Zoli!

<<Tobbszor irtam itt, hogy az elmeletet elfogadni szokas,
ha hibatlannak tunik. Aztan johet az elfogultsag, azaz gyanakvobban
tekintunk az olyanra, melyet kevesebb teny igazol.>>

Csakugyan szokas, mert sok, ugyneveznem "Tuneti fizikai jelenseget"
alkalmaznak. Megfelel a gyakorlati igenyeknek. Ilyen a Doppler-elv, Egi
mechanika.

<<Huzz fe'lsikot a Fold forgastengelyebol kiindulva a ket repulogep koze.
E felsik egyutt forog a Folddel, tehat keleti iranyba mozog.
A  repulok ettol szimmetrikusan tavolodnak.
A kelet fele halado repulo tehat nagyobb keruleti- es szogsebesegu
mint a masik. Ebbol kovetkezik, hogy lassabban jar az oraja.>>

Biztos, hogy mind a ket repulo, abszalut ertelemben kelet fele mozog, es igy
jo a kovetkoztetes, csak eppen azt nem mondod meg; miert jar lassabban? Az
nem erv, hogy; Igy irta le Einstein!
En peldaul kiszamitottam az idoelteresbol a repulogepek sebesseget, es nem
relativisztikus modszerrel (keplettel)

Udv: szocs

Szocs,

>Arra kertelek ird le, milyen fizikai kolcsonhatas zajlik le a jelenseg
>folyaman.
Ja, ha ennyire az alapok erdekelnek, akkor leirom: a hang a levegoben
terjedo periodikus nyomasingadozas. Ha kozeledik egymashoz a hangforras es a
ful, akkor ugyanazon ido alatt tobb nyamasmaximum es minimum eri a fulet,
amit az magasabb hangkent detektál.

Alap analogia: a Moszkvában kinyomott Pravda a transzsziberiai vasuttal
utazik kelet fele. Habarovszkba napi egy szám erkezik.
Ha azonban elindulsz Habarovszkbol Moszkva fele az ellenvonattal akkor
naponta ket uj Pravdat is olvashatsz!
Vagy ha elindulsz egy lassubb vonattal Vlagyivosztok felé, akkor meg nem
tudsz minden nap frisset venni, csak akkor, amikor epp lehagy egy expressz.
Ha az expresszel mesz, akkor meg olvasgatod ugyanazt a Pravdat tizenket
napig  :-(

Ha Vlagyivosztokbol Moszkvaba repulsz, akkor meg hirtelen ketheti friss
Pravdaban merulhetsz el.

A Doppler képletek mindig ervenyesek, bizonyos ertelemben a szingularis
pontban is, a hangsebessegu forrás saját hangjanak nyomasfalat töri át
(hangrobbanas). Semmi egyeb kolcsonhatas nincs.
Amit a relativitassal keversz.... azt inkabb hagyjuk. Reszemrol maradok
Einsteinnel.

Janos

> Feladó: Takacs Ferenc
> Mire alapozod az allitasodat?

Roviden szolva a sorozat konvergenciajahoz szukseges metrikara alapozom, 
mint ahogy azt mar parszor megirtam: (#2472)

"Mint azt mar 2001 aprilis 20-i levelemben is megirtam:

Ketlem hogy be lehetne bizonyitani, hogy tetszoleges {Qn} R[0,1]-beli
racionalis szamok halmazaibol allo sorozat "R[0,1]-e valik".

Ehhez egy olyan metrika kene, amire d(lim {Qn}, R[0,1]) = 0
es d(lim {Qn},Q[0,1]) != 0 egyszerre teljesul.

Ha ugyanis d(lim {Qn}, Q[0,1]) = 0, akkor d( Q[0,1], R[0,1] ) = 0
alapjan, Q[0,1] = R[0,1] kovetkezne, ami nyilvanvaloan nem igaz.

{Qn}-nek ezek szerint ugy kellene R[0,1]-hez konvergalnia, hogy kozben
nem konvergalhat Q[0,1]-hez. Ez pedig kielegithetetlen feltetelnek tunik
a szamomra."

> De meg azzal is beerem, ha megmutatod, hogy ez
> a halmazsorozat nem tartalmaz minden lehetseges racionalis szamokbol allo
> vegtelen sorozatot a Q(0;1) intervallumbol, es nem tartalmazza ezek
> hatarertekeit az R[0;1] intervallumbol.

Roviden: mint ahogy az {1/n} sorozat sem tartalmazza a 0-t, ugy a {Qn} 
sem tartalmazza az R[0,1]-et.

Igen, az {1/n} sorozatnak a 0 a hatarerteke, de a {Qn} sorozatnak nem az 
R[0,1], hanem a Q[0,1] a hatarerteke, a hatarertek kepzeshez szukseges 
metrika miatt.

> De ez nem minden. Ahhoz peldaul, hogy minden racionalis szam belekeruljon
> egy halmazba, 

Lassan eszrevehetned mar (es persze Hunor is eszrevehetne), hogy a 
"szatyorba pakolos" ertelmezes nem mukodik ...

> Es mivel ezen halmazsorozat hatarerteket
> kepezzuk, igy egyben  a halmazsorozatban levo vegtelen sorozatok
> hatarertekeit is kepezzuk, vagyis a halmazsorozat hatarerteke az osszes
> lehetseges racionalis sorozat hatarertekeibol all, ez pedig a valos szamok
> intervalluma.

Nem. A halmazsorozat hatererteke (ha van neki), az a halmazsorozat 
hatererteke, nem pedig valami mas sorozatok hatarertekeinek az unioja.

> Az n-edik halmazban az elemek tavolsaga 1/n. Ez egyben a halmazok altalad
> hianyolt merteke is.  Az 1/n sorozat hatarerteke nulla, ami azt jelenti, hogy
> a hatarertekahalmazban az elemek tavolsaga nulla, vagyis a
> hataertertekhalmaz folytonos intervallum, tehat valos szamokbol all.

Nem. A hatarertertekhalmaz folytonos _racionalis_ intervallum, tehat 
_racionalis_ szamokbol all, megpedig a hatarertek kepzeshez szukseges 
metrika miatt.

A metrikad jelenleg csak a halmazsorozatod tagjaira van ertelmezve, 
intervallum(ok)ra pedig nincsen ertelmezve. Igy csak annyit tudsz 
mondani, hogy a metrikad szerinti ertelemben a halmazsorozatod 
konvergens, mert a sorozat tagjai "osszetorlodnak". Azt azonban nem 
tudod kimutatni a metrikad segitsegevel, hogy egy bizonyos intervallum 
hatarerteke-e a halmazsorozatodnak vagy sem.

Ha megprobalod kiterjeszteni a metrikadat intervallum(ok)ra, akkor a 
fennt leirt ellentmondasba utkozol. Az ellentmondas feloldasa vezet arra 
az eredmenyre, amirol irtam:

"{Qn} sorozatnak nem az R[0,1], hanem a Q[0,1] a hatarerteke"


z2

> Egy antenna onmagaban Q=40..100
> nagysagrendu, legyen az egy darab drot vagy egy nya'k-antenna. Egyszeruen
> azert, mert soros RLC-korrel modellezve Q=1/R*sqrt(L/C). R=0 (jo vezeto),
> C=0 (nincsen fold a kornyeken), marad a drotbol eredo induktivitas.

Talaltam nehany hurokantenna tervezesi iranyelvet,
tobbek kozt az alabbiakat:
1. Szamoljunk a skinhatas miatti ohmos veszteseggel.
2. A kondi vesztesege't sem szabad alabecsulni.

Tehat ha fontos a hatasfok, akkor nem mindegy,
milyen kapac kerul bele es az sem, hogy mekkora vezeto csik. 

BM

>> Nyomatékosan kijelentem, nem én vagyok hülye, hanem az egyik regényhosöm
>> elmélete ez...

>Hol a regény? Internet cím?
>Én is szeretem ezeket a regényeket - annak ellenére, hogy néhánynál már
>nem csak az elméletet értettem meg, hanem megtaláltam azt a bődületes
>hibát is, amit a szerző elkövetett, és ami az egész elméletét rombadönti.

Íródik a regény, és az se baj, ha máris rámutattál az "elmélet"
hibájára, a megvalósíthatatlanságára, mert nem sci-fi, hanem csak egy
filozófiai elmélkedés alapja-része, és mint tudjuk a filoszok az emberiséget
sokszor (ha nem állandóan) csobe húzzák :-)))
 Ha megjelenik értesítelek, bár ehhez egy hat hónapos behajózás szükséges,
és olyan körülmény a hajón, hogy tudjak írni is, és ezt elore sosem tudom.

Üdv: István

Ezt a linket miért nem ajánlottad nekem? Ez is kell, de nagyon! Le is
töltöttem...
(http://mek.oszk.hu/00500/00569 Lukács Béla: Térben, időben és téridőben) 9.
ábra és a hozzátartozó magyarázat

Köszi: István

www.szekelyistvan.hu