Dezso,

>ertelmet valaszolni. Aki meg me'g mindig
>leragadt az elojel hibanal a BS gravitaciot
>illetoen,
Innen folytassuk: most szerinted van elojelhiba, ahol en arra ramutattam,
vagy nincs ?
Egyszavas valaszt kerek, hogy a leragadast kikuszoboljuk.

Janos

BS gravitacio altalanos iskolas szinten.
Sarkadi Dezso 2003.09.17.
Sziasztok, azt igertem, nem huzom tovabb a BS gravitacio vitajat,
de ma reggel eszembe jutott egy regi gondolatkiserletem
a BS gravitacio megalapozasahoz, mely altalanos iskolai szintu.
Alaptetelem, hogy a BS gravitacio a kezdeti feltetelektol fugg.
Egyszeru gondolatkiserlet:
Legyen adva M tomeg h=10 meter magasan, egyik por alakban,
a masik egy szikladarab (kompakt tomeg).
Mindket tomeget 10 meter magassagrol leejtem a foldre.
A tomeg energiaja a folddel valo utkozesnel eldisszipalodik
(ho, hang, deformacio,stb).
Az eldisszipalodott gravitacios energia mindket esetben Mgh.
BS gravitacio eseten a por tomeget aprankent ejtem le a foldre.
Legyen a portomeg olyan ritka, hogy sajatenergiaja elhanyagolhato.
Minden leejtett porszem disszipacioja novelni fogja a Fold
gravitacios potencialjat, tehat a kovetkezo porszem mar erosebb
gravitaciot fog erezni. Mindezekbol kovetkezik, hogy a portomeg
disszipacios energiaja, aprankent leejtve osszessegeben nagyobb
disszipaciot, kotesi energiat okoz, mint a kompakt tomeg.
Kis tomegeknel nyilvan a ket energia kulonbsege elhanyagolhato.
Ha az M a Hold tomegevel lenne egyenlo, akkor mar
igencsak lenyeges lenne az energia-kulonbseg!
A gravitacios kotes, a gravitacios disszipacio
tehat valoban eloelet fuggo!!!!!!!
Ez ellentetes pl. a kvantumrendszerek tulajdonsagaval, mely
szerint peldaul a hidrogen atom lehetseges energiaszintjei
fuggetlenek a korabbi allapotoktol, univerzalisan allando ertekek
a hatarozatlansagi relacio erejeig.
Remenykedem, hogy most mar vegre felcsillan a BS gravitacio
megertesenek halvany fenye az igazan erdeklodok elott.
Sok maganlevelet es telefont kapok azoktol, akik drukkolnak nekem!
Koszonom az eddigi kritikakat, mert arra osztonzott, hogy a
gondolataimat minel jobban kifejthessem. Ugy gondolom, hogy
a vita kereten belul mindenki jobban elgondolkozott
a gravitaciorol, ami tobbet jelent, mint az F =GmM/r^2 keplet.
Udvozlettel Sarkadi Dezso 2003.09.17.

Sziasztok !

Villamossagtanbol ismert, hogy szinuszgeneratorral taplalt
lezaratlan koaxialis kabelben allohullamokat kelthetunk, s
ilyenkor a felhullamok kozti pontoknal rovidzar celjabol
beszurkalt gombostuk nem zavarjak a jelenseget.
Ha van egy ilyen szurkalgato kiserletezo, aki relativisztikus
sebesseggel halad hozzank kepest a koaxaval egyutt,
akkor mi a rendszerenek kontrakcioja miatt rovidebb tavokat
tapasztalunk a gombostuk kozott, ami mintha arra utalna, hogy
az ottani hullamhossz szerintunk kisebb, azaz a generator
frekvenciaja nagyobb.
Ha igy volna, az mintha ellentmondana annak az elvarasnak,
miszerint a mozgo rendszerben az idodilatacio folytan minden
lassabban zajlik. Mikent oldhato fel ez az ellentmondas ?

Udv: zoli

Arra gondolok, hogy a foton hullamzo gravitacios tergorbuletet hordoz
magaval, magaban, s e hullam iranyat, vonulasat a terben
talalhato 'tergodrok' befolyasoljak, teritgetik el maguk fele. Ha van
olyan tergodor - barmily gyengecske  is legyen - melyben lehetoseg van
elnyelodni (mert EM rezonanciara epp az az alkalmas ), akkor az a
godrocske a bele' aramlo EM energia folytan rogton melyulni fog, ami
azonnal tovabb noveli 'kapacitasat', s ennek informacioja onnan
kiindulva szetterjedo gombhullammal jar, ami a foton me'g tavolabbi
energia-maradvanyait egyre eroteljesebben 'szippantja', odairanyitja.
Ekozben meg akadhat valahol a vilagban kisse kesve jelentkezo
masik tergodrocske, mely EM rezonanciafrekvencia tekinteteben
alkalmas lehetne nyelni, de o mar vesztett, mert amit nyelni
kezd, azt a korabbi godrocske visszaveszi tole teljesen.
Kb. ugy nez ki ez, mintha ketallapotu merleg 2 serpenyojet osszekoto
csobe folyadekot ontenenk, s mindket serpenyo nyelni kezdi, de vegul
az osszes folyadek csakis az egyikben kot ki, lavinaszeruen lezudulva.
A fotonna'l tehat EM rezonancia donti el, hogy hol kell landolni,
s  gravitacios hullamja csak iranyokat jelolt ki szamara -  'patakokat,
arkokat' alakitva ki mindazon helyek fele, ahol ugy tunt, jo esely lehet
energia koncentralodasra, majd  pozitiv visszacsatolasos jelleggel
alakul ki az energiat csakis egy helyre beszippanto lavinajelenseg.
Ellentmond ez valaminek, ill. mi nem magyarazhato vele?

Udv: zoli

On Tuesday 16 September 2003 19:53, a.balogh wrote:
> kavet. Nem tudna valaki "szakszeruen" osszehasonlitani a kettot
> koffeintartalom
> szempontjabol? Vagyis egy liter kolaban ugyanannyi koffein van, mint x
> csesze kaveban.

A caffeine cola coffee szavakra a google-n rakeresve kismillio oldal jo
elo, kapasbol itt a masodik link: http://www.wilstar.net/caffeine.htm

Eszerint 2 uncia (60 ml) eszpresszoban 100 mg, mig 12 uncia (354 ml)
kolaban 34 mg koffein van. Tehat egy kis csesze eszpresszo 1 liter kolanak
felel meg. A tobbi tipusu kave 3-4szer gyengebb.

http://home.howstuffworks.com/caffeine2.htm enyhen nagyobb erteket ad meg a
kolaknak.

-- 
Udv, Sandor

Ugy tunik az elozo levelem nem is jelent meg itt.
Sebaj.

Kedves Dezso!

Evekkel ezelott harom felevet hallgattam kvantumfizikat,
mire nagynehezen kegyelem kettessel atmentem a vizsgan.
A fizikahoz tehat nem ertek. Ahogy sok egyeb terulethez sem.
De attol me'g igyexem hasznalni a jozan eszem,
es a logikai bukfencek gyakran szemet szurnak.

Egyszer mar valtottunk par levelet,
el is kuldted a reszeltes leirasat a gravitacios elmeletednek,
de egy szot sem ertettem belole - elsosorban sajat tudasom
hianya miatt.

Tobben felvetettek mar olyan kerdeseket,
amik egy-egy logikai ellentmondasra probaltak ravilagitani.

Pl.
1) a forgó földgolyó miert nem esik szet ket darabra?
2) M nem vonzza masik M-et, de mi van, ha M=m+m?
M m-et mar vonzza, nem? A masik m-et is vonzza, nem?

M tomegrol nem jelenthetjuk ki, hogy az hany darab
es mekkora kisebb tomegu m-nek az osszege,
ennek hianyaban pedig szamomra ertelmezhetetlenne' valik
az a felteves, hogy a tomeg kulonbsegevel aranyos lenne a vonzoero.

De lehet, hogy felreertettem valamit,
kerlek szepen, hogy ird le tomoren, hogy mit is allitasz pontosan.
(nekem most indoklas nelkul is eleg lesz)
Biztosan jol ertem, hogy azonos tomegek nem vozzak egymast?


De tegyuk fel, hogy igazad van.
Minden fizikai torvenyszerusegben az a jo,
hogy nem kell magyarazni, hanem eleg ha alkalmazod,
mert az mar bizonyitja onmagat szavak nelkul is.

( A hadviselo felek sem bizonygatjak egymasnak,
hogy milyen tutis fegyvereik vannak. )

Dezso, a meresi eredmenyek helyett probalj valamilyen
kesz szerkezettel eloallni, ami a laikusok szamara is olyat tud,
ami meglehetosen ellentmond a hivatalos fizikanak.
(lebegjen vagy eredo impulzust keltsen vagy menjen 100% fole')

BM