> Felado : szgyula_ed.gpm.epm
> Tovabbi keresztkerdes: allitolag (vagy igaz, vagy nem) a nagyon
> draga CD-lejatszok tudjak legkevesbe lejatszani az irott, stb. CD-ket.
> Tessek mondani, miert (ha igaz)?
Ez szerintem legenda.
> Ennyi penzert esetleg beszerezhettek volna a Phillips leirast,
> amiben benne van, hogy milyen hatarok kozott ingadozhatnak parameterek.
Rosszabb a helyzet. Nem csak leirast kell beszerezniuk, de a
Phillips engedelye nelkul nem lehet CD jatszot gyartani.
http://www.licensing.philips.com
> Akkor le tudna jatszani (mert az irott is megfelel a szabvanynak,
> csak eppen nagyon mas, mint a nyomott CD).
Itt a gond, az irott is megfelel annak a szabvanynak, ami rola szol.
Van ugye CD (Red Book), CD-R (Orange Book Part II) es
CD-RW(Orange Book Part III). Harom kulon lepcso.
Az altalam hasznalt CD-PRO le tudja jatszani az irott CD-ket.
A most kaphato utodja a CD-PRO2M lejatsza mindharom felet, meg
akor is ha lezaratlan. (Can read finalized and non-finalized
audio CD-R and CD-RW discs)
Gondolom minden CD-PRO-t hasznalo lejatszo igy van ezzel. Pl.
Oracle CD 2000 7,645 USD
mbl 1621 A 18,800 USD
Jadis JD1 3,999 USD
Audio Research CD3 1 562 500 Ft ezeket nem mondanam olcsonak.
----------------------------------
> Felado : janos_ude.iiawah.crbp
> Gabor transzportjat megcsodalva feleledtek CD-epito osztoneim.
Rajta, rajta ! :)
> A jitterrol es orajelekrol tenyleg sokfelet lehet olvasni,
> de odaig meg nem jutottam ido hijan, hogy szetszort ismereteimet
> rendszerezzem, es hitelesseg alapjan sorrendbe rakjam.
Nem tudom ezt ismered-e ?
EVERYTHING YOU ALWAYS WANTED TO KNOW ABOUT JITTER BUT WERE AFRAID TO ASK
www.digido.com/portal/pmodule_id=11/pmdmode=fullscreen/pageadder_page_id=28
Kicsit regi, de erdemes elolvasni.
> Az emberi hallas egeszen furcsan viselkedik, es idonkent olyan
> valtozasokra is reagal, amik meresileg szinte jelentektelenek.
Analog pelda a lemezjatszok fordulatszam-elterese es
fordulatszam-ingadozasa. Az erzekelesi hatarok kozott nagysagrendi
elteres van. (Akinek abszolut hallasa van, az persze vehet dragabb
lemezjatszot.)
Mindenkinek jó zenehallgatast !
Ps. Volt valaki Bobby McFerrin koncerten a Kongresszusi Kozpontban ?
Mondjatok, hogy pocsek volt ! A TV-ben lattam egy regebbi koncertjet,
de addigra mar elfogyott az osszes jegy :(
Gabor
---
Ábrahám Gábor http://agabor2.fx3.hu/
7+ Számítógép Hálózati Kft. Tel : (06-1) 248-3214
1118, Budapest, Homoród u. 17. Fax : (06-1) 248-3216
|
>> Amit en nem ertek, az az, hogy miert nem valasztjak szet a ket
>> dolgot, azaz nagy RAM hasznalataval szabaduljunk meg minden
>> mechanikus, illetve pitgeometriahoz kapcsolhato idozitesi hibatol,
>> es "elegedjunk meg" azzal, amit a RAM-bol torteno kiolvasast
>> idozito kvarc, a D/A es altalaban az elektronika okoznak.
> Pedig pontosan ez tortenik. Megis a hallhato hangminoseg fugg az
> irassebessegtol.
Az a baj, hogy nem pontosan ez tortenik, mindig marad valamennyi csatolas a ket
oldal kozott. Pontosan ez akkor tortenne, ha a mechanikus reszt le lehetne
szedni a RAM + DA reszrol, es ez utan is le lehetne jatszani a RAM-ban marado
adatokat. Ilyen jatszoja van valakinek? Ezzel kene kiserletezni...
>> Valoban, viszont ez a viszonyitasi alap, ami megszabja a
>> kiolvasott jel tempojat, kivulrol szabadon bellithato, es vele
>> kapcsolatban nincs semmi informacio magara a CD-re kodolva.
>
> De, magaba a modulacioba van belekodolva, a fel/lefuto elek
> valtozasaival. Frekvenciaja termeszetesen a linearis sebesseg fuggvenye.
Es akkor mi a kodolt informacio? Ido, vagy frekvencia nem lehet, hiszen azt
mint mondod, kivulrol allitod be, de akkor mi?
A piteknek van alakjuk, merethibajuk, akarmijuk, ami termeszetesen modosithatja
a hangkepet a lejatszasi technika fuggvenyeben. En csak annyit allitok, hogy
van olyan modszer, amivel ez kikuszobolheto.
>> Modemnel a tempot (amit egyebkent adott szabvanyos ertekek kozul
>> lehet kivalasztani) a kuldo oldal szabja meg, tehat ott van egy
>> altalad nem befolyasolhato utem, amihez szinkronizalnod kell.
>
> A CD-nel pedig a lemez *pillanatnyi* (nem az atlagos, altalad
> szabalyozhato, hanem az ossze-vissza imbolygo) linearis sebessege szabja
> meg, altalad szinten nem befolyasolhato modon. Teny, hogy az utemet a
> szabvanyos kozeleben probalod tartani a motor szabalyozasaval, de sosem
> leszel pontos.
De nem is akarok pontos lenni! Megelegszem azzal, ha le tudom olvasni ugyanazt
a bitsorozatot, ami iraskor a CD-re kerult, beteszem RAM-ba, a mechanikat
lekotom, elegetem, es elmegyek ket hetre nyaralni.
Hazajovok, ott csucsul a RAM-ban az adat, lejatszom. Az allitas annyi, hogy
ekozben semmi modon nem eszlelheto, hogy a CD-n milyen pontatlansagok voltak a
pitek hosszaban (nyilvan a bithelyes kiolvasast befolyasolo mertek alatt).
>> Ilyen alapon az adat CD-n is kene legyen, de akkor azon miert nincs?
>
> Termeszetesen van, ugyanugy mukodik az adat CD leolvasasa is.
> Azt hiszem, ket dologrol beszelunk: az egyik a leOLVASAS, a masik a
> leJATSZAS (audio)/adatkiolvasas (adat CD) folyamata :-)
Persze, hogy ket dologrol beszelunk, es en eppen azt kerdezem, hogy miert
mechanikus gepeken megy a lejatszas? Azokon csak olvassuk be a CD-t, aztan
kossuk le oket a RAM + DAC + erosito lancrol.
De akkor most explicite rakerdezek: ha RAM-ba olvassuk az adatokat, lekotjuk a
mechanikat, es utana kezdunk lejatszani, szerintetek akkor is van szerepe az
irasi sebessegnek, az olvaso mechanikajanak es hasonloknak?
Ha nem, akkor nincs mirol beszelni, legfeljebb az lesz kerdeses, hogy miert nem
ilyen elven epulnek a high-end lejatszok.
Ha igen, akkor ez egy egyszeru kiserletben ellenorizheto; reprodukalhato
pozitiv eredmeny eseten pedig komoly tudomanyos eredmeny fog szarmazni
belole...
>> A valosagban a ketto kombinacioja all elo a FIFO elven mukodo
>> dekodolo es hibajavito aramkorok miatt.
>
> A fentiek miatt a pillanatnyi forgatasi sebesseg nem lesz
> kvarcpontossagu. A dekodolo es hibajavito aramkor pedig nem FIFO, mert a
> CD-n CIRC kodolast hasznalnak, ami szetszorja az adatokat. Ket egymast
> koveto hangminta nem egymas mellett van a lemezen.
Ettol meg FIFO, mert valahol kell legyen egy olyan pont, ahol mar sorba vannak
rakva az adatok, es indulnak a D/A fele... A baj pedig abbol van, hogy a
kiolvaso orajelet valahogy igazitani kell a masik oldalhoz...
>> Amit en nem ertek, az az, hogy miert nem valasztjak szet a ket
>> dolgot, azaz nagy RAM hasznalataval szabaduljunk meg minden
>> mechanikus, illetve pitgeometriahoz kapcsolhato idozitesi hibatol,
>> es "elegedjunk meg" azzal, amit a RAM-bol torteno kiolvasast
>> idozito kvarc, a D/A es altalaban az elektronika okoznak.
>
> Vannak ilyen kiserletek, nem is kell hozza sok RAM. Pelda:
> http://httpd.chello.nl/~m.heijligers/DAChtml/dactop.htm
> Az S/PDIF interface-rol erkezo jelet pufferelik, a puffer kiolvasasi
> orajelet *nagyon lassan* valtoztatjak a bejovo orajel szerint, igy a
> magas frekvencias jitter szinte teljes egeszeben kiszurheto.
Hat eppen ez az! Mi a feszkes fenenek valtoztatjak nagyon lassan? Tegyek az
egesz CD-t RAM-ba, dobjak el a mechanikat, aztan a RAM-bol jatsszak le a leheto
legszuperstabilabb orajellel. Ha ezek utan is hallanak kulonbseget ket azonos
bitsorozat kozott, akkor van az erdekes eset...
|