1. |
androgun (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
2. |
Zoli kerdesei (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
3. |
bogarak (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
4. |
Fejlemenyek a paksi gravitacio kutatasban (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
5. |
EXOR (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
6. |
Vizvezetekes kiserlet (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
7. |
maradando alakvaltozas (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
|
+ - | androgun (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Megkerdeztem egy gorog mitologiaban jartas kollegat: A kezdetek kezdeten
az emberek kozott nem voltak kulon ferfiak es nok, ok voltak az
androgunok (androgünök). Tehat nem transzvesztitak, hanem hermafroditak voltak.
Jano
|
+ - | Zoli kerdesei (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Zoli,
>
>2. Nem baj, ha semmi koze a temahoz, de vajon
> a vasreszelekes kiserleteknel a magnesek latszolagos
> erovonalainak tavolsaga miert pont annyi amennyi ?
> Egyaltalan - adott magnesek eseten a kialakulo mintazatok
> surusege szigoruan meghatarozott es reprodukalhatoan allando ?
>
Ha a vasreszelek szemcsemerete es a surlodasi tenyezok jol definialtak,
akkor a mintazat is az.
>3. Mikent mukodne Mizsei Janos vekonyfalu gumicsoves Gunn-dioda-
> analogjanak _negativ_ valtozata, melynel a viz a csovon
> kivul aramlana es belul lenne a levego ?
>
Sehogy. A cso azert szivodik ossze, mert megno a belul aramlo viz sebessege,
es lecsokken a nyomasa.
>4. Kota Jozsef kedvenc kiserlete - a _cso a csoben_ kondenzator
> kisutesekor miert jonnek forgasba egymashoz kepest a
> fegyverzetek ?
>
Ez hogy van pontosan ?
Igy latatlanban a sugariranyban folyo eltolasi aram es a vele szemben folyo
vezetesi aram kozotti erohatasra tippelek.
Janos
|
+ - | bogarak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Peter,
>Mar jo regen nem irtam a tudomanyba, de most egy erdekes kerdest tennek
fel.
Tenyleg erdekes a kerdes.
>Hatha valaki tudja a valaszt.
En, es meg sokan masok is, akik lonek valamit az elektromagneses terekhez.
Ilyenek Maxwell ota egyre tobben vannak, szerencsere.
>A metroban lattam egy oriasplakatot egy "bogar" reklamjat, idezem:
>"hatasosan csokkenti a karos elektromagneses sugarzast"
>
>Az egesz egy a mobiltelefon hatuljara ragasztahto kis kutyu. Na most,
valaki
>elmagyarazna, hogy ez mi a csoda ? És, hogyan mukodik?
Ugy mukodik, hogy elhiszed, megveszed, a penzed meg a gyartohoz es a
forgalmazohoz kerul, akik ebbol akarnak meggazdagodni. A jelek szerint
sikerul is nekik, mert eleg sokat koltenek reklamra, a kutyu olcso, az
egeszseg meg draga, az ismerteto prospektusban meg kerek-perec ki van
jelentve, hogy a meresek nem reprodukalhatoak (a fogalmazas finomabb, nezd
meg a prospektust).
Szenzacios otlet.
>Nekem kicsit eros, de lehet, hogy le vagyok maradva egy korrel.
Erzeteid helyesek. A bogarkak (a gyartok szerint) specialis anyagbol
keszulven, mintegy beszivjak (es nyilvan hove alakitjak) az elektromagneses
sugarzast. A karosat. Ami persze ugyanaz, mint a hasznos, hiszen csak
egyfele letezik :-)
Namarmost, (ha egy villamosmernokben megbizol) akkor en azt allitom, hogy a
hullamhosszhoz kepest kicsi, homogen anyagbol keszult akarmi lenyeges
mertekben nem nyel el semmit (vagy ha igen, akkor a kisugarzott
teljesitmenyt is csokkenti, ami ugyanaz, mintha kisebb teljesitmenyu
radioadot tennenk bele).
Azt a hatast, amit a gyartok emlegetnek, ugy tudod elerni, hogy a fejed
beboritod alufoliaval, es a fulednel meg a szadnal (a hullamhossznal kisebb
:-) lukakat csinalsz. Ez azert is jo, mert igy legalabb megismerlek, ha az
utcan mobiltelefonozol. A mentosoknek meg majd megmagyarazod valahogy a
dolgot.... :-)
Udv. Janos.
|
+ - | Fejlemenyek a paksi gravitacio kutatasban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok, Sarkadi Dezso vagyok Paksrol. Mar lassan ket eve,
hogy nem irtam a gravitacios kutatasainkrol. Kozben elkeszult egy
hat meter magas, kereken 60 kg-os nagysagu, fuggoleges
sulyzo alaku fizikai inga, amivel 6 kg-tol 60 kg-ig terjedo nagysagu
tomegekkel tudok merni gravitaciot azonos,
illetve azonos nagysagrendu tomegek kozott.
Az eredmenyek kozul a legfontosabb: osszemerheto tomegeknel
Newton gravitacios torvenye jelentosen modosul.
A kiserletek es az altalam kidolgozott elmelet szerint egyenlo tomegek
gravitacioja minimalisra csokken, durvan azt lehet mondani, hogy a
gravitacios ero a tomegkulonbseggel aranyos.
Most mar reszletesen kidolgozott elmeletem van a gravitaciora.
Kiderult, hogy Newton gravitacios torvenye csak azon fizikai
rendszerekre ervenyes maradektalanul, amelyek kezdeti
allapotukban elvileg vegtelen nagy kiterjedesu porfelhot
alkottak, azaz kezdetben a rendszer gravitacios sajtenergiaja
elhanyagolhato volt.
Ebbol kovetkezik, hogy a laboratoriumokban kompakt tomegekkel
torteno gravitacios meresek kizarolag csak abban az esetben
adjak vissza a Newton-i gravitacios torvenyt, ha a detektor, inga
erzekelo tomege elhanyagolhatoan kicsiny a bemozgatott
forrastomeghez viszonyitva.
A reszletek ugyeben nezzetek meg a kovetkezo honlapokat,
fontossagi sorrendben:
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hpgep.doc
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/maingrav.doc
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/thgm.doc
http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hpebit.doc
|
+ - | EXOR (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Zoli irta:
: A konyvben futoszalag helyett lepteto-regiszterekkel, es merleg
: helyett EXOR logikai kapukkal mukodo, binaris alveletlen generatorok
: kulonfele hosszusagu valtozatainak matematikai megalapozottsagu
: elvet es specifikacioit talaltam.
Angolul Linear Feedback Shift Register (LFSR), es tenyleg hasznaljak,
pl. titkositott adatatvitelnel az ugrokulcs egy reszekent. A maximalis
hosszusag (2^n-2), ahol n a shift register hossza. Mivel a dolog
determinisztikus (es periodikus), ezert, ha az adoban es a vevoben
szinkron jar egy ilyen (minden adatforgalom utan lepnek egyet), akkor ha a
vevo egy nem-szinkron jelet kap, akkor tudja, hogy kozben hany
adaskiserlet volt (ha felteszem, hogy n eleg nagy ahhoz, hogy ne jarjon
egyszer korbe az ado). [na ez szep kis mondat lett :) ]
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -
|
+ - | Vizvezetekes kiserlet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Mar regota felfigyeltem egy jelensegre:
Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
vizhozam, es azon a szinten allandosul.
Mi lehet ennek az oka? Esetleg Janos talalhatna ra valamilyen
elektronikus analogiat.
Laci
ps. A magneses erovonalak tavolsagat a vasreszelek szemcsemerete hatarozza
meg leginkabb.
|
+ - | maradando alakvaltozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Adottak vaslemezbol hajlitott u formaju munkadarabok.
I I
I I
I I
---
A folso sza´ruk egymastol 10mm-re vannak + 0,5mm (tolerancia/szoras)
Hogyan lehetne ezeket ugy meghajlitani, hogy 10,5mm +/-0,1mm legyen a nyilas
merete.
Ha egy kb. 15mm-es vasat kozejuk tolok, akkor a vegso meret is a kiindulo
merettol fog fuggeni.
Ha 10mm volt akkor 10,5mm lesz ha 10,5 mm volt akkor 10,8 lesz, azaz nem
tudom a kivant toleranciat betertani.
Ha a kitagitas elott osszenyomom oket akkor az osszenyomott meret függ a
kezdeti merettol.
Meglehet oldani, a problemat anelkul, hogy elotte megmernem a kiindulasi
meretet es attol fuggoen tagitom ki az U format ?
Pl. Ha a meret 10mm volt akkor 15mm-re tagitom, ha 10,3 mm volt akkor csak
13mm-re.
Sajnos a meres eleg problemas mert kb. 100.000 db ilyen munkadarab van.
Ha van otletetek, osszatok meg velem, elore is kosz
Feri
|
|