1. |
Re: Irrac (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: egyes szamrendszerekrol (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
3. |
re: Re: + - terido (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
4. |
re: szamrendszerek (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
5. |
mar a gravitacio se a regi.... (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
6. |
mi szennyezobb? (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Irrac (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Gyula:
"Itt az a baj, hogy bevezetheted ugyan a H-t, ami nem termeszetes szam, hanem v
alami vegtelen szeru dolog, amivel ugyanugy vegezhetsz muveleteket, mint termes
zetes szamokkal (H+1 es tarsai), ..."
sajnos nem ilyen jo a helyzet. ha az a H vegtelen, akkro gond van, mert nem leh
et ugy vele szamolni, mint atermeszetes, racionalis, valos szamokkal, ahol a +
,-,*,/ definialhato, es rendelkezik az asszociativitas, kommutativitas, disztri
butivitas megfelelo tulajdonsagaival. a racionalistol folfele pedig zart a muve
letekre, kivetel az (x/0).
namost minde H-val kapcsolatban nem mondhato el. marpedig HUnor bizonyos interv
allumot ugy definialt, hogy [q,q+1/H]. errol az intervallumrol allitja, hogy
1) racionalis szamokat tartalmaz csak. azaz q+1/H racionalis. holott az 1/H ele
ve ketseges, de biztosan nem ertelmezheto racionalis szamkent, ugyanis ha 1/H r
acionalis, akkor H racionalis, veges szam.
2) azt allitja, hogy ebben az intervallumban nincsenek valos szamok. marpedig,
ha q2=q+1/H>q, akkor biztosan van abban az intervallumban egy valos szam. (reme
lem, nem kell bizonyitanom).
szoval az a H csak a vegiggondolatlansaggal valo varazslas.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
+ - | Re: egyes szamrendszerekrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Marky
>Janos, Feri, szerintem elbeszeltek egymas mellett.
És te? :-)
>A helyiertek alapu
>szamrendszereknel nincsen egyes alapu szamrendszer, mivel minden
>szamrendszerben igaznak kell lennie, hogy 0*a=0 es 1*a=a, az 1-es alapuban
>pedig nincsen "1".
....mert en is pont ezt mondtam.
>Viszont 1-es alapu osszeadasi rendszer letezik, ami megegyezik a vegtelen
>alapu helyiertek-rendszerrel.
...meg ezt is.
Janos
P.s.: hat ezt is megertuk, marky, mar Warson, Rigan, Tallinnon keresztul
megyek finnorszagba, Cottbus teljesen kiesik az utbol, pedig milyen jopofa
kisvaros.
J.
|
+ - | re: Re: + - terido (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>ez csupan a szavak atcimkezese, vagy valami ezen tul?
>>az, hogy te az egyik teriranyt nevezed idonek (miert azt, miert pont azt,
>>egyaltalan, hogy definialod, hogy melyiket?), nem egy nagy mutatvany.
Szerintem csak atcimkezes volt.
En viszont arra gondolok, hogy az idodimenzioval maskepp kell szamolni,
mint a terdimenziokkal (bocs', nem talalom a forrast. Valahol ott lesz
az Interneten a relativisztikus szamitasok kozott).
Ezek utan nem lehet onkenyesen cserelgetni oket.
|
+ - | re: szamrendszerek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Marky!
Valojaban olyan temarol vitatkozunk, ami talan nem is resze a modern
matematikanak (mar vagy 600 eve :). A regi szamrendszerek (romai,
mezopotamiai (60-as), rovasszamlalas (1-es), stb.) olyan szinten
tokeletlenek, hogy tovabb kellene fejleszteni oket ahhoz, hogy a modern
matematikaba besorolhatok legyenek. De ilyen tovabbfejlesztesnek semmi
ertelme nincs, hiszen ezek legfontosabb tulajdonsaga eppen az, hogy a
korabeli forrasok ugy hasznaljak azokat, ahogy azokat akkoriban
hasznaltak, tovabbfejlesztve viszont foloslegesekke valnak, mert az uj
helyiertekes szamrendszerek praktikusabbak. A pozicio, illetve addicio
alapjan valo osztalyozas nem megoldas ezen problemakra, mivel ezek a
besorolasok sem tisztak, nem matematikai szempontu az osztalyozas, az
additiv jelzo csupan annyit tesz, hogy _nem szabalyos helyiertekes
szamrendszer_, es ha barmi mast is bele akarunk ertelmezni e fogalomba,
ellentmondasokba utkozunk. Valoszinuleg nincs jo megoldas a problemara.
Pl. a romai szamrendszer nem pusztan additiv, pozicionalis is, pl. IV <>
VI. Es a helyiertekes szamredszerben is osszeadjuk a kulonbozo
helyiertekeken adodo kulonbozo nagysagrendu ertekeket, vagyis additiv.
A vegtelen alapu szamrendszer nagyon rossz otlet, semmire nem
hasznalhato, fabol vaskarika. Ugyanis minden szamrendszer vegtelen
alapu, amennyiben minden szamhoz eltero szamleirast rendel, es elvi
felso korlat nelkul lehet vele szamlalni. A szamok megkulonboztetese nem
is volna maskeppen lehetseges, csak ugy hogy _minden egyes kulon szamhoz
egyedi szamleiras tartozik_. Ettol barmelyik szamrendszer lehetne akar
vegtelen alapu is, de pl. a romai szamredszerben nincsenek irasjelek
nagy szamokra, igy felulrol korlatos (legalabb is nekunk csak ilyen
igenytelenul tanitottak), vagyis nem lehet vegtelen.
Esetleg gondolhatok arra, hogy a vegtelen alapu szamrendszerben minden
szamhoz olyan egyedi jel tartozik, amelyben nem lelhetok fel az
ismetlodesek olyan nyomai, amelyekbol barmi fele valami mas
szabalyosagot (szamrendszert) lehetne gyanitani. Az ilyen jelrendszer
elvi es gyakorlati nehezsegeitol eltekintve idolegesen elvben fel lehet
tenni ezen lehetoseg letezeset, a tobbi mas szamrendszerhez valo
hasonlitasa veget. Az ilyen vegtelen alapu szamrendszerben valojaban
ertelmetlen a helyiertekrol beszelni, mivel a jelredszer nelkuli
jelrendszer foloslegesse tesz, es egyben ki is zar minden tulajdonsag
vizsgalatat, vagy letezeset. Ebbol az szempontbol a vegtelen alapu
szamrendszer csupan azt a vizsgalodasbeli korlatozast jelenti, hogy a
szamokra ugy tekintunk, hogy kozben eltekintunk azok abrazolasi
lehetosegeitol.
Az 1-es szamrendszer viszont az egyetlen olyan szamrendszer, amelyben
egyetlen egy jel fordul elo, igaz azt sokszor ismetelni kell, tehat nem
egeszen vilagos, hogyan jon ez jobban a vegtelen alaphoz, mint mas
szamrendszerek, ahol egynel tobb irasjelre van szukseg. Az 1-es
szamrendszernek meg van ezenkivul az a kepessege, hogy konnyeden
integralhato a modern matematikaba. Sok kulonbseg van az egyes
szamrendszer, es a helyiertekes szamrendszer kozott, azonban ezen
kulonbozosegekkel egyutt is ertelmes marad, szemben az altalad emlitett
ertelmezhetetlen vegtelen alapu szamrendszerrel, amelynek mar a fogalma
is ellentmodasos.
Udv: Takacs Feri
|
+ - | mar a gravitacio se a regi.... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
http://index.hu/tech/tudomany/gct0618/
"...mely szerint a gravitáció annak a "súrlódásnak" az eredménye,
melyet a nulla pontos energiamezőbe, vagy kvantumvákuumba be- és
abból kilépő atomi és szubatomi részecskék okoznak, magyarázta az
ügyvezető. "
Nem rossz mi ?
"A kutatásokra eddig 1 200 000 dollárt költöttek. "
Ez nem pénz. Szerintem megérte! :-))))))
Burgonya
|
+ - | mi szennyezobb? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
http://www.origo.hu/itthon/20041021jovore.html
*Mégis lesz jövőre szatyoradó. A kisebb méretű zacskók után 3
forintot kell fizetni. A nem visszaváltható palackok után is bevezetik a
darabonkénti termékdíjat. A másfél literes palackok esetében 25, az
ennél nagyobbak után 45 forint lesz a termékdíj, de ennyivel biztosan
nem drágulnak az italok. A környezetvédelmi tárca az eldobható
csomagolás kiszorításával szeretné hosszabb távon csökkenteni a
környezetszennyező hulladék mennyiségét. A kereskedők szerint a
termékdíj megemeli az árakat.*
Mitol környezetszennyezok a muanyagpalackok? Eltemetve nem
bomlékonyak. A papír alapú, belül fémezett italosdobozok vajon miért
nem szerepelnek a feketelistán?
Mi történik a visszaváltós palackokkal? Ha újratöltik oket, elotte
vegyszeres mosáson mennek át, vagy nem? A vegyszerek a
szennycsatornába mennek. Az nem akkora gond?
Burgonya
|
|