Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2678
Copyright (C) HIX
2004-10-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Irrac (mind)  29 sor     (cikkei)
2 Re: egyes szamrendszerekrol (mind)  22 sor     (cikkei)
3 re: Re: + - terido (mind)  8 sor     (cikkei)
4 re: szamrendszerek (mind)  56 sor     (cikkei)
5 mar a gravitacio se a regi.... (mind)  13 sor     (cikkei)
6 mi szennyezobb? (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - Re: Irrac (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyula:

"Itt az a baj, hogy bevezetheted ugyan a H-t, ami nem termeszetes szam, hanem v
alami vegtelen szeru dolog, amivel ugyanugy vegezhetsz muveleteket, mint termes
zetes szamokkal (H+1 es tarsai), ..."

sajnos nem ilyen jo a helyzet. ha az a H vegtelen, akkro gond van, mert nem leh
et ugy vele szamolni, mint  atermeszetes, racionalis, valos szamokkal, ahol a +
,-,*,/ definialhato, es rendelkezik az asszociativitas, kommutativitas, disztri
butivitas megfelelo tulajdonsagaival. a racionalistol folfele pedig zart a muve
letekre, kivetel az (x/0).

namost minde H-val kapcsolatban nem mondhato el. marpedig HUnor bizonyos interv
allumot ugy definialt, hogy [q,q+1/H]. errol az intervallumrol allitja, hogy

1) racionalis szamokat tartalmaz csak. azaz q+1/H racionalis. holott az 1/H ele
ve ketseges, de biztosan nem ertelmezheto racionalis szamkent, ugyanis ha 1/H r
acionalis, akkor H racionalis, veges szam.

2) azt allitja, hogy ebben az intervallumban nincsenek valos szamok. marpedig, 
ha q2=q+1/H>q, akkor biztosan van abban az intervallumban egy valos szam. (reme
lem, nem kell bizonyitanom).


szoval az a H csak a vegiggondolatlansaggal valo varazslas.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
+ - Re: egyes szamrendszerekrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Marky

>Janos, Feri, szerintem elbeszeltek egymas mellett.
És te?  :-)


>A helyiertek alapu
>szamrendszereknel nincsen egyes alapu szamrendszer, mivel minden
>szamrendszerben igaznak kell lennie, hogy 0*a=0 es 1*a=a, az 1-es alapuban
>pedig nincsen "1".
 ....mert en is pont ezt mondtam.

>Viszont 1-es alapu osszeadasi rendszer letezik, ami megegyezik a vegtelen
>alapu helyiertek-rendszerrel.
 ...meg ezt is.

Janos

P.s.: hat ezt is megertuk, marky, mar Warson, Rigan, Tallinnon keresztul
megyek finnorszagba, Cottbus teljesen kiesik az utbol, pedig milyen jopofa
kisvaros.
J.
+ - re: Re: + - terido (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>ez csupan a szavak atcimkezese, vagy valami ezen tul?
>>az, hogy te az egyik teriranyt nevezed idonek (miert azt, miert pont azt,
>>egyaltalan, hogy definialod, hogy melyiket?), nem egy nagy mutatvany.
Szerintem csak atcimkezes volt.
En viszont arra gondolok, hogy az idodimenzioval maskepp kell szamolni, 
mint a terdimenziokkal (bocs', nem talalom a forrast. Valahol ott lesz 
az Interneten a relativisztikus szamitasok kozott).
Ezek utan nem lehet onkenyesen cserelgetni oket.
+ - re: szamrendszerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marky!

Valojaban olyan temarol vitatkozunk, ami talan nem is resze a modern 
matematikanak (mar vagy 600 eve :). A regi szamrendszerek (romai, 
mezopotamiai (60-as), rovasszamlalas (1-es), stb.) olyan szinten 
tokeletlenek, hogy tovabb kellene fejleszteni oket ahhoz, hogy a modern 
matematikaba besorolhatok legyenek. De ilyen tovabbfejlesztesnek semmi 
ertelme nincs, hiszen ezek legfontosabb tulajdonsaga eppen az, hogy a 
korabeli forrasok ugy hasznaljak azokat, ahogy azokat akkoriban 
hasznaltak, tovabbfejlesztve viszont foloslegesekke valnak, mert az uj 
helyiertekes szamrendszerek praktikusabbak. A pozicio, illetve addicio 
alapjan valo osztalyozas nem megoldas ezen problemakra, mivel ezek a 
besorolasok sem tisztak, nem matematikai szempontu az osztalyozas, az 
additiv jelzo csupan annyit tesz, hogy _nem szabalyos helyiertekes 
szamrendszer_, es ha barmi mast is bele akarunk ertelmezni e fogalomba, 
ellentmondasokba utkozunk. Valoszinuleg nincs jo megoldas a problemara. 
Pl. a romai szamrendszer nem pusztan additiv, pozicionalis is, pl. IV <> 
VI. Es a helyiertekes szamredszerben is osszeadjuk a kulonbozo 
helyiertekeken adodo kulonbozo nagysagrendu ertekeket, vagyis additiv.

A vegtelen alapu szamrendszer nagyon rossz otlet, semmire nem 
hasznalhato, fabol vaskarika. Ugyanis minden szamrendszer vegtelen 
alapu, amennyiben minden szamhoz eltero szamleirast rendel, es elvi 
felso korlat nelkul lehet vele szamlalni. A szamok megkulonboztetese nem 
is volna maskeppen lehetseges, csak ugy hogy _minden egyes kulon szamhoz 
egyedi szamleiras tartozik_. Ettol barmelyik szamrendszer lehetne akar 
vegtelen alapu is, de pl. a romai szamredszerben nincsenek irasjelek 
nagy szamokra, igy felulrol korlatos (legalabb is nekunk csak ilyen 
igenytelenul tanitottak), vagyis nem lehet vegtelen.

Esetleg gondolhatok arra, hogy a vegtelen alapu szamrendszerben minden 
szamhoz olyan egyedi jel tartozik, amelyben nem lelhetok fel az 
ismetlodesek olyan nyomai, amelyekbol barmi fele valami mas 
szabalyosagot (szamrendszert) lehetne gyanitani. Az ilyen jelrendszer 
elvi es gyakorlati nehezsegeitol eltekintve idolegesen elvben fel lehet 
tenni ezen lehetoseg letezeset, a tobbi mas szamrendszerhez valo 
hasonlitasa veget. Az ilyen vegtelen alapu szamrendszerben valojaban 
ertelmetlen a helyiertekrol beszelni, mivel a jelredszer nelkuli 
jelrendszer foloslegesse tesz, es egyben ki is zar minden tulajdonsag 
vizsgalatat, vagy letezeset. Ebbol az szempontbol a vegtelen alapu 
szamrendszer csupan azt a vizsgalodasbeli korlatozast jelenti, hogy a 
szamokra ugy tekintunk, hogy kozben eltekintunk azok abrazolasi 
lehetosegeitol.

Az 1-es szamrendszer viszont az egyetlen olyan szamrendszer, amelyben 
egyetlen egy jel fordul elo, igaz azt sokszor ismetelni kell, tehat nem 
egeszen vilagos, hogyan jon ez jobban a vegtelen alaphoz, mint mas 
szamrendszerek, ahol egynel tobb irasjelre van szukseg. Az 1-es 
szamrendszernek meg van ezenkivul az a kepessege, hogy konnyeden 
integralhato a modern matematikaba. Sok kulonbseg van az egyes 
szamrendszer, es a helyiertekes szamrendszer kozott, azonban ezen 
kulonbozosegekkel egyutt is ertelmes marad, szemben az altalad emlitett 
ertelmezhetetlen vegtelen alapu szamrendszerrel, amelynek mar a fogalma 
is ellentmodasos.

Udv: Takacs Feri
+ - mar a gravitacio se a regi.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

http://index.hu/tech/tudomany/gct0618/

"...mely szerint a gravitáció annak a "súrlódásnak" az eredménye, 
melyet a nulla pontos energiamezőbe, vagy kvantumvákuumba be- és 
abból kilépő atomi és szubatomi részecskék okoznak, magyarázta az 
ügyvezető. "

Nem rossz mi ? 
"A kutatásokra eddig 1 200 000 dollárt költöttek. "

Ez nem pénz. Szerintem megérte! :-))))))

Burgonya
+ - mi szennyezobb? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

http://www.origo.hu/itthon/20041021jovore.html

*Mégis lesz jövőre szatyoradó. A kisebb méretű zacskók után 3 
forintot kell fizetni. A nem visszaváltható palackok után is bevezetik a 
darabonkénti termékdíjat. A másfél literes palackok esetében 25, az 
ennél nagyobbak után 45 forint lesz a termékdíj, de ennyivel biztosan 
nem drágulnak az italok. A környezetvédelmi tárca az eldobható 
csomagolás kiszorításával szeretné hosszabb távon csökkenteni a 
környezetszennyező hulladék mennyiségét. A kereskedők szerint a 
termékdíj megemeli az árakat.*

Mitol környezetszennyezok a muanyagpalackok? Eltemetve nem 
bomlékonyak. A papír alapú, belül fémezett italosdobozok vajon miért
nem szerepelnek a feketelistán?
Mi történik a visszaváltós palackokkal? Ha újratöltik oket, elotte
vegyszeres mosáson mennek át, vagy nem?  A vegyszerek a 
szennycsatornába mennek. Az nem akkora gond? 

Burgonya

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS