Szervusztok!

A halakor zart terben tortent gazterfogat novekedesnel a valaszokban
elkovettetek hibakat.
Ha zart terben egy nyitott zacskot osszelapitok, az abbol kiaramlo gaz
nem fogja megnovelni a zart ter nyomasat! Ugyan ez igaz az összeesô
tudobol kiaramlo rezidualis levegore is.
Inkább utal a "teny" valosagtartalmatlansagara, amit Zoli
) valaszolt, miszerint ezeknek a kiserleteknek van egy
eleg sulyos technikai problemaja. Olyan vallakozokat kell talalni akik
hajlandoak ezert elve bemenni egy zart helysegbe es ott rovid idon belul
meghalni, mikozben odakintrol merik a nyomasvaltozast.
A felvazolt helyzet morbiditasat fokozhatom avval, hogy a kiserleteket
illik megismetelni, mielott publikussa tennek.
Es miota van az anyagi vilagtol fuggetlen leleknek koze ilyen, az anyag
saraval kapcsolatos tulajdonsagokhoz, mint tomeg, terfogat?

A szaj es koromfajasra meg nem erkezett valasz! En is kivancsi vagyok
ra!
Lehet, hogy kenytelen leszek utananezni. Annyit azert sejtek, hogy a
szaj es koromfajas csak a kezdet...
Esetleg ilyen tunetei az embernek vannak ha valamikepp fertozodik,
hiszen az allatok nem tudnak beszamolni arrol, hogy nekik eppen a szajuk
vagy a kormuk faj.

Gogy

Urak, foleg a fizikusok,
mi errol a velemenyetek?
Janos


Az atomfizika és mi
 (Magyar Hirlap Cikke    2001-02-28)

Fizikarajongó vagyok. Imádom a fizikát, gyönyörködöm minden gondolatban,
melyet elém tár, szeretem, ahogy a világot látnom engedi.

Manapság azonban kezdem magam egyedül érezni. Nem látom a rajongótábort,
nem akar eltaposni a jó eloadásokra igyekvo tömeg. Sot, azt hallom a
rádióban, hogy egy napjainkban készült felmérés szerint a fizika a
legnépszerutlenebb tantárgy az iskolákban.

Mi történt? Annak idején még boldogan készültünk versenyekre, különös
örömet jelentett egy TIT eloadás-sorozat, és büszkék voltunk tudásunkra. Ma
ha megkérdezzük a diákokat, szinte kivétel nélkül, a fizikát érthetetlen,
nehéz és unalmas tantárgynak tartják, és megesküsznek, hogy sosem tanulnák,
ha nem kellene a felvételihez.

Körülbelül tizenöt éve, mikor még gyakorlótanár voltam, egy viszonylag kis,
de jól szervezett csoport rajtaütésszeruen átvette a hatalmat a
középiskolai fizikaoktatásban. Ennek a csoportnak volt szellemi vezetoje
Marx György akadémikus. Mint ahogy ma is büszkén nyilatkozza, sikerült
háttérbe szorítaniuk az "unalmas" mechanikát és egyenáramokat, és
bevezették helyette az atomfizikát, a kvantummechanikát, a statisztikus
fizikán alapuló gáztant, a téregyenleteken alapuló elektromosságtant.

Persze a középiskolákban nem kvantummechanikát és statisztikus fizikát
kezdtek tanítani, mert azt a matematikai alapok hiányában nem lehetett,
hanem csak valami hasonlót. A gázok hirtelen egymást ütögeto kis golyók
lettek, az atomok misztikus hurkákkal övezett pacnik és a legegyszerubb
feladat is végtelenül bonyolult, illogikus és követhetetlen, bebiflázandó
jelsorozattá vált. Mindez nyakonöntve egy minden önérzetes diákot megalázó
gügye nyelvezettel.

Került hozzám olyan diák, aki egy évet tanult a gázokról, már mindent
tudott az egymást ütögeto golyókról, de nem hitte el, hogy a levego, amit
belélegez: gáz.

Azért szerettem a középiskolában a fizikát, mert semmit sem kellett
elhinni. Nem akartam hinni a tanárok meséjét, látni akartam az
összefüggéseket, magam kitalálni, ellenorizni a dolgokat. Erre abban a
fizikában, amit mi tanultunk, meg volt a lehetoség. Meg tudtunk oldani
feladatokat, egyik dolog következett a másikból, akár mi magunk is
kitalálhattunk volna mindent, és ez sikerélményt adott.

Ezt a sikerélményt vette el az "új" fizika. Mivel az újonnan eroltetett
ágak matematikai apparátusa túl nehéz, csak a mesék maradtak és
ellenorizhetetlen gondolatmenetek. Egyszeruen el kell hinni amit mondanak,
meg kell tanulni, megérteni nem lehet. A diák nem tud önállóan megoldani
egy feladatot, csak megtanulhatja a megoldást úgy, ahogy azt majd a
felvételin elvárják tole.

Ha a fizikaoktatás romlására gondolok, mindig ugyannak a személynek a képe
rémlik fel elottem. Azé, aki tuzzel-vassal véghezvitte elképzeléseit,
lobbizott, minden informális utat felhasznált annak érdekében, hogy azt
tanítsák, amit o jónak látott: "a magas tudományt". Azé, aki figyelmen kívül
hagyta, hogy a középiskolában gyerekek vannak, és hogy a végsokig lepárolt
bölcsesség lehet egyszeru és elegáns, de sosem könnyen értheto. Az elegáns,
nagy tudást összegzo képletek megértéséig a könnyebben értheto, talán
szedett-vedett apróságokon keresztül vezet az út, miként a történelem során
is ez volt a megismerés útja.

Marx György akadémikus, a hajdani szabadcsapat vezetoje, most Bragg-díjat
kapott a "a fizika örömének felfedezéséért", miként arról beszámol.

Mit mondhatnék? Gratulálok!

Szászvári Péter
matematika-fizika tanár, az ELTE és a zürichi ETH volt tanársegédje

Kedves Gergo

n!/(n-k)!*k!

Fotiszteletem

Voland

Relativisztikus termodinamika:

>> Mi tortenik, ha a homozgas miatt a reszecskek sebessege kozeliti
>> fenysebesseget,
 > Semmi. Az egy szabadsagfokra juto atlagos energia akarmekkora lehet.

Valami azert tortenik. Megvaltozik a gamma (a fajhok aranya).
Az egyatomos gazra magszokott 5/3 relativisztikus esetben 4/3 lesz. 
(az ok az, hogy a nyomasban szereplo (impulzus*sebesseg) sima esetben
a kinetikus energia ketszerese, relativisztikus esetben egyszerese).

udv
kota jozsef

Tovab fojtatva, meg mindeg bevezetokent, szukseges egy par fogalmat 
ujratargyalni. Peldaul a vegtelenseg melynek meghatarozasa kisse filozofikus 
iranyban is elhuzodhat. Elkepzelni is nehez, hogy a ter barmely pontjabol es 
barmilyen egyenes iranyban indulnank, vegetnemero utazas varna rank. Megis a 
vegtelennek letezik kozepe. A vegtelen kozepe a megfigyelo eggyuthatoja, 
mert mindeg ott van ahol eppen a megfigyelo elemezi es kette ossza a 
vegtelent. Igy a vegtelennek szuletik egy tukorkepe, a felnek egy ellentete, 
egy bal es jobb oldal, egy negativ es pozitiv, stb. mig a vegtelen kozepe 
nulla pont marad.

Egy megfigyelo szamara, magunkat veve peldanak, anyaghoz es idohoz kotve, 
kulombozo segedeszkozok nelkul keptelenek vagyunk elemezni a vegtelen ter 
elemeinek folyamatait. Ezert az elmelet "nivo"-kra ossza a kulombozo 
anyagtomoruleteket es esemenyeit. Espedig a kozepso nivo az a terbeli 
anyagok halmaza es esemenye, melyet az ember szabad szemmel segedeszkozok 
nelkul elemezni tud. Ez pedig amint tudjuk alig a legkissebb porszemcsetol 
kezdodok es egeszen a galaxisunk oriasi csillaghalmazaig tart. Keptelenek 
vagyunk egy nivoval lejjebb ereszkedni az az anyag kis meretei, mignem az 
esemenyek egy teljesen mas sebesseggel valo tortenese miatt. Hasonloan a ter 
es az ido szigetel el bennunket egy magasabb nivotol. Tehat idoben is a 
vegtelen kozepen helyezkedunk el, tavolodva a Foldtol a mult vesz bennunket 
korul.

Az ido rovid fogalma pedig a terben levo anyagi reszecskek mozgasahoz 
fuzodik. Az ido is, habar letezik, de mindeg egy megfigyelo jelenleteben 
nyilvanul meg. Tulajdonkep ido fogalmakent mozgasban levo elemi reszecskek 
esemenyeit komparaljuk, hasonlitjuk mas esemenyekkel. Egysegesnek veve egy 
esemenyfolyamatot, osszehasonlitjuk hanyszor ismetlodik, amig egy mas 
esemeny csak eggyszer, stb. Egysegesnek vett esemenyek, a regi ingas orak 
ingajanak periodokus mozgasatol ma mar joval messzebbre fejlodott, atomi 
reszecskek igen stabil esemenyei pulzar csillagok frekvenciaja, stb.
Ha a terben levo anyag nem mozogna, az ido fogalma is targyalhatatlan lenne.
Udv mindenkinek Csaba.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.