Kedves Tamás!

Köszönöm a primátust az etimológiákat illetően, bár nem
vagyok finn(ugor) szakos.

A _maaliskuu_ előtagjának az általam feltüntetett
lehetséges 'cél' jelentésével magam sem vagyok kibékülve.
A 'festmény, festés' jelentés sem tűnik igazán megnyugtatónak.
Igen régi finn tanulmányaimra visszaemlékezve talán inkább a
_maa_ 'föld, vidék, falu(hely)'szóval függhet össze az előtag.
Morfológiailag azonban vannak kétségeim, viszont megfelelő
szótár nem áll rendelkezésemre, így nem tudok utánanézni.
A _toukokuu_ mint minegyik finn hónapnév összetett szó, így
az összetétel előtagjának is önálló jelentése kellett, hogy
legyen. Papp István szótára a 'tavaszi földmunka/veteményezés'
mellett a '(tavaszi) vetés, gabonatermés' jelentést veszi fel.
Az _elo_ 'élet' és az 'aratás' jelentés ugyanúgy összefügg(het)
mint a magyar _élet_ 'gabona' jelentése az alapszóval. A május
és az augusztus finn elnevezése (vetés - aratás) ilyen módon
szépen korrelál egymással.

Erzsébet

> =======================================================
> Felado : Racsko' Tama's
> Temakor: Re[3]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai ( 71 sor )

> Visszavonom a finn etimológiáimat átengedve Erzsébetnek a primátust.
> Azért még utoljára lenne egy pár kérdésem hozzá:
> 
> * "maaliskuu" 'március' < "maali" 'cél': a "maali" szónak találtam
> 'festés, festmény' jelentést is. Szemantikailag ez nem lenne jobb?

Valószínűleg a "maali" 'festmény' újabb jövevényszó annál, minthogy. 
 
> * "toukokuu" 'május' < "touko" 'tavaszi földmunka, veteményezés'.
> Azon gondolkozom, mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Nem lehetséges
> egy ilyen változás: "toukokuu" 'május' > "toukotyöt" 'májusi teendők'
> > 'tavaszi teendők' > "touko" 'tavaszi földmunka, veteményezés'?

De ha így lenne, honnan eredezteted a "toukokuu" alakot?
Egyébként a "touko"-ban a magyar "tavasz" szó köszön vissza.
 
> * "elokuu" 'augusztus' < "elo" 'aratás'. Kár, pedig az én levezetésem
> egy újabb pontos etimológiai megfelelést csempészett volna a
> hónapnevek közé: f. "elo" 'élet' < "elää" 'él <ige>' ~ m. "él" <ige>.

"elo" = 'élet; gabona (archaikus);' , tehát ugyanazt mondjátok.
(aratás = elonkorjuu)

f.

> * "elokuu" 'augusztus' < "elo" 'aratás'. Kár, pedig az én
> levezetésem egy újabb pontos etimológiai megfelelést csempészett
> volna a hónapnevek közé: f. "elo" 'élet' < "elää" 'él <ige>' ~ m.
> "él" <ige>.

  Határozottan emlékszem, hogy Papp István Finn nyelvkönyve (valahol
megvan egy fészerben) az élet szóval hozza ezt kapcsolatba, ami itt
nem "das Leben" jelentésű, hanem a régi népi szóval a búzát jelöli.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
MARS = Elkergetett bolygo.

Kedves Attila!

hix.nyelv #151, Láng Attila D.:
> Addig is további kérdés: van-e valakinek ötlete, mi lehet a
> dán--norvég--svéd lo/rdag--lördag, illetve izlandi laugardagur eredete? 

A skandináv "szombat" nevét --  a kérdőjelesség fenntartása mellett --
 egy 'mosás/fürdés napja' értelmű szóösszetételre vezetik vissza (óé. 
*"laugardagr" > ósv. *"lögardag" > sv. "lördag"). Vö. pl. 
<http://www.degruyter.de/hsk/pdf/hsk2-2.pdf>;, 
<http://home.bip.net/jan.brette/etym.html>;,  
<http://cjvlang.com/Dow/main/dow1.html>;

Kedves Attila!

hix.nyelv #151, Láng Attila D.:
> Mindenkinek nagy köszi ... a fordításokért, a feldolgozás némi időt fog
> igénybe venni, de meglesz. 
Bár már megköszönted, de én még nem végeztem ám... A török hónapnevek 
etimológiájának megtalálása ui. egy kicsit tovább tartott. 

Jelölések: Ékezetek: "," - 'cedilla' ékezet, "^" - hacsek, "." - alsó 
pont. Betűk: "1" - pont nélküli "i", "?" - hangszalagzárhang, "T" - 
az angol "thin" 'th'-ja, "D" - az angol "this" 'th'-ja, "t." - arab 
emfatikus 't' [t_q], "h." - torokban képzett zöngétlen arab 'h' [X\]

* Török: Bár átvették a latin naptárrendszert, de néhány hónapnevet 
megtartottak a régi muzulmán naptárból: ezek a perzsán keresztül az 
arabból valók, és etimológiájukat az arab rendszernél ismertetem.
1. "ocak" [odZak] = tör. 'tűzhely, kemence, kályha'
2. "s,ubat" [Subat] < ar. "s^ubát." hónapnév
3. "mart" < l. "március" hónapnév
4. "nisan" < ar. "nísán" hónapnév
5. "may1s" [maj1s] < l. "május" hónapnév
6. "haziran" < ar. "h.azírán" hónapnév
7. "temmuz" < ar. "tammúz" hónapnév
8. "ag^ustos" [a:ustos] < l. "augusztus" hónapnév
9. "eylül" [ejlyl] < ar. "?ajlúl" hónapnév
10. "ekim" < tör. 'vetés' v. 'kenyér'
11. "kas1m" < ar. "Qasim" = Mohamed egyik fiának neve 'aki javakat 
oszt' < ar. 'qasama' '(meg)oszt'
12. "aral1k" = tör. 'nyílás, rés, térköz'

* Arab "szoláris": Az ázsiai arab országok arab hónapneveket 
használnak a "szoláris" (vi. Gergely szerinti hónapbeosztású) 
naptárrendszer esetén. Ezek végső soron az akkád-sémi lunáris naptár 
neveire mennek vissza héber közvetítéssel.
1. "kánún-iTTání" 'a törvénykönyv második [hónapja]'
2. "s^ubát." < akkád "s^abát.u" hónap < akkád 'üt'
3. "?áDár" < akkád "ad(d)aru" hónap
4. "nísán" < akkád "nisánu" hónap < akkád-sumér 'első gyümölcsök'
5. "?ayyár" < akkád "ayyaru" hónap < 'virág(csokor)' 
6. "h.azírán" < akkád hónapnév 
7. "tammúz" < akkád < sumér "Dumuzi" istennév < 'igazi utód'
8. "?áb" < akkád "abu" hónap 
9. "?ajlúl" < akkád 'elúlu' hónap < 'tisztává, szentté lesz'
10. "tis^rín-il?awwal" 'első "tis^rín" [hónap]' <: akkád "tas^rítu" 
hónap < 'kezdet'
11. "tis^rín-iTTání" 'második "tis^rín" [hónap]'; vö. 10. hónap
12. "kánún-il?awwal" 'a törvénykönyv első [hónapja]'
[Megjegyzés: Az afrikai arab országok nemcsak a rendszert, hanem a 
megfelelő latin hónapneveket is átvették. Még pedig két változatban: 
egy angol (Egyiptom, Szudán, Líbia) és egy francia alapúban (Tunézia, 
Algéria, Marokkó)]

Ismereteim szerint a latin naptárrendszer adaptációi közül a kínai-
japán sorszámozós hónapneveken kívül már csak egyes bantu nyelvek 
(pl. szoto, xhosza) maradtak ki, de azokra nem vállalkozom.

Udv minden kedves listatagnak!

Tudjatok, hogy a tegnapi szam volt a 150.?

Garatulalok! Tovabbi sok sikert es jo nyelveszkedest!

-- 

 Laci                          mailto:

Sziasztok

Ide is elkuldom a keresemet, bizvan az olvasok tudasaban:-)
Egy baratnom keresi a regi szovjet himnusz _magyar_ szoveget, fogalmam
sincs miert kell neki.
Ferencben kulonosen bizok, mert o minden ilyesmit szokott tudni:-)

Spasibo bolschoe elore is es vsego dobrogo:-)
Poka,
Vica