiszen akkor a tul nagy elfordulas miatt ertekelhetetlen
erdemenyeket kaptam volna. Mar eleg regen megepitettem ezt. A szalat, es a
fuggesztesi pont forditasara szolgalo reszt kiveve az egesz uvegbol keszult
(meg a tomegek is). Sajnos a felso, kifurt lap eltorott, es hosszu idore el
vette a kedvemet. Most bakelitbol van ez a darab. A megfigyeles kezdetben
vizualisan tortent, szorgalmasan irtam a ket kar allasait. A kovetkezo
merest mar elektronikusan regisztralom. Az adatokbol kiderult, hogy a ket
kar nem azonos idoben mozdul, es nem is azonos iranyba (-igazolva a GR. ero
vektor jelleget-). Ezek a tenyek eleg hihetoen kizarjak a termikus hatast.
Valaszinunek tartom, hogy Csaba ingaja tenyleg a GR. 'deklinaciot' mutatja.
Sajnos azonban en sem tudom kizarni az O ingaja eseten a termikus hatast.
Azert nem, mert damilt hasznal! Valoszinu, hogy a Nap infra sugarai
"melegitik" fel a szalat, ami nem csak ott fejti ki a hatast, ahol
kozvetlenul napfeny eri az adott objektunot. A hosszu polimer-molekulaknak
eleg eros affinitasuk van az UV tartomanyhoz eppugy, mint az infrahoz.
Ceszeruen ki lehetne szurni ezt a problemat, ha ejjel egy atlagos
teljesitmenyu infralampat kapcsolna be nehany orara, ugy, hogy a sugarzas
kozvetlenul ne erje a szalat, de a szort sogarzas igen.
Amennyiben az en mereseim is megnyugtatoan beindulnak, igerem kozze teszem
az eredmenyt.

Udv : Pista