> latom, hogy a Varatlan utazas sem igazan hoz lazba senkit. Mondjuk
> Attila szerintem nem is ezert csinalja, csak probalja eletben
> tartani a listat vagy ilyesmi, ami jo dolog.
Oszinten szolva egyaltalan nem ezert. Az ismerteto mashova is megy,
ide a Film listara azert kuldom, mert a profiljaba illik. A lista
eletben tartasara sajnalattal bar, de nem vallalkozhatom, van eppen
eleg sajat listam, amiket uzemeltetnem kell; peldaul a
 egeszen fiatal kis lista, nem alakult meg ki a
szilard irotabora, keves tagja is van, ott nekem kell mozgatnom az
esemenyeket, ha azt akarom, hogy a lista eljen. A Filmet nem en
uzemeltetem, nem vallalhatom hat az eletben tartasat sem.
> Regen nem olvastam viszont uj filmekrol. Mi van, az unnepek alatt
> senki nem volt moziban, vagy nem latott videon semmit, vagy valami
> vagy barmi?
De, volt ra precedens. Ami azt illeti, en az unnepek alatt
tulnyomoreszt tevet neztem, de viszonylag keveset tartottam meg a
folvett filmekbol; azt hittem, karacsonykor mar torolnom kell valami
regit, kozben pedig meg most is van egy filmnyi ures helyem.
Legutobbi ket kazettamon a Varatlan utazast nem szamitva a kovetkezok
sorakoznak. Meg karacsony elott vettem fol a Vakvaganyok cimu uj
magyar filmet, kritikat is akartam rola irni, aztan abbamaradt. Igaz,
felhivtak a film kozben, ugyhogy csak a felet lattam, azota meg nem
volt erkezesem ujranezni. Szerintem nem rossz film, van hangulata, es
az se tragedia, hogy a Csiszar felfoghatatlanul pocsek szinesz.
Aranyos otlet a folyamatos narracio, ami Jeannie Boulet utan a masodik
sikeres erofeszites annak erdekeben, hogy megkedveljem Kocsis
Mariannt, akivel regen nagyon nem szimpatizaltam. A magam reszerol azt
se rovom fel hibajaul, amit valahol hallottam emliteni, hogy ugy
tanitjak be a tanclepeseket a vakoknak, hogy megragadjak a labukat es
mozgatjak, mintha hulyek volnanak. Nem Timar Peter az, aki nem ert a
vakokhoz, hanem ez az Ede meg a tarsai. Ok csak belecsoppentek es nem
tudnak semmirol semmit. Persze hogy igy viselkednek. A film
legerdekesebb tulajdonsaga mindazonaltal, hogy Matatek Judit, akinek
nem lehetnek szerteagazo ismeretei arra nezvest, hogyan kell mozogni,
megjelenni, arcokat csinalni egy filmen, jobban jatszik, mint Csiszar,
es helyenkent Bozsik Yvette-tel is folveszi a versenyt, aki nem
szinesz ugyan, de az egesz eletet szinpadon toltotte. Timar megint
tehetseget fedezett fel, csak hat Matatek valoszinuleg akkor se
csinalna filmes karriert, ha ez a mai magyar filmgyartasban lehetseges
volna.
Masik film, amit eltettem, a Csoda New Yorkban cimu odavalosi alkotas,
amiben Richard Attenborough mint telapo nagyon aranyos, Mara Wilson
mint a telapoban mar nem hivo komoly, felnott hateves szinten nagyon
aranyos, Les Mayfield rendezese ugyszinten nagyon aranyos.
A Reszkessetek, betorok! masodik reszet sokak ellenerzesevel szemben
en szeretem (az elsot is), mert nem vagyok keteves es nem partolom,
hogy ezt a filmet ketevesek nezzek. Culkin tovabbra is remek szinesz,
bar palyafutasa vegen jar, ket evvel kesobb forgatta az utolso
filmjeit. Azok szamat gyarapitotta, akik felnott fejjel nem tudtak
ugyanazt a szintet elerni, amit gyerekszineszkent.
Aztan eltettem a Mrs. Doubtfire-t, amiben Robin Williams egyszeruen
frenetikus, szokasa szerint olyan, mint egy feldoppingolt mokus, akit
folyekony olomba martottak, es muszaj megenni.
Eltettem a Zoldkartyat, mert Depardieu egyik legjobb filmje es imadom
azt a belso teret, ami abban a lakasban es a kertben letezik, es kepes
vagyok egy enteriorert eltenni egy filmet. A kedvenc enteriorjeim
kozott szerepel a bonyolult elrendezesu, oriasi lakas a Harom ferfi es
egy mozeskosarbol (az eredeti francia valtozatbol, nem az
amerikaibol), valamint termeszetesen a Rozsa-porta szalonja, Sara
szobaja es Felixe a King-tanyan, aminek imadom a tapetamintajat.
Valamint eltettem-elteszem az Abigelt, ami oriasi nagy
olvasmanyelmenyem volt ket evvel ezelott es azota is szeretnek egy
ilyen konyvet irni, de meg nem eleg a tudasom, a filmet viszont
huszonharom evig nem sikerult megneznem. Fantorpikus. Draga Zsurzs Eva
kihagyott ugyan kedves epizodokat, a kirandulast peldaul, ahol
Zsuzsanna lezuhan a toltesrol, es szivfajdalmamra a tabornokkal valo
sorsdonto beszelgetest athelyezte a cukraszdabol a Matula kertjebe, de
igy is teljesen eletkepes, megall a film a laban.
Par dolog, amit nem tettem el. Szilveszterkor lattam Leslie Nielsennel
a Sziki-szokeveny cimu opuszt, ami tipikusan olyan film, amit csak
szilveszterkor nez meg az ember, amikor mindenki bolond. En csondes
fajta vagyok, sose vagyok olyan bolond, hogy kimondottan elvezzek egy
ilyen filmet, de azert aranyosnak talaltam. Jokat kuncogtam a bolond
poenjain, mikor vodornyi meretu poharban kapja Nielsen a koktelt, mert
neki ferfiadag jar, es hozza az ernyocske is felmeteres, meg amikor a
korhazba toppanva azonnal atmegy Veszhelyzetbe es intezkedni kezd mint
orvos. Szoval aranyos film, de ezt csak egyszer nezi meg az ember,
mint mondam, szilveszterkor.
Kozben megtalaltam a mult heti radioujsagot, ebbol puskazok. Jobb
erzeseimet felreteve, meg mert ugyse volt mit csinalnom, megneztem
szenteste A sors kegyeltje cimu filmet, ugy gondolvan, hogy egyszer
egy evben meg Steve Martint is el lehet viselni. Kellemesen csalodtam,
ezuttal nem volt ripacs, ugy jatszotta vegig a filmet, mint egy
normalis harmadosztalyu szinesz. Persze jo filmnek nem volt mondhato.
Lattam ugyanaznap a cimrol ettol nehezen megkulonboztetheto A sors
utjai cimu filmet is, Warren Beattyvel es Annette Beninggel, valamint
Katharine Hepburnnel. Aranyos volt, kedves volt, szep volt, unalmas
volt.
Lattam a legujabb magyar filmopuszt, Balogh Zsolt Mikor siel az
oroszlan? cimu filmjet, egyebkent most ismetlik a napokban. Nem
erdemli meg az ismetlest. Egy karacsony delutanjan musorra tuzott
ketreszes film, amelynek egy oranal rovidebbek a reszei es egy
haromgyerekes csaladrol szol, automatikusan gyerekfilmet sugall az
ember gyereke szamara, pedig annyira gyerekfilm, mint a bal fulem. A
hajszolt eletu ertelmisegi csalad, amely tele van gondokkal, viszont
penzzel is, innentol kezdve nem tudom osztani a problemaikat. Arra
volt jo a film, hogy vegre megint lathassam Kovats Adelt egy
tisztesseges meretu szerepben, mert evek ota nem lattam egy
jelenetnyinel tobbet a kepernyon, megismerhessem Szervet Tibort,
akivel eddig mindig elkerultuk egymast, valamint Kepes Rozit es Fuzi
Janost, akik akar igeretes tehetsegek lehetnenek, ha egy
arnyalatnyival jobbak volnanak es ha lenne magyar filmgyartas.
Karacsony nagy csalodasa nekem a Zongoralecke volt, amit hosszas
tepelodes utan es nem minden szivfajdalom nelkul, de letoroltem.
Ketsegkivul kockarol kockara ugyanaz, mint harom evvel ezelott, amikor
merhetetlenul elveztem ezt a filmet, csak en nem vagyok mar ugyanaz az
ember, aki harom eve voltam. Campion csodalatos, bar lenne belole
szaz, de most nem voltunk egy hullamhosszon.
La'ng Attila D., iro  > <http://lad.rentahost.net>;
DZSEMBORI = Nyalakodo, torkos cserkeszlanyok egykori gunyneve.
|
