1. |
Re[2]: "-d/-szt" igeparok (mind) |
78 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Orvosi szoveg angolra forditasa (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Sajat... (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
4. |
az en sajat konyvem (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
5. |
sajat (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re[2]: "-d/-szt" igeparok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #190, Szegedi Gábor:
> 3. ijeszt->ijed?->ijedék?: a használatos főnév ijedtség
A képzőket funkcionális szempontból két csoportra oszthatjuk: (1)
produktívak, (2) improduktívak. Az utóbbiakra az jellemző, hogy nem
képzünk velük új szavakat, csak régi alakulatokban vannak meg, és ott
is visszaszorulásuk tapasztalható a produktív változatok mellett.
Mind a "-d/-szt" igeképzők, mint az "-ék" főnévképző ilyen
improdultív toldalék.
Az "*ijedék" helyett egyébként nem az "ijedtség" használatos. Ui. a
nem illeszkedő "-ék" képző legtöbbször a cselekvés eredményeként
előállt dolgot, személyt jelölte (pl. "kaparék" 'amit lekapartak',
"kotorék" 'amit kikotortak', még: "maradék, származék"). Így az
"*ijedék" -- ha létezne -- talán 'félős [azaz megijesztett] állatot,
embert' jelentene. A "rohadék" '<emberre alkalmazott szitokszó>' a
szó átvitt jelentésében maradt fent, de eredetileg 'megrohasztott,
elrohadt dolog' jelentése volt. A szavak kihalásának egyik utolsó
lépcsője, hogy már csak állandósult szókapcsolatokban élnek. A mi
családi nyelvünkben is van még egy ilyen "-dék" végű szó, aminek már
az eredeti jelentését sem tudom (talán 'hízó <disznó>'), pl. intés a
gyerekeimnek: "Ha sok édességet eszel, _dagadék_ leszel."
Bár az "-szt"-t és "-d"-t egy képzőpárnak tekintjük, nem jelenti azt,
hogy kötelező minden "-szt" végű igéhez "-d"-s változatnak lenni,
ill. fordítva. Ez még a produktív képzőkkel sincs így: a "visít"
mellett nincs "*visul" (ugyanígy "vonyít", "nyerít"). Ennek oka lehet
az, hogy eredileg nincs pár, pl. az állathangok esetén az "-ul/ül"
képző számára adódó 'hang kiadására késztet' jelentés olyan kis
fontossággal bír, hogy nem volt igény ilyen szavak létrehozására. A
másik oka az, hogy a pár tagjai nem egyidőben vesznek ki a nyelvből:
az egyik hamarabb avul el, mint a másik. Így pl. a "köveszt" 'szárít,
aszal' mellől a "kövül" kiszorította a "+köved"-et; ugyanígy:
"szárad" : "+száraszt" ~ "szárít".
> 4. jöveszt?->jöved?->jövedék:
A "jövedék"-ről nincs konkrét adatom, de nyelvújításkorinak tűnik.
Ui. ebből a jelentéskörből több "-ék" képzős szóról tudom, hogy ekkor
keletkeztek. Ilyenek pl. a "hátralék, illeték, járadék, jutalék,
százalék". A nyelvújítók az "-Adék" képzőt mesterségesen vonták el,
mivel sokszor eltűnt már az "-Ad" képzős alapszó.
Ilyen elvonás természetes úton is megtörténik: erre az egyik példa az
igéhez járuló "-Alék" főnévképző ("adalék, főzelék, tartalék" stb.).
Itt az "-Al" régi gyakorító képző (ld. még az "-AlOm" képzőben),
melyhez járult az "-ék" toldalék. De ez az "-Al" igeképzőnk
kiveszett, így feledésbe merült az "-Alék" összetett volta. De
történetileg maga a "-szt" is összetett: az "-sz" imperfektív képző
(vö. "alszik, eszik, tesz, vesz") és a "-t" műveltető képző (vö.
"lebben" -> "lebbent") kapcsolata.
> 5. téveszt->téved->tévedék?
Ha vesszük az "ijed" -> "ijedelem" leszármazást, akkor a "téved"-hez
megalkothatnánk a nem létező "*tévedelem" szót. Ugyanígy a
"tévedhetetlen" mellől hiányzik az "*ijedhetetlen". Az "ijedés" és
"tévedtség" szavak ugyan jelentéssel bírnak, de sokkal kevésbé
szokásosak, mint a "tévedés" ill. "ijedtség". Nem minden elvileg
képezhető szó jelenik meg a gyakorlatban. Ez lehet igaz a "*tévedék"-
re is.
> 2. meneszt->mened?->menedék ... inkább a ment igéhez kapcsolható
Ugyanakkor van "menekül" igénk is, amely az alapját és jelentését
tekintve is közel van a "menedék"-hez. Mindezen szavak a "megy" ige
eredeti tövére, a "men"-re mennek vissza. Aki menekül, az folyton
menni kényszerül, és a menekülése célja a "menedék". Azonban maga a
"ment" is ide megy vissza: a "megy" ige "-t" műveltető képzős származéka,
vi. eredetileg 'menésre bír' jelentésű, majd 'menekülésre bír', végül
'menekít'. Az, hogy volt-e tényleg "*mened" 'állandóan megy, vándorol,
menekül' ige, nem tudom, de valószínűsíthető, miként a "*menek/menék"
'menedék' főnév is, mely a "menekül" és "menekít" alapja volt. Azonban
lehet, hogy olyan korán avultak el, hogy már nem élték meg a nyelvemlékes
kort.
|
+ - | Re: Orvosi szoveg angolra forditasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Rob!
hix.nyelv #192, :
> Egy orvosi témájú szöveg angolra fordításához kérem elsősorban egészségügyi
> szakemberek segítségét.
> szövődménymentes
Leggyakrabban a hátravetett "without complications" szerkezettel
fordítható, pl. "szövődménymentes gyógyulás" 'recovery without
complications'.
> (a beteg) szénhidrát-anyagcsere állapota stabil
Ez magyarul is neoplazmus, az "állapota" szó felesleges, így: "(the
patient) has stable carbohydrate metabolism"
> egyszerhasználatos fecskendő
single-use syringe
> állapota alkalmas a repülésre
Ez így nemigen fordítható: egyrészt mert nonszensz (nem az állapota
alkalmas, hanem ő maga), másrészt két eltérő dolgot jelethet:
"repülőgépen szállítható" vagy "repülőgépet vezethet". Talán mindkét
aspektust lefedi a "he/she is fit for flight", ill. hivatalosabban
"his/her health status is appropriate for flight".
> a Magyarországon használatos HbA1c érték Európai Unióban használatos
> megfelelője, illetve az átváltási arány.
Világszerte egyféleképp, százalékosan az összhemoglobin arányában
szokás megadni.
Üdvözlettel,
Racskó Tamás
(Ment magánban is, listára is)
|
+ - | Re: Sajat... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #192, Szegedi Gábor:
> az én könyvem - az én saját könyvem (...) mi a különbség?
Pl. ha kiveszek egy könyvet a könyvtárból, az lehet "az én könyvem"
(mivel a kölcsönzés ideje alatt hozzám tartozik), de nem lehet "az én
saját könyvem".
|
+ - | az en sajat konyvem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Mondhatjuk azt, hogy:
> 1. a könyvem
> 2. az én könyvem
> 3. az én saját könyvem
---
1. Ha a birtokos nevmas nem kap ertelmi hangsulyt,
(REMA pozicio) illetve mas logikai szerepe sincs,
akkor altalaban elhagyhato.
2.
a./ Ha ertelmi hangsulyt kap, mindig kitesszuk!
( = Az ENYEM - nem mas konyve.)
b./ Ha kiteszuk a birtokos nevmast, TEMA
pozicioban is hasznalhato, de ezt mar csak
kiejtesben, az intonacio kulonbozteti meg.
(Tehat a szovegkornyezetbol mar adott, hogy
most az en dolgaimrol van szo, erre csak
visszautalok. Az uj informacio, - es REMA -
hogy ezek kozul a KONYVEM.)
3. Mindketto ertelemben megerositheto
a tenyleges birtoklas tenye, (pld. kepletes
vagy reszleges birtoklassal ellentetbe allitva)
de logikusan jellemzobb az a./ esetre
|
+ - | sajat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Gabor irta:
>Mondhatjuk azt, hogy:
>1. a könyvem
>2. az én könyvem
>3. az én saját könyvem
>Mi a különbség, illetve melyik mire jó?
>Érzésem szerint az első esetben inkább a birtok a fontos, tehát
>az, hogy könyv. A második eset a birtokost hangsúlyozza: az enyém
>és nem másé.
>A harmadikban ugyanezt érzem. De akkor mi a különbség?
SZVSZ az, hogy a 3.-ban kulon hangsulyozom azt, hogy a kizarolagos
tulajdonomrol van szo.
Ha Tibetben, ahol elterjedt a tobbferjuseg, valaki azt mondja, hogy
"az en felesegem", ezzel nem zarja ki, hogy a felesegenek mas ferjei
is vannak. De ha azt mondja, hogy "a sajat felesegem", akkor ezzel
kihangsulyozza, hogy csak az ove, az asszonynak nincsenek mas ferjei
: - ))).
Ferenc
|
|