Kedves Zolly!

hix.nyelv #200, :

> Telihold volt, mégis vészjóslóan csöndes éjszaka: még a kutyák hangja sem
> *vonyult. 

Igen élvezetes példáid voltak! De egyben azt is érzékeltették, hogy a 
helyzet koránt sem egyértelmű. 

Ez különösen a "nyílvesszők *süvülő hangja" esetén bukott ki, ugyanis ezt 
a szemantikai poziciót már elfoglalta a "süvítő": ui. a nyílvessző is 
"süvít", de a hangja is "süvít". Ugyanígy beszélhetünk a kutyák 
"_vonyító_ hangjáról", a papagájok "_rikító_ színéről"; jóllehet az 
általad adott definíció szerint a kutyák hangjának "*vonyuló"-nak, a 
papagájok színének pedig "*rikuló"-nak kellene lennie. 

Megfontolandó a hasonló "virít" esete: a virág is, a színe is "virít", de 
"virul"-ni csak a virág tud. Itt tehát nem az evidens műveltető vs. 
mediális/visszaható szembenállás van a képzőpár tagjai közt. Hanem 
hirtelen nemistudoménmi (talán: "virít" aktuális-temporális ~ "virul" 
statikus-kontinuális szemlélet ?). Véleményem szerint a "vonyít" jellegű 
igék inkább a "virít"-tal analógok, mintsem a "borít"-tal.


> Az  -ít  végü igék tárgyasak

Kivéve -- többek közt -- a vita alapját képző, hangkiadásra utaló 
"nyerít, vonyít" esetén: ezek nem tárgyasak (csak megszemélyesített 
használatban, átvitt jelentésükben használhatók így). A "sikít"-tal 
ugyanez a helyzet. Az "ordít" is csak másodlagosan lett tárgyas (az 
"eszik", "iszik"-hez hasonlóan), és még ma is problémamentesen 
használhatjuk tárgyatlanul. 

Ez szintén arra utal, hogy az "-ít ~ -Ul" képzőpár többjelentésű, és a 
másodjelentésben az "-ít" nem tárgyas, műveltető, így az "-Ul" sem lehet 
mediális/visszaható. Az eddig felhozottakon kívül ld. még "lapít <vhol> ~ 
lapul <vhol>", "sántít ~ (le)sántul".

Tisztelt Lista!

Elsősorban az angol nyelv oldaláról szólnék hozzá a "hot line" igei 
alakjáról szóló disputához. Láng Attila D. írta a 199-esben: "az angol 
nemigen barátja az egybeírásnak". Ez így, ebben a formában nem igaz :-) 

Ugyanis jelenleg két helyesírási hagyomány él egymás mellett a két angol 
irodalmi nyelvnek, a britnek és az amerikainak megfelelően: egy egybeírós-
kötőjeles és egy kötőjeles-különírós (vö. "filename" vs. "file name", 
"mediumsized" vs. "medium-sized"). Szerintem nincs akadálya, hogy a 
magyar nyelv szempontjából egyszerűbb változatot vegyük át, tehát az 
egybeírt "hotline"-t (miként a "pickup" esetén így is történt). Mivel ez 
a szó még nincs kodifikálva, így szabadon dönthetünk. (Még akkor is, ha 
angol nyelvterületen, amerikai eredete miatt a különírt változat a 
gyakorlatban elterjedtebb.) Ugyanezt vélem a rokonértelmű "help desk" ~ 
"helpdesk" esetén.

A "hot dog" itt nemigazán jó analógia, mivel annak szinte csak különírt 
alakja létezik. (Vannak azonban inkább csak egybeírtak is: pl. "hotfoot", 
"hothouse", "hotplate", "hotpot".) A "hot space" szintén ingadozhat a 
forrásnyelvben is.

Ha mégis a különírt alak mellett döntenénk, Iván 
> 200-asbeli vélemányétől eltérően 
szerintem nem kell feltétlenül "szóközt tartalmazó" példaszavakat 
keríteni, mivel Mártonfi Attila a vonatkozó elveket jól kivonatolta: csak 
a "hot line-ol", "hot line-os" jöhet szóba. Másrészt ez a szó a szakmai 
zsargon része, és a helyesírás elvei a köznyelvet fedik le, a 
rétegnyelvek nem minden problémáját oldják meg. Így, ha informálisan 
beszélünk róla, lehet azt mondani, hogy /hotlájnolok/, de leírni inkább a 
körülményesebb "forró drótot adok", "telefonos ügyfélszolgálatot tartok" 
kifejezéseket ill. szellemesebb egyszerűsítéseiket lehetne (akár a 197-
esbeli "forródrótostót vagyok" :-)).

Sziasztok!

Koszonom Tamasnak a valaszt. Most megint nyaggatnalak titeket egy
kicsit:

Vettek nalunk egy szoftvert, es az abban elofordulo "use case"
kifejezest
"hasznalati eset"-kent kezdtek forditani. Tudom, szo szerint ez rendben
is van igy. Nagysokara jottem viszont csak ra, hogy ez mit is jelent
valojaban: azt, hogy egy program nem csupan egyetlen dolgot tud, hanem
hasznalhato pl, jelszo megadasara, a jelszo modositasara, rendeles
felvetelere, rendelesbol egy tetel torlesere, stb, ... Minden egyes
ilyen funkciot egy "use case"-nek neveznek.  Tudtok-e erre jobb szot,
mint hogy funkcio?
Attol tartok, hogy a  hazi zsargonban - sok egyeb szornyuseg mellett -
ez a
"hasznalati eset" is polgarjogot nyer, lehetetlenne teve azt, hogy egy
kivulallo megerthesse, hogy mirol is beszelunk.

Udv:
R.Mari

> Jó kérdés. Azt hiszem, szóközt tartalmazó szavakra nem lenne illő
> alkalmazni a mozgószabályt (vö. New York-i, New York-párti), így a
> hotdog-árus kilőve, marad a hot dogárus, a hot dog-árus és a hot dog
> árus; az első egyértelműen szörnyű, az utóbbi kettő közötti
> választásra nem mernék vállalkozni.

  A hot dog árus nyilvánvalóan ellenkezik a jelöletlen birtokos
kapcsolatok egybeírásának szabályával. Ha a hot dog árus helyes, akkor
helyes a kutya ház, a hivatal igazgató, a ló doktor és a nyelv ész.
  A hot dog-árus vasból fakarika: jobban összetartozik a dog és az árus,
mint a hot és a dog; négy szótagból álló összetétel nincs egybeírva;
ha a hot külön szó, akkor három szótagból álló összetétel kötőjellel
van (mint kutya-ház, kapa-nyél, ló-doktor). Márpedig ezek
egybeírandóak.
  A hotdog-árus, amit kilőttél, a mozgószabály megtartása mellett sem
helyes, mert négy szótag és még mindig kötőjel (mint egér-fogó,
medve-fóka, vagy hogy három tagból állót mondjak: rézvas-fazék). Ezek
is egybeírandóak.

> (már a használt Suzuki vásár is kiterjesztés a szabályzathoz
> képest),

  Suzuki-vásár, avec le kötőjel. Soha két szóba le nem írnám.

> (Hasonlóan szerencsétlenek ezek: e-mail cím, e-mail címtár, hogy
> szintén MHSz.-t idézzek, egyszerűbb lenne az élet, ha az email
> formát kodifikálták volna, csak azt mondták, akkor össze fogják
> téveszteni a zománccal.)

  That's a cowness. Én következetesen emailt írok, és ha valaki
összekeveri a német email szóval, az ő baja. Baja is lehet a gond
birtokos esete és délmagyar város. Tehát emailcím, emailcímtár stb.

> Az államokbelinek jelzője az egyesült, vagy az Egyesült Államokhoz
> járul egy -beli képzőszerű utótag?

  Oké, egy pont Neked... :)

> Úgy vélem, kezdenek kialakulni jelöletlen szókapcsolatok, mert az
> ilyeneket szónak nem merném nevezni:
> szivattyúnélkülihiganygőzegyenirányító-gyártás, nem véletlen, hogy
> ezt épeszű, nem helyesírás-mániás ember így írná le: szivattyú
> nélküli higanygőz-egyenirányító gyártás.

  Allahu akbar! Ezt így nem írhatod, mert akkor olyan gyártás lesz,
aminek jelzői: 1. higanygőz-egyenirányító, 2. szivattyú nélküli. Az
épeszű, nem helyesírás-mániás ember logice így írja le: szivattyú
nélküli higanygőz-egyenirányítók gyártása. Máris nyelvtani szerkezetet
alkottál, ahelyett hogy dobál egy más után szó -k nyelv tan viszony
nélkül.
  Egyébként nem értem, hogy épeszű embered miért hagyta egy szóban a
higanygőz-egyenirányítót, amikor a mai átlagos épeszű ember annyira
tudja a helyesírást, hogy hovatovább a rendőrt is két szóba írja.

> angolnyelv- és -irodalom-tanár.

  Kétségkívül bizarr, de azért, mert létezik egy, két, öt bizarr
szóalakulat egy szabály következtében, még nem fogjuk megváltoztatni a
szabályt, főleg ha azok az alakulatok ritkák. Mit szólnál például
ahhoz, ha valaki azt mondaná, hogy magánhangzóval végződő szóhoz csak
úgy lehessen magánhangzóval kezdődő toldalékot tenni, hogy egy kötő
-p- mássalhangzót illesztünk közé? Kutyápé, macskápi. És amikor nem
érted, az illető egy bizarr szóra mutogat: fiaiéi.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Lenyeg, ami lenyeg... (Havas Henrik)