>Mint tudjátok, nem vagyok nyelvész, de a családban volt és o nagyon
>helytelenítette a b) jelentésében hsználni, pontosan a tükörfordítás
miatt.

Igen, nekem is volt egy magyartanarom, aki nagyon duhos volt miatta.
Dehat a nyelv mar atvette. Egyebkent nem mindig helyettesitheto. Ha
valamilyen kellemetlen helyzetbe kerulunk (peldaul a sivatag kozepen
lerobban az autonk), mondhatjuk, hogy "Na, jol nezunk ki", de azt nem
hogy "*Na, jo szinben vagyunk".

>Hogy forditanatok le az alabbi mondatot angolra? Lehetoleg a hangulat
is
>jojjon at.

>Me'lyso:te't e'jen me'la'n poroszka'l a balga.

Es ezt? "Osztover kutagas horihorgas gemmel..." : - )).



Ferenc

ALBIN

> Mint tudjátok, nem vagyok nyelvész, de a családban volt és o nagyon
> helytelenítette a b) jelentésében hsználni, pontosan a tükörfordítás
> miatt. (Kérdés: a tükörfordítás szónak rosszalló hangulata van -
> helytelen? Mindig helytelen?) De más ismeroseim is kerülik: "Jó
> színben vagy!" szokták mondani.

  Hülyeség. A kinéz szó "benyomást kelt" jelentésével az égvilágon semmi
baj nincs. Németül is így mondják? Lehet. Akkor a "kő" szavunk is
germanizmus, mert a szótárban a Stein fordításaként ezt találjuk.

> Valaki más kifogásolta a "feloltani"-t. Ettol én is sírni tudnék.
> Kicsit csodálkozom, hogy Attila és Tamás jogosnak tartja, pedig
> szerintem ilyenek szegényítik a nyelvet.

  Nono, azt nem mondtam, hogy jogos, csak hogy nem tartom lehetetlennek
az ilyen igeképzést. Tetszeni antul még nem tetszik nekem se, és soha
nem is használtam.

> A magyar nyelv egyik jellemzoje éppen az igék hihetetlen gazdagsága,
> az angol pl. nagyon sokszor a "get"-et, "make"-et, "put"-ot
> használja más-más igekötovel vagy melléknévvel egy cselekvésre és
> annak ellenkezojére is.

  Szentigaz. To go in: kimenni. To go out: bemenni. To go up: felmenni.
To go down: lemenni. Szegényes nyelv ez az angol, hiába...

> Nálunk meg van köt - old/bont; gyújt - olt; [ki]derül - [be]borul;
> [be]piszkít - [ki]tisztít; siet - késik; hízik - fogy, hogy csak pár
> példát mondjak.

  Lássuk csak úgy nagyjából. Köt: bind, tie. Old: loose, slip, unhatch,
withdraw. Gyújt: fire, light, spark. Olt: graft, slake, extinguish,
quench, smother. Kiderül: clear, emerge, fine, light(en), unravel.
Beborul: cloud, darken, lour. Siet: bucket, fly, hasten, hurry, race,
rush, scurry, skitter, speed, trot, whirl. Késik: lose. Hízik: batten,
fat(ten), flesh, gain. Fogy: diminish, dwindle, lessen, wane.

  Ez valami borzasztó szegényes nyelv!

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
IDULT = Nyaralohelyen allandoan ivott.

A NYELV 0116-ban írta :
>Valaki más kifogásolta a "feloltani"-t. Ettol én is sírni tudnék.
Én is. Nagyon-nagyon idegesít.

>Kicsit csodálkozom, hogy Attila és Tamás jogosnak tartja,
A nyelv fejlődési szabályainak megfelel, s ne feledjük, a nyelvet a
nyelvszokás legitimálja. Ez nem szeretem-nemszeretem kérdése.

>pedig szerintem ilyenek szegényítik a nyelvet.
Nem tudom, mit jelent a nyelv szegényedése, azt hiszem, ilyen nem
lehetséges.

>A magyar nyelv egyik jellemzoje éppen az igék hihetetlen gazdagsága, az
>angol pl. nagyon sokszor a "get"-et, "make"-et, "put"-ot  használja
>más-más igekötovel vagy melléknévvel egy cselekvésre és annak
>ellenkezojére is.
Megvan viszont ezeknek a neolatin eredetű "hosszú" megfelelőjük, más
stílusértékben; ezt a szinonímiát pl. nyugodtan nevezném "gazdagság"-nak.
(Azért hasonló párok a magyarban is vannak szép számmal.)

Üdv: Attila

Kedves awender!

hix.nyelv #116, :
> Hogy forditanatok le az alabbi mondatot angolra? Lehetoleg a hangulat is
> jojjon at. "Me'lyso:te't e'jen me'la'n poroszka'l a balga."

"At darkling night-time, the fool roams with gloom." 

[Ez persze a szövegkörnyezetbe helyezve, lehet, hogy nem lesz 
teljesen megfelelő, hiszen a feladott mondat alapján a "mélán" 
('mélabúsan', 'elmélázva') és a "balga" ('ostoba', 'szerencsétlen') 
tényleges jelentése nem derül ki.]

Kedves Albin!

hix.nyelv #116, :
> (Kérdés: a tükörfordítás szónak rosszalló hangulata van - helytelen? Mindig
> helytelen?)
A 'tükörfordítás' egy szakszó, amely a "kalk" ("calque"), 
"metafrázis" kifejezések magyarításaként született. Nyelvészeti 
értelemben semleges hangulatú, pusztán azt fejezi ki, hogy az adott 
szó/idióma magyar(osult) elemekből, de idegen minta alapján készült. 
A fenti mondatomban az alábbi szavak kalkok már az első ránézésre: 
"nyelvészet" (l. "linguistica"), "semleges" (l. "neutralis" < 
"neuter"), "hangulat" (n. "Stimmung"), "adott" (l. > n. "gegeben", a. 
"given"), "vmi alapján" (l. > n. "auf der Basis von", a. "on the 
basis of"). Vagyis nehezen lennénk meg tükörfordítások nélkül.

> a családban volt [nyelvész] és o nagyon helytelenítette a b)
> jelentésében ["kinéz" 'vminek látszik'] hsználni, pontosan a
> tükörfordítás miatt. ... De más ismeroseim is kerülik: "Jó színben
> vagy!" szokták mondani. 
Ez utóbbival sem árt vigyázni, vö. n. "Farbe bekommen" 'színt kap, 
egészséges kinézete lesz', a. "be off colour" 'rossz színben van'. 
Ezek a szólások mind arra vezethetők vissza, hogy a latinban a 
"color" főnév egyként jelentett 'szín'-t, ill. 'kinézet'-et, 
'arcszín'-t. 
Én nem tudom igazán értékelni, hogy a "kinéz" 'vminek látszik' ige 
mennyire magyartalan, mindenesetre álljon itt egy pár idézet XIX. sz-
i, nem utolsó vonalbeli szerzőktól: "különös ellentétben volt a' 
többi öltözetnek avúlt kinézésével" (Jósika Miklós, 1839), "regényes 
kinézésü építményekkel" (Kemény Zsigmond, 1843), "személyének valami 
nemzeties kinézést kölcsönze" (Eötvös József, 1845), "Nem mondhatnám 
salonszerünek kinézésünket" (Bernáth Gáspár, 1848), "Lakházaik 
nyomorult kinézésüek" (Fényes Elek, 1854), "E kinézésénél fogva már 
érdekes kis öreg" (Szigeti József, 1856), stb. [Forrás: 
<http://www.nytud.hu/hhc/>;] 

> Valaki más kifogásolta a "feloltani"-t. Ettol én is sírni tudnék.
> Kicsit csodálkozom, hogy Attila és Tamás jogosnak tartja, pedig
> szerintem ilyenek szegényítik a nyelvet. 
A "feloltani" nyelvjárási elem. Nem arról van szó, hogy az illetők 
rosszul tudnának magyarul beszélni, pusztán a nyelv egy másik 
területi (szociális, kulturális stb.) változatát használják. És ez a 
változat is egy teljes, funkcionális rendszert alkot. A köznyelv 
szintjéről nem ítélhetjük el azzal, hogy "szegényíti a nyelvet", 
mivel könnyen lehet, hogy más területen az adott idióma "gazdagabb". 
Már céloztam a "felszáll - leszáll - beszáll - kiszáll - átszáll" 
szócsoportra: ha itt egész jól megtűrjük az "egyhangúságot", akkor 
miért kárhoztassuk mások nyelvhasználatát. Hacsak azért nem, mert az 
furcsa, szokatlan; de ez egyfajta nyelvi xenofóbia. 

> A magyar nyelv egyik jellemzoje éppen az igék hihetetlen gazdagsága, az
> angol pl. nagyon sokszor a "get"-et, "make"-et, "put"-ot  használja
> más-más igekötovel vagy melléknévvel egy cselekvésre és annak
> ellenkezojére is. 
Nem helytálló a magyart ebben a tekintetben az angollal összevetni. 
Az angol úton van az izoláló nyelvvé váláshoz. Ez szükségszerűen 
azzal jár, hogy kevesebb lesz a lexikális elemek száma, azok 
jelentésüket tekintve megterheltebbek lesznek, sőt bizonyosak 
előlépnek formaszavakká, pl. a "make" az esetek egy részében már nem 
önálló szónak, hanem igei előképzőnek tekinthető [az izoláló nyelvek 
közt bevett gyakorlatnak megfelelően]: vö. a. "to _make_ free" : m. 
"szabad_ít_", a. "to _make_ a joke" : "tréfá_l_". 
Ezzel együtt sem mondhatjuk, hogy az angol szegényesebb nyelv lenne 
mint a magyar, csak a gazdagsága nem a szavak, hanem az idiómák 
szintjén jelentkezik. Amíg a magyar nem lesz elszigetelő típusú 
nyelv, addig képtelenség, hogy a szókincse szegényedjen. Ez persze 
nem jelenti azt, hogy bizonyos területen nem lesz egyszerűsödés, de 
ez máshol ellentételeződik, minthogy a nyelv dinamikus rendszer.