Csaba irja:
> egyenertekunek tekinthetem az egesz Univerzum
> letet az en letemmel, hiszen szamomra az az univerzum.
> Csak azota letezik miota en tudom, es meg fog szunni
> az en elmulasommal.

Ez egy filozofiai kerdes, javaslom, hogy irj a  cimre.

> Itt meg valami nem tiszta. Azt hiszem egy esemenyt sem valaszthatunk
> el az idotol iletve nem letezik olyan rovid pillanat, tortenet, melyet
> idoben ne lehetne meghatarozni.

De van, a kvantumelmelet pont ezt mondja. Koznapian szolva: ha a kiserletet
ugy allitjuk be, hogy az ido egyre pontosan merheto, akkor az energia
bizonytalansaga egyre no, ami azt jelenti, hogy nem az eredeti esemenyt
figyeljuk mar meg, hanem egy megvaltoztatottat, amibe beleszolt a meres.

"Jozan esszel" ennek persze nincs "ertelme", de ettol meg igy van.

Udv,
Jozsi.

(Valami gond lehet a leveltarral, ha ismetlem bocs mindenkitol)
>Feladó: Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist
>>Csaba irja:
> >A kovetkezo irast mindenkifigyelmebe ajanlom:
> >http://bioch.szote.u-szeged.hu/astrojan/gravith.htm
> >Egyrenagyobb teret hodit a gravitacio taszito hatasa.
>A reszletekbe menes nelkul: ez a cikk egy olyan konyvre hivatkozik, amit
>egy biologus es novenykutato allitott ossze.
>Ettol meg a gravitacionak lehet taszito komponense, lehet hibas a
>relativitaselmelet is. Csak nem igy es nem ezert...
 A rel. elmeletet nem hibaztatom, maga a "vonzonak" tuno hatas miletet
talan a kepletek sem kepesek igazolni.  Egyszeruen van es kesz, erezzuk,
mig keptelenek vagyunk donteni valyon mikep is fejti ki hatasat a
gravitacio?
 Teny, hogy egy feketelyuk egesz galaxistomeget kepes fogsagba tartani
maga korul, ahol bizony oriasi terbeli tavolsagok vannak. Ha a feketelyuk
atommagok stb. surusodott halmaza, ez azt jelentene, hogy egyetlen
atommag is kepes lenne ugyanakkora tavolsagban hatni termeszetesen a
meretarany fuggvenyeben. (Mint "vonzas") ezt pedig mar egy kicsit nehez
elkepzelni, hacsak nem a kulso ter az mely a tomegek kozotti relaciokat
(hatasokat) lebonyolitja.
  A tomegek kozotti "vonzoero" hatas negyzetesen csokken a tomegtol
tavolodva, de hasonlokep is igaz: Ha egysegesnek vesszuk azt a
korfeluletet melyet egy gombtomeg alkot (Fold, stb.) a feluleti 'g'
erteke egyenesen aranyosan csokken a tomegtol tavolodva az ileto
egysegkent felvett felulet szogbeli csokkenesevel. Ez pedig sugarhatasra
utal, mintha az ileto tomeg egyszeruen eltakarna maga korul a grav.
(sugar)hatas terjedeset.
  Hacsak egy kicsit is reszletezunk az elozo weblapcim irasbol:

     >A gravitáció vonzóerőnek látszik...
>Rohán János
>Vajon mi bizonyítja, hogy a gravitáció vonzóerő? Semmi. Így szoktuk meg,
>és fel sem tesszük a kérdést, mert így természetes. Az alma lefelé esik,
>tehát a föld vonzza az almát. A bizonyítékok sora ezzel ki is merült. *
  Valoban, en mar sokat tortem a fejem, de nem talalok bizonyitekot.
Ellenkezoleg, az lenne erdekes, ha egy tomeg "vonzani" tudna
'segedeszkozok' nelkul. (a Hold nincs kotellel kotve a Foldhoz, stb.)
>Csakhogy az alma akkor is lefelé esik ha az erő nem lefelé húzza, hanem
>lefelé tolja.
  Ezzel is egyet tudok erteni.
>a fekete lyuk eseményhorizontját semmilyen anyag vagy sugárzás nem
>hagyhatja el, mégis mindennél jobban vonz bármilyen anyagot. Hogyan jön
ki >az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?
 Ez is valoban elgondolkodtato, de:
>Nyomó gravitációval ez a probléma fel sem merül, mert a gravitáció is
csak >befelé halad, valamint az erő befelé mutat.

>A többletenergiát valószínüleg egyszerűen a gravitációs sugárzás
>elnyelésével nyerik a bolygók.
 Ezt sem tartom kizartnak.
>8. Megoldódik a graviton egy lehetetlen tulajdonsága is: a negatív
>impulzus.
>Képzeljük el: a vonzó gravitációs modell alapján a föld kibocsát egy
>gravitont a hold felé. A graviton 400 000 kilométert utazik a
világűrben, >majd nekiütközik a holdnak. És visszahúzza.

>Ez a fajta ütközés minden reális fizikai szemléletnek ellentmond,
>valójában képtelenség. Vonzó gravitációs modellben ugyanis a
gravitonnak, >legyen az bármiféle energiacsomag, részecske vagy hullám,
negatív >tömegűnek, negatív sebességűnek vagy negatív energiájúnak
kellene lennie. >Lévén mindhárom tulajdonság fizikai képtelenség, ez
egymagában kizárja, >hogy a gravitáció vonzóerő legyen. A gravitáció
tehát a vákuum térben van >és a földön lévő tárgyakra "felülről"
nyomóerőt fejt ki azáltal, hogy a >föld az "alulról" érkező gravitációs
sugárzás egy részét elnyeli.

>A nyomó gravitáció láthatóan sokkal jobban megfelel az újabb és a vonzó
>gravitációs modellel megmagyarázhatatlan megfigyeléseknek, pontosabban a
>nyomó gravitáció megfelel, míg a vonzó egyáltalán nem.

>* A kísérleti bizonyítékok alapja az a tény, hogy nem sikerült kimutatni
a >nyomó gravitációt. Következtetés: az nem létezik.

  Utolag egy kerdes, lehet e kiserletileg bizonyitani iletve eldonteni
valojaban a gravitacio vonzas e vagy taszitas, vagy utalhatnak e
kepletek (rel. elm. stb.) e hatas iranyanak eldontesere?
    Udv. Csaba.

>>>  Erdekes ez az egesz Ido fogalom. Talan nem is letezett, mindaddig mig a
>>> "megfigyelo" azaz mi emberek nem vetettuk fel. Addig esemenyek zajlottak,
>>Nagyon sok allatnak ill, a termeszeti folyamatoknak is van "idoerzeke".
>>Lasd radioaktiv bomlas, evgyuruk, uledekes retegek.
>   Igen ez termeszetes, de mindaddig mig valakinek a tudomasara jut mindez,
> addig talan nincs is. Igy egyenertekunek tekinthetem az egesz Univerzum
> letet az en letemmel, hiszen szamomra az univerzum Csak azota letezik
> miota en utdom, es meg fog szunni az en elmulasommal.
Ez a szolipszizmus. A tudomany ezzel nem foglalkozik - a kerdes hasonlo 
ahhoz, hogy "hallani-e a kidolo fa hangjat, ha senki sincs ott, aki 
hallhatna?"

>>> allitjuk hogy vege lessz, akkor talan el sem kezdodhetett volna. Arra
>>> utalok, hogy az ido vegtelenseget elvezhet, valahol valami mindeg
>>Nem feltetlenul. "idon kivul" is tortenhet valami.
>   Itt meg valami nem tiszta. Azt hiszem egy esemenyt sem valaszthatunk el
> az idotol iletve nem letezik olyan rovid pillanat, tortenet, melyet
...
> radioaktivitas is egy tortenes. Tehat barmeddig vezetnenk vissza, ahol
> tortenik valami ott az ido fogalma is megszuletik.
Nagyon jol irtad! Egy elmelet az, hogy az ido maga a Nagy Bumm-al 
egyutt szuletett és elotte NEM volt.

Sziasztok!

A tikitakit ugyan reg betiltottak, de a vele folytatott gondolatkiserletek 
szabadsagat nem korlatozhatjak !
Van egy aktivizalt tikitaki, mely mellett elhuzunk csaknem c-vel.
Visszanezve rogton lathato, hogy a kis golyok iszonyatos 
mozgasi tomeguk folytan lomhak, tehat ritkan koccannak. 
Lengesuk aszimmetrikus sebesseg es kiteres tekinteteben.
Az egyik golyo az utkozestol alig moccan, mert c-hez
jobban kozeliteni mar alig tud, mig a masik a vele utkozeskor
a kapott impulzus hatasara veszit a tomegebol, igy nagyobb
a kilendulese.
Gyakorlatilag csak a felenk kozelebb eso vegez lengomozgast. 
Igy van  ez?
Meghatarozhato a rendszer halado tomegkozeppontja, s egyaltalan
egyenletesen mozog ?

Masik hasonlo kiserlet ket egyforma golyoval, melyeket rugo kot ossze.
Epp tavolodnak egymastol. A tolunk tavolodo golyo alig mozdul elore, 
mig a kozelebbi nagyobbat lendul csokkeno mozgasi tomege 
reven felenk. Amint a rugo teljesen megnyult, addigra a masik tomege 
maximalis, s emezt rantja maga fele, de ekkor emennek kezd 
lassacskan noni a tomege, s emiatt egyre kevesbe gyorsul, 
mig a masik tomege kozben egyre csak csokken.
Egyaltalan egyenletesen mozgo rendszerek ezek?
Mibol tudhato ?

Egyeb, hogy kvantummechanikarol is legyen neha szo:
Ulunk egy relativisztikus keruleti sebessegu lyuggatott,
szuper anyagu, rongalhatatlan lemezgyurun belul, s szamitassal
arra kovetkeztetunk, hogy 2 reses kiserlethez formalisan
megfelelok az elottunk idonkent elvonulo kontrahalt resparok.
Fenyforrasunk felvillanasait ugy idozitjuk, hogy a resparohoz
mindig jokor erkezzen a feny. 
A dolog vajon ugyanugy mukodne mint allo allapotu szuk resekkel ?

Udv: zoli