"Szepen besetaltatok a csapdaba, meg csak eszre sem vettetek. Nem igazan a
HIX TUDOMANY profiljaba vag az eloleny mint jogi szemely fogalmanak
definialasa, de ugy tunik kenytelen vagyok, kulonben sohasem lesz vege
ennek a vitanak.
Az eloleny egy leny, tehat egy onallo szervezet, ami el. Tehat tobb egy
elo objektumnal, ami lehet egy atultetesre varo izolalt vese, stb...
Van anyagcsereje, taplalkozik, szaporodik, stb...
Egy egysejtu eloleny kimeriti az eloleny fogalmat.
Egy tobbsejtu leny egy sejtje csak elo, de nem onallo eloleny.
Az ember egy foga, csontja, amig van verkeringese, beidegzodese, elo,
ha kioltek belole, nem elo. Elok a bor also retegei, nem elo a felham,
a szor, a haj (a tove kivetelevel), a korom felso retegei, stb...
Amely reszunk tartalmaz elo, funkcionalisan mukodo sejteket, az a resz
elonek tekintendo.
Ennyi."

Nem tudom hol itt a csapda... én teljesen egyetértek ezzel. Ha az 'elo'-t mint 
melléknevet (jelzot) hasznaljuk. A vita azon volt, hogy miert kulonboztetjuk me
g az elot es az elolenyt. Es itt az elo, mint fonev szerepelt, ha jol ertettem.
 Azaz miert nem nevezzuk a novenyeket, gombakat, stb, stb. elolenynekm miert ke
ne megkulonboztetni, mintha "csak" elo lenne...
H

vf:

"> "A ti definicioitok szerint, egy sejt, ami vagy a szervezetben van, vagy
> esetleg tapoldatban el es szaporodik, ez eloleny?"
> 
> Nem. Egy eloleny resze..."



"Az eloleny egy leny, tehat egy onallo szervezet, ami el. Tehat tobb egy elo ob
jektumnal, ami lehet egy atultetesre varo izolalt vese, stb..."

"Egy tobbsejtu leny egy sejtje csak elo, de nem onallo eloleny."

vitatkozol vehemensen, es azt modnod, beleestunk a csapdaba. holott azt ismetle
d meg, ami a kerdesre adott valasz volt. szo szerint ugyanazt mondod: egy szerv
ezetben levo sejt (szerv) onmagaban nem eloleny, hanem csak egy eloleny resze.


az elotte levo gondolatmeneted sem tokeeltes:

"Egy ember sem eloleny, mert a kornyezete nelkul nem maradna fenn, ahogy egy se
jt sem az egesz szervezet nelkul. Tehat csak egy eloleny resze. A Fold sem lete
zhetne az univerzum nelkul, tehat a Fold sem eloleny.
Tehat elolenyek nincsenek.
A masik iranyban: egyetlen atomunk sem eloleny, ket atom sem eloleny, valamint 
ha egy elettelen dologhoz egy atomot hozzateszunk, az sem lesz
eloleny. Tehat teljes indukcioval kovetkezik, hogy elolenyek nem leteznek.
Q.E.D. :)"

meg kell kulonboztetni a kornyezetet, es a szervezetet, ami tobb, mint kornyeze
t. a szervezet a szervezetben levo sejtnek nem csupan kornyezete. a szervezet s
ejtjei kozott sokkal szorosabb fugges van, mint az ember es mas elolenyek kozot
t.

tekitnsuk eloszor mindent adottnak, es nezzuk meg, hogy egy noveny eloleny-e. i
gen az, hiszen kepes elni a kornyezeteben, amely kornyezet elettelen dolgokbol 
is allhat. ezek utan nezzuk meg, hogy az ember eloleny-e. igen, mert kepes fenn
maradni a termeszetes kornyezeteben, csupan megfelelo fizikai feltetelek kellen
ek hozza. a taplalkozashoz meg szuksege van mondjuk minimum egy novenyre (de ez
 csak technika kerdese).

egy emebr magaban mas emberek nelkul tud elni.

egy szerv a szervezetben mas szervek nelkul nem. ha jol gondolom, akkor a sejt 
sem. ha megis, akkor az a sejt onmagaban is eloleny.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Zoli,
>Persze mindenképp aszimmetriát kell teremteni, hogy az elektron
>leggyakrabban ugyanabba a fegyverzetrészbe húzódjon át, tehát ne
>nagyon válogathasson.
Ez az aszimmetria teremtes pont akkora energiaba kerul, amit nyerni lehet a
rendszerbol.
J.

> de mashol is. Ugy dontottem felszereltetek egyet (Whirpool, 9000 BTU, 950 W
> padlon a homerseklet 14 fok, kozepmagassagban 20 fok es a plafonon 28-30 fok
 ...
> megvaltoztatta ezt az allapotot; padlon 18 fok, kozepmagassagban 20 fok es a
> plafonon 22 fok. Ha ket fokkal nagyobbra allitom a berendezest, minden
> homerseklet 2 fokkal emelkedik. Majdnem idealisan oszlik meg a ter
> En a klima berendezes technikai adottsagairol erdeklodtem es most jut
> eszembe, hogy semmit nem tudok arrol, hogy milyen hatassal lesz ram
> (termeszetesen egeszsegi szempontbol), a hasznalata.
Futesz ezzel a klimaval? Az adatokbol nem ugy latszik... ha csak a 
ventillatort kapcsolod be, akkor csak azzal kell szamolnod, hogy 
folkeveri a port. Mindenkeppen ugy allitsd be, hogy ne kozvetlenul 
Teged fujjon, mert az nem egeszseges.
Lehet allitani, hogy kulso levegot is beengedjen? Nyaron mindenkeppen 
celszeru, telen nem.
Ha hutesz vele, akkor ki fogja szaritani a levegot. Ha pedig 
elhanyagolod es nem tisztitod rendszeresen, akkor bakteriumok 
telepedhetnek meg benne, amitol fertozest (pl. legionella) kaphatsz.
A teljesitmenye alapjan egy atlagos szobahoz eppen megfelelo - nezd 
meg, hogy kepes-e folyamatos uzemre, kulonben mindig csukva kell 
tartani az ajtot.

Kedves Soniba!

>A falusi lakasomban kalyhaval futunk, amely olyanfeltetelt teremt, hogy a
>padlon a homerseklet 14 fok, kozepmagassagban 20 fok es a plafonon 28-30
fok.

Ezen a gondon egy par wattos (eppen ezert csendes) ventillatorral konnyu
segiteni, amely fuggoleges iranyban keveri meg a levegot. Celszeruen
valamelyik sarokban alulrol fujatod fel a plafonra a hidegebb levegot, igy
az ott osszekeveredik a meleggel, es egyenletes lesz a szoba hoeloszlasa.
Vigyazni kell persze arra, hogy ne fujassuk magunkra (vagy masra) a levegot,
mert attol is huzatot lehet kapni. Mar csak ezert is fontos, hogy kis
teljesitmenyu ventillatort hasznaljunk. (Meg hajdanan apam vett egy szovjet
ventillatort a bolhapiacon gumi lapatokkal, es talan oklomnyi motorral, amit
nyaranta meg ma is hasznalunk, vagyis nem kell nagy tetelben gondolkodni.)

A klima berendezes alapvetoen hutesre szolgal a nyari nagymelegben. Vannak
ugyan kombinalt berendezesek, amelyek futenek is, hutenek is, de ez mar
luxus kategoria, legalabbis, ha olyat akarsz, amelyik felveszi a versenyt a
fent emlitett egyszeru megoldassal. Arrol nem is beszelve, hogy az energia
felhasznalas sem a leggazdasagossabb. Persze nem tudhatom, hogy feletek
mennyire szempont ez, de mi felenk a futes koltsege a csaladi koltsegvetes
legnagyobb tetele is lehet, vagyis egyaltalaban nem elhanyagolhato szempont.
Szinte semmi nem indokolja, hogy a lakas huteset, es futeset ugyanazzal a
berendezessel vegezzuk. Nyugodtan valaszthatunk mas-mas, optimalis megoldast
a ket kulon celra. Persze mas a helyzet, ha egy uj hazat terveztetunk. Ekkor
indokolt lehet egy bujtatott huto-futo rendszer hasznalata, bar nalunk ez
meg nem jott divatba. De ekkor is lehetosegunk van a futo-huto-szellozteto
csovek vegere tobb kulonfele berendezest kotni.

Ami a nyari hutest illeti, ott sem feltetlenul a klimaberendezes az egyetlen
megoldas. Nagyon jo szolgalatot tehet egy a tetore (es/vagy az udvarra)
vizet permetezo ontozo berendezes a toredek koltsegert. Talan emlekeznek
nehanyan, hogy tobb nemet atomeromuben is ezt az osi modszert hasznaltak
augusztusban. (Nem mindegy, hogy a teto 25, vagy 50 fokos.) Nem teremt ugyan
teli hideget a kanikulaban, de megis megov a kanikulai szenvedestol. A viz
dij es az elektromos aram dija viszont nem is egy kategoria. Nem kell, es
nem is celszeru tobb vizet kilocsolni, mint amennyi el is parolog, hiszen
mint tudjuk, egy gramm viz 540 kaloria hot von el a kornyezetebol a
parolgasa kozben. Ezzel szemben a csatornaba elcsorgo tobblet viz
grammonkent csak annyi kaloriat visz el, ahany fokkal felmelegedett a
kilocsolas, es a csatornaba omles kozott (leven a viz fajhoje 1).

Udv: Takacs Feri