Zoli irja:
> Az pedig regota tudott, hogy a ter deformalhato.
> Ellenben sosem olvastam meg, hogy csavarhato is volna.
> Van elvi lehetosege/akadalya?

A relativitaselmelet ekvivalencia-kijelentese, miszerint a gravitacios ter
barhol lokalisan helyettesitheto egy egyszeru gyorsulassal, pont azt
jelenti, hogy a gravitacioban nem lehet csavaras. Tehat ha sikerulne
csavarast kimutatni, az megcafolna a relativitaselmeletet.

Erre vannak mindenfele elmeleti probalkozasok, de tudtommal nem tul
sikeresek. Ha a relativitaselmelet bukik is egyszer, vsz. nem emiatt fog.

Udv,
Jozsi.

Antibor2 irja:
> A jozan esz tiltakozik a gorbe ter ellen, mert a semmi nem gorbulhet,
> a gorbuleshez kozeg kell.

A "jozan esz" az erzekszervi benyomasokon alapulo fogalmakbol epul fel. Ha a
gorbe teret "Riemann ternek" hivnank, mindjart nem tiltakozna a jozan esz,
mert ez kivul esik a koznapi fogalmi korbol (mint ahogy a "bájos" kvark
ellen sem szokott tiltakozni a jozan esz). Az, hogy gorbult ternek nevezzuk,
mindossze arra utal, hogy a tulajdonsagai olyasmik, mint egy gorbult siknak
a terben vagy egy gorbult vonalnak a sikon: az analogia segiti a megertest,
de ennel tobbet nem ad. Ha egy haromszog szogeinek osszege nem 180 fok,
akkor a ter gorbe, ennyi az egesz. Ilyet nem tudunk elkepzelni, de megis
letezik, kimerheto.

A relativitaselmelet egyebkent meg az "analogizalhatobb" elmeletek koze
tartozik, szemben pl. a kvantumelmelettel. Mert kepzeljunk el egy struktura
nelkuli objektumot (analogia: gomb), aminek a spinje (analogia: perdulet)
mindig csak jobbra vagy balra lehet, barmilyen iranybol is merjuk -
"oldalrol" is.

> Peldaul az 1913-as napfogyatkozas eredmenyet ugy is fel lehet fogni,
> hogy a Nap tomege vonzotta az adott csillagtol erkezo fenyt.

Az otlet jogos, ezt nem szoktak emlegetni a nepszerusito irasok, mert csak
osszezavarna az embereket: a gravitacios elterites (kis tomeg eseten) csak a
nagy tomegtol (Nap), a tavolsagtol, es a sebessegtol (c) fugg, magyarul a
fotontomegtol fuggetlenul (ha nem nulla) ki lehet szamitani egy elteritest
siman a Newtoni mechanika szerint. A poen itt jon: az igy szamitott ertek
csak FELE a mert erteknek, amely mert ertek viszont jol egyezik a
relativitaselmelet alapjan szamolttal.

Udv,
Jozsi.

Csaba irja:
> A kovetkezo irast mindenkifigyelmebe ajanlom:
> http://bioch.szote.u-szeged.hu/astrojan/gravith.htm
> Egyrenagyobb teret hodit a gravitacio taszito hatasa.

A reszletekbe menes nelkul: ez a cikk egy olyan konyvre hivatkozik, amit egy
biologus es novenykutato allitott ossze.

A legtobb ellentmondasosnak beallitott jelenseg egyaltalan nem
ellentmondasos.

Ettol meg a gravitacionak lehet taszito komponense, lehet hibas a
relativitaselmelet is. Csak nem igy es nem ezert...

Udv,
Jozsi.

Tiszteletem,

On Thu, Jan 01, 2004 at 10:33:22PM +0100, ... wrote:
 
> A jozan esz tiltakozik a gorbe ter ellen, mert a semmi nem gorbulhet, a
> gorbuleshez kozeg kell.

Nem a semmi gorbul, hanem a terido.

> 1913-as  napfogyatkozas eredmenyet ugy is fel lehet fogni, hogy a Nap tomege
> vonzotta az adott csillagtol erkezo fenyt. 

Ez ugyanaz, mint a gorbult ter, mert a Nap tomege gorbitette el a teret.

Biztosan hallottal mar a "lepedo-hasonlat"-rol a gorbult ter
szemleltetesere. Most csak roviden: a (ketdimenzios) teridot kepzeld el
egy kifeszitett, sik gumilepedonek. Ha erre a lepedore tomegeket
helyezunk, akkor a tomeg alatt a lepedo megsullyed. Minel nagyobb a
tomeg, annal jobban. Most gurits el egy kisebb golyot (tomeget) egy
ilyen nagyobb tomeg mellett. Latni fogod, hogy a palyaja elhajlik,
holott semmifele kulso ero nem hatott ra, Newton tetele ertelmeben
"egyenesvonalu, egyenletes" mozgast vegzett. 

Termeszetesen itt eltekintunk a golyo es a lepedo kozotti gordulesi
ellenallastol... :)

Szerintem nagyon szemleletes. :)

Udv && BUEK,
-- 
Tibcsi(R) - kistee1_kukac_axelero.hu

A cikkemben veletlenul pont a sor elejen volt 2 alahuzas,
es igy a HIX kisse megvagta amiket kuldtem... :-((
Hiaba mondtam le es kuldtem ujra rendesen.
Azota sokkal beszedesebb adatokat is talaltam a temarol.

Majd osszefoglalom, ha a tobbnapos gyengelkedese utan
"megnyugodott" a HIX.

BM

> A jozan esz tiltakozik a gorbe ter ellen, mert a semmi nem gorbulhet, a
Mar tisztaztuk, hogy a jozan esz atlagos, megszokott korulmenyek kozott 
mukodik. A (regi) jozan esz szerint istenek es demonok nepesitik be a 
lapos Foldet. A jozan eszt tudomanyos vitaban nem illik emliteni.
Idaig 1:0 a tudomany javara.

> gorbuleshez kozeg kell. Einstein gorbe teret, teridojet, az E = mc2 kepletet
> kezdettol fogva tobben ketkedessel fogadtak, nehanyan cafoltak. Peldaul az
Hallhatnank cafolatot? Ezt a golt ki latta?

> 1913-as  napfogyatkozas eredmenyet ugy is fel lehet fogni, hogy a Nap tomege
> vonzotta az adott csillagtol erkezo fenyt. Ne feledjuk csak a nyugalomban
Pont ez volt a gond: eszerint csak feleannyit kellett volna gorbulnie, 
mint a valosagban. Vartak is nagyon a csillagaszok, hogy merni lehessen 
- es ki is mertek. Ugyhogy idaig 2:0

> levo fotonnak nincs tomege. Ilyen fotonnal viszont meg senki sem
> talalkozott. Csakhogy a tudomany Kuhn helyett Popper elvet fogadta el, ami
> szerint ragaszkodni kell a paradigmahoz, vagyis be kell mindent gyomoszolni
Marhasag, pont az elenkezoje. Sarga lap.

> alaja. Az einsteini relativitas elmelet megoldhatatlan problemat jelent
Gondolom, Neked. Masnak is nehez, de a valosagot valahogy jobban 
leirja, mint a tobbi.

> immaron 100 eve. A tovabb lepes egyszeruen lehetetlen, mert a fizikusok
> ragaszkodnak, peldaul a gorbe terhez. Itt az ideje a paradigma valtasnak.
Ez is marhasag. A fizikusok ahhoz ragaszkodnak, ami jobban tukrozi a 
valosagot, mint a tobbi. Barmit megprobalhatsz megvaltoztatni - lehet, 
hogy az elejen kevesen fogjak elhinni, de ha a KISERLETI eredmenyeket 
jobban magyarazza, mint az eddigiek, elobb-utobb biztos lehetsz a 
sikerben. Idaig viszont - tenyek hianyaban - piros lap.
Legy szives, a "Tudomany" listara tenyeket irj a velemenyed 
alatamasztasara.

> Szakemberek irjak mostanaban, hogy a tagulas sok milliard
> ev mulva elvezethet minden anyag szetszakadasahoz.
Nem szetszakadas, hanem a jelenleg ismert anyag elobb-utobb elbomlik 
(mindnek felezesi ideje van) - ezen kivul is atlagosan nagyon messze 
lesz a tobbitol.

> Az pedig regota tudott, hogy a ter deformalhato.
> Ellenben sosem olvastam meg, hogy csavarhato is volna. 
> Van elvi lehetosege/akadalya ?
Nincs, de belulrol nem konnyu kimerni.

> Milyen ellentmondashoz vezet, ha feltetelezem, hogy
> a magnesek (ill. a mozgo toltesek) megcsavarjak a teret ? 
Gondolom sokfelehez, mert csak a tomegek deformaljak a teret es azok is 
csak gorbitik, nem csavarjak - a jelenlegi meresek szerint.