Sziasztok Tudosok! Sikerult megszereznem egy AD/DA konverteres adatgyujtot, RED
 LAB 8 csatornas. Nem sikerult beuzemelnem, egy nemet MEILHAUSE nevu ceg forgal
mazza Magyarorszagon a CONRAD aruhazban, de a kapott szoftver csak felig haszna
lhato, peldaul kalibralasra, de eles meresre nem. Az Interneten kiderult, hogy 
a keszulek eredetileg amerikai, talaltam is egy egyszeru szoftvert, 600kbyte me
retu, amivel nemi sikereket ertem el. Velemenyem szerint egyszeru C nyelvu prog
rammal programozhato, a C nyelvet elemi alkalmazoi szinten ismerem. Akinek van 
ilyen mukodo programja, vagy tudna hasznalhato tanacsot adni, keressen meg emai
lben. Koszonettel: Sarkadi Dezso (a legujabb, nagy erzekenysegu gravitacios mer
esekre szeretnem hasznalni).

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: szerver1.telehaz-gyorkony.koznet.hu)

Re: Korvasut paradoxon

Paradoxonok feloldásához nem árt tudni, miként rövidülnek meg 
gyorsított testek.
Felénk közeledo kocsi felkapcsolja lámpáit. A fény sebességét 2db 
egymás után elhelyezett fotodektoros stopperrel mérve pontosan c-
nek találjuk. (1 stopperrel s távolabbra tett tükörrel is ugyanúgy. Ez 
esetben reflektorfény elindítja a stoppert, s a tükörrol visszajött 
leállítja.)
Másik állítás: Ha a kocsi tolatva kapcsolja fel lámpáját, akkor is c 
fénysebességet mérünk. (ez még hangsebesség mérésénél is így 
volna) 
Újabb állítás: Ha közeledo kocsira világítunk, benne c-nek méri fényünk 
sebességét a méromuszer. 
További állítás: Ha tolató kocsira világítunk, szintén c-nek méri.
(Ha rikoltásunk sebességét mérnék a kocsiban, úgy nagyobb,illetve 
kisebb hangsebességet mérnének a kocsinak az úthoz viszonyított 
sebessége elojelétol függoen.) Miért is nincs ez így a fény esetében?
3 urhajó követi egymást, azonos távközzel, orületes sebességgel. 
Elottünk húznak el éppen. A középsobol a parancsnok fényjelet küld 
elore-hátra egyszerre két hajójának, hogy gyorsítsanak egyet. 
Szerinte a jelek 1sec alatt érnek majd elore s hátra, ezért a kiadott jel 
után vár egy másodpercet, majd o is pöccint egyet a gázpedálon. 
Gondolja - így biztos egyszerre gyorsítanak mindhárman, s távolságuk 
nem változik. Szerintünk nem egyszerre történnek a gyorsítások! 
Ugyanis tudjuk, hogy az eloremeno jel c-vel halad elore, és csak 
nagysokára fogja elérni az elülso hajót, hiszen az majdnem c-vel 
halad. A hátsó viszont igen hamar szembetalálkozik a felé jövo jellel. A 
kapitány jelei tehát nem egyszerre érnek célba szerintünk, így a hátsó 
hajó hamarabb gyorsít mint a kapitányé - aki még kicsit vár. Az elülso 
hajó gyorsít legkésobb. A három hajó így mindenképp közelebb kerül 
egymáshoz, szerintünk! Torlódnak. Vajon mit tapasztal a kapitány? O 
nem tud errol. A hajókról üzenet jön a kapitánynak: vették a jelét. Az 
elülrol jövot hamar megkapja, míg a hátsótól nagysokára fut be a 
visszaigazolás, szerintünk. A kapitány mégis egyszerre kapja meg a 
jeleket, mert az elore küldött parancs sokára ért elore, de onnan igen 
gyorsan érkezett válasz, míg a hátsónál ez pont fordítva történt, 
szerintünk. 
O nem tapasztal aszimmetriát a jelek oda-vissza terjedésében. 
Szerinte a hajói egyszerre gyorsítottak. (Csak mi láthattuk, hogy az 
információterjedésben aszimmetria volt, s a teljes rendszer 
megrövidüléséhez ez vezetett. S az is tudható, hogy annál nagyobb 
késések lépnek fel a rendszerben, minél gyorsabbak a hajók.
(s az anyagokban is késve érvényesülnek a belso kölcsönhatások)
Egyéb: A kapitány azt sem veheti észre, hogy az elso hajón lévo óra 
kb. 1 másodperccel kevesebbre van beállítva, mint az övé, miközben a 
hátulsó hajóé kb. 1s sietésben van. A tole messzi órákon azonos 
módon 1 másodperccel kevesebbet lát távolról. Így aztán akár elölrol, 
akár hátulról érkezo fényjelet kapnak a hajók, mindig c-nek adódik a 
fénysebesség. És azt sem veszi észre, hogy ping-ponglabdáját földhöz 
vágva, az nagyon sokára ér vissza kezébe. (nem észleli, hogy rettento 
lomhán mozog le s fel, lévén a tömege irdatlan nagy.)  
Iszik egy kortyot a 'tengerész italból', de nem sejti, hogy 100kg
folyadék volt ez, s félóra múlva érzni majd, hogy leért.

Zoli

Zoli, 
> >Kerlek. 
> >A hiba ott van, hogy a jelenleg elfogadott elmelet minden 
> >korulmenyek kozott igaznak bizonyult a kiserletek szerint. 
> 
> Mi köze ennek az állításnak, ahhoz amit írtam?  Le akarsz engem 
> járatni? Ha igen, hát kösd fel a felkötni vólódat, mert ha holnap netán 
> még fel tudok kelni, esküszöm, ellentámadok! 
> :) 
Dehogyis akarlek en bantani. Csak azt mondom, hogy barmily ugyes paradoxont is
talalsz ki, amit nem tudok(tudunk) feloldani, az nem fogja megkerdojelezni az
elmelet ervenyesseget, mindossze annyit jelent, hogy ugyes vagy, en meg nem
vagyok eleg okos, hogy megtalaljam a paradoxon nyitjat. 
Janos

Alapvet? hiba van a könyvben. A 9. ábra és magyarázata. Attól, még, hogy az 
?rhajósnak saját idejében véges az az id?pont, amikor eléri az 
eseményhorizontot, még messze nem biztos hogy ezt el is éri.

Szemléltetésül vegyünk egy egyszer? függvényt [0,1] intervallumon. 
y=x/(1-x). [Tudom [0,1) kellene de éppen az 1 pont a lényeg.] inverze:
x=y/(y+1).

Lukács Béla tulajdonképpen azt akarná elhitetni az olvasóival, hogy egy ilyen 
függvényen haladva, ha az óra y szerint jár sosem érnék x=1 helyre, ha meg x 
szerint akkor véges id?n belül. Valójában azonban nincs x=1 hely! 

Tovább gondolva már maga a fekete lyuk sem jön létre. A létez? bizonyítékok - 
ha jók - olyan objektumokra vannak, melyek tömege meghaladja a 
Chanrasekhar-határt, vagyis amelyek már neutroncsillagként sem voltak képesek 
fennmaradni s összeomlottak. 

Stephen W. Hawking forgatókönyve itt az, hogy összeomlottak feketelyukká 
kialakítva az eseményhorizontot, majd szépen elpárolognak. Mivel azonban 
semmi sem juthat ki bel?lük, így kitalálta a Hawking sugárzást. Azt mondja a 
fekete lyukon kívül virtuális részecskepárok keletkeznek. Egy pozitív és egy 
negatív összességeben 0 energiájú.  A negatív beleesik a lyukba.  Ha a 
pozitív is, akkor nullszaldós az ügy.  Ám ha a pozitívnak meg van a szökési 
energiája - kívül lévén meglehet - megszökik. Ekkor a negatívval csökken a 
fekete lyuk összenergiája. Minél kisebb a fekete lyuk annál kisebb a szökési 
energia, így annál gyorsabban fogy el. Valamiféle robbanást is feltételez, 
amikor fekete lyuk állapot megsz?nik. Az információ vesztés vagy megmaradás 
is vita téma.

Szerintem viszont a forgatókönyv a következ?. Adott egy Chadndasekhar határt 
meghaladó tömeg? objektum. A fekete lyuk kialakulása saját id?ben történjen 
mondjuk x=1 id?pontban. Ekkor 0<=x<1id?szakban az alábbiak zajlanak le az 
egyszer?ség kedvéért feltételezve, hogy nincs anyag utánpótlás: Ezen 
id?szakban meg lehet szökni.  Lesznek is hát valós - s nem virtuális! - 
részecsék, melyek megszöknek. Ezzel az egész objektum fogy, így kisebb 
energiával is meg lehet szökni. Így az objektum még jobban fogy, így még 
könnyebb lesz megszökni. Végül a kritikus tömeg alá kerül az objektum. ívül 
nézve itt is az történik, hogy minél kisebb az objektum, annál gyorsabban 
fogy el. Ám ez esetben nem alakul ki esemény, sem meg nem sz?nik, s robbanás 
sincs. Az információ vesztés/megmaradás sem merül fel kérdésként.

Hawkingnál és Lukács Bélánál is van még egy ellentmondás. Kezdetben mind a 
távoli megfigyel?, mind az ?rhajós órája véges értéket mutat, s így van ez 
akkor is, amikor a fekete lyuk feloszolva újra találkoznak. Eközben 
mindkettejük órája lineárisan haladt el?re. Hogy lehetett volna eközben olyan 
helyzet, amikor a távoli megfigyel? órája oo-t mutatott? Lukács ugyanis 
tulajdonképpen ezt állítja, hogy a távoli megfigyel? azért nem veszít 
információt, mert számára csak oo id?pontban történik meg az ?rhajó lyukba 
esése. Hawkingnál ez a felszínen álló ?rhajós eseményhorizonton való 
árhaladásakor elindított jelének soha meg nem érkezéseként van megfogalmazva.

A fentieket figyelem felkeltésül szántam. Amúgy így a kérdések is 
megválaszolásra kerültek a foton lögdöste fekete lyukról. Nincs fekete lyuk. 
x=1 id?pont nem jön el, még az el?tt lezajlik minden folyamat benne és 
feloszlik. Magyarán a Chandrasekhar határ alatti tömeggé válik, anélkül, hogy 
közben fekete lyuk lett volna. Ez kívül r?l nézve 10^60-10^100 év 
nagyságrend? id?t foglal magában.

Pet? Hunor