http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=13416

Csaba, 

> > Foton van, (ha van:-), 
> Miert ketelkedik meg az a leveliro is, kinek egesz eletenek hattere a 
> tanulas? 
 
Egy kis nyelvlecke:
 
English - the trouble with the world is that the stupid are cocksure and 
the intelligent are full of doubt
Basque - gizateriaren arazoa da ergelak guzti-guztiaz ziur daudela eta 
adimentsuak, berriz, zalantzaz beterik
Bolognese - a st mĺnnd al problęma l é che i stóppid i én strasicűr, mäntr 
invęzi i inteligent i én pén ed dóbbi
Brazilian Portuguese - o problema da humanidade é que os ignorantes estăo 
cheios de certezas e os inteligentes estăo cheios de dúvidas
Bresciano - el problema del mond l'č che i stupi j'č semper sicur e chej 
enteligenti j'č semper pié de dobe
Calabrese - lu problema dill'umanitŕ č ca gli stupidi su strasicuri,mentre 
l'intelliggenti su 'cchini di dubbi
Croatian - nevolja sa Svijetom jest da su glupani samouvjereni, a razumni 
puni sumnja
Danish - problemet med denne verden er, at de dumme er selvsikre, og de 
intelligente fulde af tvivl
Dutch - het probleem met onze wereld is dat de dommen zelfbewust zijn, en 
de slimmen vol met twijfel
English - the trouble with the world is that the stupid are cocksure and 
the intelligent are full of doubt
Esperanto - la embaraso de la homaro estas, ke la stultuloj estas plenaj je 
certajoj kaj la inteligentuloj estas plenaj je duboj
Estonian - inimkonna probleem on selles, et lollid on hirmus enesekindlad 
ja targad muud ei teegi kui kahtlevad eneses
Finnish - ihmiskunnan ongelma on se, että tyhmät ovat vuorenvarmoja ja 
älykkäät täynnä epäilyä
French - l'ennui dans ce monde, c'est que les idiots sont sűrs d'eux etles 
gens sensés pleins de doutes
Furlan - il probleme de umanitât al č che i stupits son strasigurs, mintri 
che i inteligjents son plens di scrupuls
Galician - o problema da humanidade é que os alpabardas están certos de 
todo e os intelixentes están cheos de dúbidas
Hungarian - az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az 
okosak meg tele vannak kételyekkel
Italian - il problema dell'umanitŕ č che gli stupidi sono strasicuri, 
mentre gli intelligenti sono pieni di dubbi
Judeo Spanish - el problema de la umanidad es ke los bovos estan siguros de 
todo i los entelijentes estan yenos de duvdas
Mantuan - al problema dl'umanitŕ a l'č che i stupid i č strasicur, e i 
'nteligent i č pien da dubi
Mudnés - al problęma a stę mŕnd l'č che i stůpid i ęn strasicűr e invęce i 
inteligčint i gân un sâc čd dňbbi
Neapolitan - 'o prubblema 'e ll'umanitŕ č ca 'e ddurmute songo arcesicure e 
chi č scetato stŕ dubbiuso
Papiamentu - e problema di humanidat ta ku esnan bobo ta sigur di tur kosi 
esnan inteligente ta yen di duda
Polish - problemem ludzkosci jest fakt, ze glupi sa bardzo pewni siebie, 
podczas gdy inteligentni sa pelni watpliwosci
Portuguese - o problema da humanidade é que os estúpidos estăo cheios de 
certezas e os inteligentes estăo cheios de dúvidas
Roman - er probblema dell´umanitŕ č che li stupidi ´n cianno mai dubbi, 
´nvece l´intelligenti cell´ hanno sempre
Sicilian - lu prublema di l'umanitŕ č ca li ntontiri si sentunu assai 
sicuri, mentri l'omini di gnegnu sunnu sempri scantati e chini di dubbi
Spanish - el problema de la humanidad es que los estúpidos están seguros de 
todo y los inteligentes están llenos de dudas
Swedish - problemet med denna värld är att de dumma är självsäkra och att 
de intelligenta är fulla av tvivel
Wallon - l' problinme avaurci, c' čst k' lčs nates sont todi shűrs d' ičsse 
dins l' bon čt k' lčs sűtis sont tofęr ŕ doter


Udv: Janos

@@@ :-) @@@

Thus spake HIX TUDOMANY >:

Zoli:

>>Az anyagot es energiat is lehet kozos mertekegyseggel merni,
>>mindegy hogy melyikkel.
>
> Mely szabvány szól errol, s hogyan? Tudnál idézni belole? Elore is kösz.

Nem tudok rola hogy szabvany lenne, de mint mutattam is ra peldat,
hasznaljak. (energia megadasa kilotonnaban) Igazan nincs mit.
Egyebkent barmi masban is megadhatnak, krumpliban is.

>>Meg lehet merni az energia tomeget, es kg-ban megadni, vagy
>>megmerni a tomeg energiajat, es J-ban megadni. A ketto ekvivalens.
>
> Mely szabvány szól errol, s hogyan? Tudnál idézni belole? Elore is kösz.

Az E=mc^2, a tomeg-energia ekvivalencia nevu "szabvany".
Mondhatod azt, hogy 1kg, vagy azt hogy 90 petajoule.

> Én meg írok egy másik esetet, elrettentésedre: 1kg tibeti havasi
> ritkabúzakenyér ára 7000Ft. (Ez csak kötlött példa). Fura volnaha
> kialakulna egy olyan _vallás_ melynek hívei e kenyér energiatartalmát -
> mint egyik jellemzojét ekvivalensnek hirdetnék a kenyér másik
> jellemzojével - az aktuális forgalmi értékével.

Ha egyertelmu a megfeleltetes, akkor miert ne? Csak praktikussagi
kerdes. Foldi korulmenyek kozott az anyag es energia fogalma elesen
elvalik, egy csillag belsejeben semmi kulonbseg koztuk. Ha ott elnenek
lenyek, szamukra a ketto ugyanaz lenne, viszont esetleg a szilard
targyak tomegere kitalalnanak egy mas mertekegyseget, mert az nagyon
kulonleges lenne nekik.

> Te a tömeg-megmaradást _minden körülmények közt_ érvényesülönek
> deklaráltad.  Én pedig megjegyeztem, hogy ez nem helytálló, mert

Igy van, zart rendszerre minden korulmenyek kozott teljesul. Nem zart
rendszerre nem ervenyes. Amikor egy megmaradasi tetelre hivatkozik valaki,
abban benne van hogy a rendszer zart. A Pitagorasz-tetelt sem emlegeted nem
derexogu haromszogek eseten, viszont minden derexogure ervenyes.
A te problemad, hogy egyaltalan felmerult benned, hogy nem zart rendszerre
alkalmazol megmaradasi teteleket.

> Mit értesz azon, hogy elszámolni a fotonokkal? Fogalmazz
> közérthetoen!

Elszamolsz a fotonok tomegevel, energiajaval, impulzusaval.

> Kedvenc szerzoimre meg ne tégy degradáló célzásokat látatlanban,
> mert támadok.

Nezd, 2 eset van. Vagy a szerzoid csacsisagokat irogatnak, te pedig
tokeletesen megertetted az irasaikat, es huen reprodukaltad itt a listan.
Vagy a szerzoid korrekt dolgokat irnak, csak te felreertetted vagy
kiforgattad, es igy lett belole csacsisag a listan.
Harmadik lehetoseg nincs. Valassz!

> És ideje volna már feleszmélned, hogy fogalomzavaraid, tévhiteid és
> eloítéletességed miatt kerültél e mostani szorongatott helyzetbe.
> (Pl. az anyag fogalmát folyton azonosítod egy jellemzojével - a
> tömegével, aztán a tömeget azonosítod az energiával. Engem meg
> valami náladnál ostobább személlyel. Ez egyszerre túl sok)

Hat ez jo :) Ezert is bocsanatot fogsz kerni?

Janos:

> Nezopont kerdese.
> A "palya" kifejezes azert erosnek tunik.

Nekem az tunik erosnek, hogy azert mert foton, elfelejtitek hogy
van neki impulzusa meg ilyesmi :)

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Mielott belepsz egy ajton, toltsd ujra a satgant!"

Eloszor is koszonom a valaszokat.
Vilagosodik :-) bennem a dolog.
Tehat valojaban nagy vonalakban egy zseblampat veszek egy vagyonert?
Mert en most ezt ugy kepzelem el mint egy sima, 220-ra kotott izzot,
kapcsoloval.
Azelott is igy képzeltem. Az elso kerdesem edesanyamtol, aki probalta
az volt, hogy kell-e benne izzot cserelni, es hogy ad-e valami hangot.
Valami hangot ad, tehat ha mast nem egy ventillator van benne. Izzot
kell benne cserelni, kb 4500 HUF.
A dolog kulonlegesseget mar csak abban latom, hogy esetleg egy specko
izzo van benne, aminek a fenye tartalmazza az osszes szint. Nem mint a
neon, vagy egyeb melegfenyu izzok. Ilyet meg kapok barmelyik boltba
kb. ezen az aron.
Kezdhetem megepiteni a sajat lampamat? :-)

Krisztian

> Azota is a
> szakertok, kutatok probalkoznak megoldani  a titkait.
>          No de olvasnod kell az adatokat;

Csak azt mondjad el, miert kene elolvasnia barkinek is
ezeket az adatokat? "Azota is", tehat minimum otven eve,
a szakertok nem tudtak rajonni. Mit varsz egy halomnyi
lelkes amatortol? (Aki ezen a TUDOMANY forumon profi
parajelenseg-kutato, az termeszetesen kivetel.)

Legalabb egy kis izelitot adhatnal belole, ha tenyleg
erdekes. De ezek szerint, nem is az erdekessege a fontos
szamodra. Hanem mi? Megmondom, mi, csak figyelj.

Csak hogy megint mellebeszelj.
Csak hogy megint el tudd terelni a figyelmet.

Csak nem azt akarod elkendozni, hogy keptelen vagy
egyszeru kerdesekre valasszolni?
(NEKEM ugy tunik!)
Ugyanis, meg mindig nem valaszoltal arra, milyen
problemad van a valoszinuseg-szamitassal.

Nem az alkalmazasaval, hanem magaval a matematikai
tudomany-resz-terulettel. Ahogy Te magad irtad.

---
Maganlevelek targyaban:

NEM ERDEKEL. NE KULDJ TOBBET. NEM VAGYOK HAJLANDO
A TOVABBIAKBAN BEMASOLNI A SAJAT HOZZASZOLASAIMBA,
VAGY IDEZNI BELOLUK.

VAGY OLVASHASSA MINDENKI, AKI OLVASNI AKARJA,
VAGY NE OLVASSA SENKI SEM.

EZ IGY FAIR MINDEN FORUMOZOVAL SZEMBEN.
EN IGY GONDOLOM.
---

Nem veletlenul van ezen a forumon a nyolcvan
karakteres sorkorlat ... "SZERINTEM".

NBalu

Kedves Janibácsi!

> Felado : 
> Temakor: #3273,Tetten ert evolucio. ( 36 sor )
> Idopont: Sat Aug 19 05:13:08 CEST 2006 TUDOMANY #3275
.....
> Az ottan elo pintyek csorei a kulombozo taplalekaik szedesehez
> alakulva,habar a kulombsegek alig megkulomboztethetok.
> Azt a folymatot az evolucio,sot maga Darwin is  "Adoptive Radiaton"-nek
> nevezte.
> A pintyek, mint minden mas leny ,adoptal a letkorulmeneyeihez.
> Adoptalas nem evolucio mechanismusa, a sikeresen adoptalok szaporodnak,
> a kevesbe kepesek csokkenek majd kii halnak. De azzal nem jon uj
> genetikai informaci letre, sot melyek kihalnak ,azok genetikai infoi
> veszitve orokre.Tehat az inkbb kigyomlalo folyamat.
Igen, olyan értelemben ahogy Janibácsi használja az "Adoptalas"-t, nem
jön létre "uj genetikai informaci". Janibácsi ugyanis valami homályosat
ért "Adoptalas" alatt, ami mint írja a "kevesbe kepesek csokkenek majd
kii halnak"-kal jár. Ez azonban az adaptációs folyamatnak csak egy
része, mert Janibácsi megint megfeledkezett arról, hogy az élőlények meg
is változhatnak (véletlenszerűen), és ezért rengeteg változat lehet
jelen egy adott helyen. Ezt már rengetegszer megemlítettük Janibácsinak,
de hát azzal aki nem képes megtanulni értelmezni a leírt szöveget
(diszlexia?; rossz AI algoritmus?) azzal türelmesnek kell lenni.
Amúgy ha kigyomlálódnak a "kevesbe kepesek", az azt is jelenti, hogy
relatíve el fognak szaporodni a 'jobban képesek', de ennek a belátását
már nem is várom el Janibácsitól.

> S nem valhat semmi leny/faj/species mas lennye/fajja/species-se.
Igen, abban az esetben ha Janibácsi körkörös definícióját használjuk,
ami szerint az a "leny/faj/species", ami nem valhat mas
"leny/faj/species"-sé. (Janibácsi ha jól sejtem a 'baramin' definícióját
próbálja meg ráerőltetni a 'faj' laza fogalmára.)
A fajfogalomnak szinte csak taxonómiában van értelme.
Folyamatosan derülnek ki érdekes dolgok az úgynevezett fajokról:
Miről is hallottam a TV-ben nemrég? Egy ázsiai vad malacnak (Babirusa)
és egy házimalacnak születtek  közös utódai. Ezt két külön fajnak
tartják taxonómiai értelemben. A média szerint ez világszenzáció.
És olyan mintha az embernek és a gorillának lennének közös utódai.
http://www.online.rtlklub.hu/hirek/kepekben/?id=0608229143
vagy
http://en.wikipedia.org/wiki/Babirusa
Ezzel szemben elég régen cikkeztek már a két faj genetikai
hasonlóságáról pl.:
Cytogenet Cell Genet. 1996;73(3):203-8.
Recent fusion events during evolution of pig chromosomes 3 and 6
identified by comparison with the babirusa karyotype.
Thomsen PD, Hoyheim B, Christensen K.
Ami szerint a 12-26 millió évvel ezelőtti feltételezett közös ősből
kromoszóma mutációkkal jöttek létre ezek a fajok.
Ezek után azon sem lepődnék meg, ha tényleg létrejöhetne az embernek és
valamelyik emberszabású majomnak közös utódja.

> A Galapagos-i pintyek csor valtozasait a
> <Calmodulin-molecula>iranyitja.Ami egy protein,mely a csor noveles
> gene-jet iranyitja, s  mint egy ki-be kapcsolo mukodik.
> <www.news.Harvard.edu/Gazett/2006/08/24/31-Finches.html>
(Érdekes egy 24-i cikkre hivatkozni 19-én. Nekem nem is sikerült
megnyitnom, de ezt már megszoktam Janibácsi esetében. Maradt a PubMed)
Janibácsi! Ezt úgy mondják tisztességesen, hogy a kalmodulin szerepet
játszik ebben a folyamatban (is). Mert emellett, mint közönséges
jelátvivő molekula még rengeteg másban is. Az aktiválódó sejtekben
megemelkedő Ca2+ szint hatására (konkrétan a Ca2+ ionok megkötésével)
térszerkezetet vált, és ezzel befolyásolja azoknak a fehérjéknek a
működését amikhez korábban hozzákötött. Ez a cikk amit megtaláltam:
Abzhanov A. et al.
NATURE, Vol 442(3) August 2006
The calmodulin pathway and evolution of elongated beak morphology in
Darwin's finches
Annyiról szól, hogy a calmodulin szerepet játszik a csőr
morfogenezisében is.
Hogy erről a szerzők mit gondolnak arról elég egy idézet a cikkből:
Thus, the dissociable regulation of growth in different beak axes is an
example of the organization of the biology of the organism facilitating
the generation of variation on which natural selection can act.
(a természetes szelekció táptalajaként szolgáló változékonyság
táptalajának tartják)

> De olvastad az Origin of Species-ben hogy Darwin maga  velte, hogy  a
> Galapagos-i pintyek csupan egy nehany oda-erkezettekbol fejlodtek ki az
> u.n. 'adoptive radiation' altal. Ami majdnem nevetseges, mert a
> creationistak is pont azt allitjak.
Nahát ennek nagyon örülök. A kreacionisták ezek szerint most már
állítanak is valamit. Igaz, hogy Janibácsi szavai szerint egyelőre csak
újrafogalmaznak egy több mint száz éves elméletet, de azért már ez is
haladás.
És ha Janibácsi tudná, hogy az adaptív radiáció gyakorlatilag azt
jelnti, hogy egy új élőhelyre vándorló élőlénycsoport meglevő, vagy
újonnan létrejövő változásai a környezetnek megfelelően stabilizálódnak
vagy tűnnek el, és ezek a változások pont a megváltozott új környezet
következtében annyira látványosak lehetnek, hogy emiatt egy külön
terminust ('adaptív radiáció') találtak ki rá...
És ezt már a keacionisták is kezdik megérteni? Fejlődnek!

Gogy