Óriáshold a Szaturnusz körül: 350 éve fedezték fel a Titant!
           Polaris Csillagvizsgáló, 2005. március 25. (péntek)


Cristiaan Huygens holland csillagász 1655. március 25-én fedezte fel a
Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titant. Ugyancsak ? volt az, aki
megfigyelései alapján els?ként írta le helyesen a Szaturnusz
gy?r?rendszerét. Napjainkban, 350 évvel a felfedezés után, az óriásbolygó
körül kering a Cassini-szonda, melynek Huygens leszállóegysége január
14-én landolt a Titan felszínén. Többek között ez a történelmi jelent?ség?
esemény az egyik kiemelt témája az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban,
március 25-én 19 órakor kezd?d? Titan- és Szaturnusz-bemutatónak, ahol az
érdekl?d?k távcsöves megfigyeléseken és el?adásokon vehetnek részt.

Az el?adások 2005. március 25-én, pénteken 19 órától:

- 350 éve történt: a Titan felfedezése (Farkas Alexandra)
- Titan, a Huygens-?rszonda szemével (Kereszturi Ákos)
- ?rszondák a Szaturnusznál (Horvai Ferenc)
- Az Enceladus, a titokzatos hold (Budai Edina, Szabó Andrea)
- Magyar m?szerek a Cassini fedélzetén (Spányi Péter)

Az el?adásokat az interneten él?ben is közvetítjük az alábbi oldalról
elérhet? linkeken:
                         http://www.mcse.hu

Az éjszaka során a csillagvizsgáló m?szereivel megfigyelhet? a Szaturnusz
és gy?r?rendszere, a bolygó legnagyobb kísér?je, a Titan, a telehold,
valamint a Jupiter és néhány további égitest.

Elérhet?ségünk:

- Magyar Csillagászati Egyesület - http://www.mcse.hu - 

- Mizser Attila f?titkár: 06-70-548-9124, 
- Kereszturi Ákos szervez?: 06-30-3436-876, 

Sziasztok!

Mindenkit udvozlok elso hozzaszolasom alkalmabol :)

 > u.i.: mas tema, de az atomeromuvek jo resze szinten hasonlo uzemmodban
 > dolgozik. Ott is van szamitogep... es szabalyozastechnikaban nekunk is
 > tanitottak, hogy egy pozitiv visszacsatolasu eszkozre legtobbszor
 > lehet olyan szabalyozot kesziteni, ami stabilan szabalyoz (van is
 > ilyen jo par eszkozben a kornyezetunkben: pl. a szamitogepben is - ott
 > is a sebesseg miatt) - de ha az elromlik, akkor nagy gond van.

Csernobil utan epult reaktorokban egyik teljesitmenytenyezo sem lehet 
pozitiv, azaz nincs pozitiv visszacsatolas. Az ujabb rendszerek tehat 
lenyegeben onszabalyozoan tartjak a teljesitmenyt. Regebben viszont 
valoban terveztek olyan (mai napig mukodo) eromuveket ahol csak a 
szamitogep tartotta vissza a teljesitmenyt az exponencialis elszallastol.

Burgi,
>Elore is köszönöm.  Jöhet a megszokott kioktató stílusban is, engem
>nem zavar!
 ..kerlekszepen. A szavazatok egyszeru szamszerusitesei a tetszik, nem
tetszik, kozombos kategoriaknak.
Gyakran nincs az embernek kedve reszletesen es nevvel kifejteni a
velemenyet.
Ilyenkor ad egy minuszt az helyett, hogy hosszasan ertekezne arrol, hogy a
krumplival mar miegint nagyon elszaladt a lo, esetleg egy pluszt, ahelyett,
hogy ennek a burgonyanak azert vannak ertelmes otletei is.
Udv. : Janos.

Hali Mindenkinek!

 Egy jo kis iras a temarol:
http://jedlik.phy.bme.hu/borsohanyo/kovacs_andras/semleges%20aram.pdf

                                                                Kibuc

Sziasztok!

Aki az instabil rendszerek szabalyzasi problemajaval 
(nehezsegevel) kapcsolatban szeretne tapasztalatot gyujteni,
annak javaslom, hogy vegezze el sorban a kovetkezoket.
1. Seprunyel egyensulyozasa egy ujjon. :-))
2. Fakanal egyensulyozasa egy ujjon. :-)
3. Egy ceruza egyensulyozasa egy ujjon. :-(((

Udv:
Joco

Sziasztok!

http://www.cnn.com/2005/SHOWBIZ/Movies/03/23/volcano.movie.ap/index.html

(A szuper-szelesvasznu IMAX mozikban mostantol uzleti okok miatt nem 
futhat az evoluciot, vagy DNS-t megemlito film.)

Ezek utan mondja nekem valaki, hogy az ember nem a majomtol szarmazik!

Udv: Feher Tamas.

BenceMiki:
>> Nos, a dolog nem uj: ha learnyekolunk egy teret,
>> (vehetjuk szo szerint is: sotetet csinalunk bent) akkor a
>> feluletet kivulrol tobb elektromagneses sugarzas eri, mint bentrol.
>> Azaz kivulrol nagyobb "feny-nyomas" eri a feluletet,
>> es emiatt ero hat ra. Az mas kerdes, hogy alig merheto.

Starters:
>indulj ki egy egyensulyi helyzetbol, ahol fotonok vannak a terben es a 
>lemezeid homerseklete is ennek megfelelo, de meg nincsenek a 
>helyukon.
>Ha most a helyukre teszed oket (kis tavolsagra egymastol), akkor 
>kozottuk nem lesz sotet. Ugyanazok a fotonok mennek, ugyanugy, 
>mint idaig. Ha a lemezek tukroznek, akkor pattogni fognak kozottuk - 
>ha nem, akkor elnyelik, majd hosugarzassal megy ki... semmi sem 
>valtozik es ero sem lesz sehol.
 
Ez nem így van. A Tudomany alszik újabban? A kutyamindenit!
Éberség sehol?  A mindenségit!
A kvantumelmélet mást válaszolna, ha ébren lenne. (Párhuzamos 
lemezekr?l van szó, ugye?)
A kvantumelmélet módusokról  és oszcillátorokról beszél. (E fogalmakat 
ismeretterjeszto eloadáson hallottam, ahol a definícióik sajnos 
elmaradtak , mert a közönség jólnevelten úgy tett, mintha tudná mik 
ezek, így az eloadó nem is tért ki rájuk. )
Tehát ha vannak oszcillátorok és vannak módusok, akkor a lemezekre 
ero hat, mégpedig egymás irányába nyomja oket (valami). 
Konyhaasztalon azonban - két lábasfedo között  a Casimir effektus 
(címszó a kereséshez)  vsz. nem mutatható ki látványosan.

Burgonya

Az pozitiv vagy negativ V szarny altal adott esetleges stabilitasnak
szerintem nincs igazan nagy jelentosege. A felhajtoero ugyanis nem
fuggolegesen felfele mutat, hanem (szembol nezve) a szarnyra merolegesen.
A ket szarnyi ebredo felhajtoero tehat a kormanyszervek alaphelyzeteben
nem ad orsoiranyu forgatonyomatekot. Ja, es a Tu-154-esnek negativ V-ben
allnak a szarnyai (egy kicsit).

http://avia.russian.ee/pictures/russia/tu-154.gif

A vadaszrepulogepek stabilitasat inkabb azzal rongaljak, hogy a gep
sulypontja ele is helyeznek vezersikokat. Ezt legjobban a Gripenen
lehet latni, ott tenylegesen egy kis kacsaszarny van a torzs elejen.
Ezt a kacsaszarnyat csak a szamitogep tudja vezerelni, masodpercenkent
tobb tucatszor beavatkozva.

Gripen kacsaszarny:

http://www.militarypower.com.br/avi-gripen.jpg

93 augusztusban az elso nyilvanos Gripen bemutaton szazezer ember szeme
lattara a stockholmi obol felett a gep elkezdett bucskazni, a pilota azonnal
(1-2 masodpercen belul) katapultalt es csobbant, a gep pedig egy szigeten
esett le es robbant fel, par tiz meterre az egyik zsufolt hidtol. Nem direkt
szoftverhiba, de kozvetve a szamitogep altal adott felrevezeto jelzesek es a
szamitogep beavatkozasa vezetett a balesethez.