Kedves Zoli!

Irod:
>Erdekes tuningolasi lehetoseg lenne ha -  ekvalizerekhez
>hasonlo kiegeszitovel az erosito kimenetenek belso-ellenallasat
>is lehetne hangolgatni kulonfele ertekekre, frekvencia-savonkent
>kulon-kulon, helyenkent akar negativra is.
>Igy a hangfalak egyenetlen atviteli gorbeit a rezonanciaik
>kiemelesevel ill. masutt csillapitasaval lehetne egyenletesebbe
>tenni ???
Feltetelezésed, elvileg kivitelezheto. A "koveto" tipusu  kapcsola-
soknal -ugye ilyen a vegfokozat is- az erosito kimeno impedanciaja
erosen fugg a fokozatot meghajto generator belso ellenallasatol.
Annak esetleges komplex volta termeszetesen a koveto kimeno
ellenallasat is komplexe teszi. Ugy gondolom, hogy az itt tapasz-
talhato viszonylag kis impedanciak (meghajto gen.) komplexe
tetele, a nagy erteket igenylo reaktanciak miatt, a gyakorlatban
nem celszeru. Ezert szokasos a szuroket a nagyobb impedanciaju
eloerosito fokozatokban megvalositani.
En ugyan nem tapasztaltam a hangszorok impedanciajaban
Kovary Peter altal leirt merteku "hullamvasut" szeru viselkedest,
igaz soha nem volt modom ilyen kituno (Martin Logan) markat
vizsgalnom.
Tapasztalatom szerint a hangszorok atviteli tulajdonsagainak hia-
nyossagait -ha valoban a minosegre torekednek- elsosorban a
hangfalakban igyekeznek korlatozni (kulonfele sugarzok).
Ugyanakkor valos, hogy a sugarzo rezonans tulajdonsagat ered-
menyesen lehet csokkenteni negativ kimenoimpedanciaju veg-
fokozat alkalmazasaval.

>Csakis ekvalizerrel valoszinuleg nem lehet optimalis
>hangzast elerni, hiszen az ekvalizereknek mellekhataskent van
>jarulekos fazistorzitasuk, ami ronthat a termeszetes hangzason,
>amellett, hogy mas tekintetben egyebkent javit.
"Fazistorzulas" az altalad jelzett impedanciakorrekcio eseten is
 letrejon, adott frekvenciasavban eppen ez a cel. Pl. egy induktiv
terheles okozta fazistolast, eppen egy kapacitiv fazistolassal lehet
kompenzalni.
Az "ekvalizert" altalaban nem az erositok es hangfal(ak) muko-
desi tulajdonsagainak korrekciojahoz szoktak hasznalni, mint
inkabb az akusztikai ter hianyossagainak kompenzalasahoz.

>Az eromu es az erosito viszont nem mukodhet azonos elven,
>bar abban hasonlitanak, hogy mindketto szabalyozott rendszer.
>Az eromunel a terhelesvaltozasokhoz a kimenoellenallast illik
>hozzaigazitani, azonban pazarlast jelentene disszipativ modon
>biztositani a kimeno feszultseg tartasat, szemben az erositoknel,
>ahol ez utobbi eset elterjedt.
Az eromu es az erosito mukodese abban feltetlen kolonbozik,
hogy az elobbi linearis, az utobbi nemlinearis felepitesu.
Az eromu generatoranak kimeno impedanciajanal a cel, a valos
teljesitmeny leadasa, tehat a terhelesi oldalrol a reaktans (in-
duktiv) hatas kompenzalasa. Tekintve, hogy a terheles allando-
an valtozik, a kimeno feszultseget a generator gerjesztoarama-
val, a frekvenciat a megajto teljesitmeny valtoztatasaval korri-
galjak, mig a reaktans terhelest "gigantikus" kapacitasok beik-
tatasaval. Az energiaellatasnak meg van egy erdekes sajatos-
saga. A tavvezetek-halozat hosszusaga osszemerheto a szalli-
tott valtakozoaramu energia hullamhosszaval, igy egy ujabb
problemaval is szamolni kell, ez a teljesitmenyillesztes. En-
nek hianya eseten a beeso es elnyelt teljesitmeny nem azo-
nos, a kulonbseg a terhelesen visszaverodik csokkentve
a vezeteken aramlo energiat. A jelenseg hasonlit a nagyfrek-
vencias halozatokbol (pl. TV antennakabel) ismert illesztesi
problemara.

Udvozlettel: Feri

Zoli,

>hatasra tippeltem, mint a Moire effektus.
>(Aki nem ismerne' a neve alapjan - a Moire effektus 2 periodikus
>optikai racs egymason csusztatasakor tapasztalhato, ha a racsok
>osztasa nem egyenlo, de egymashoz kozel eso erteku.

Ha azt irod, "optikai" racs, akkor sokan arra gondolhatnak, valami
diffrakcio van a dologban, pedig nem.
Barmilyen raccsal megy a dolog, nem feltetel racsperiodus fenyhullamhosszal
valo osszemerhetosege.
Szep peldak az M7 autopalya feluljaroinak racsos korlatai.
Lenyegeben a tolomeron is ettol lehet egy nagysagrenddel pontosabban
leolvasni a skalat.
Idodimenzioban a Moire megfeleloje a stroboszkop hatas.


Peter,

Mindig csodaltam a vajtfulueket, akik mindent megadnak az elethu hangzasert.
Csak az a baj, senki sem tudja definialni az elethuseget. Attol felek, 1%
torzitas alatt mar nincsenek objektiv mercek, egyedul az izles dont, amirol
viszont nem lehet vitatkozni.
Ezt lenyegeben te is megerosited:

>tervezni". Mert egy 1%-os harmonikus torzitasu erolkodo sokkal
>elethubben tud szolni, mint egy 0,00001%-os.

De itt abba kell hagynunk, mert ha bejon valaki azzal, hogy a halozati
csatlakozozsinor szine is befolyasolja a hangzast, akkor megint felmegy a
vernyomasom :-)

Janos

Math irta:

> tobb smile-t kellett volna tenni az irasodba,mert meg a vegen valaki
> komolyan veszi.

Hu, remelem senki se vette komolyan. Halistennek Kalman mar ugyanabban a
szamban (#1326) emlitette az altala es altalam is 3-asnak szamozott
lehetoseget, mely szerint esetleg *erdemesebb nem cserelni*. Ezek utan
velemenyem amugy is vissza kell vonnom. :))) Szoval szerintem is
tokmindegy, hogy cserelgetunk, vagy sem.

udv,
Gergely.

Thus spake HIX TUDOMANY:

> A rablok penzerol jut eszembe a kerdes:
> A kiralyviz oldja az aranyat. Miert jo eppen ez az arany kimutatasara,
> hisz valoszinuleg nemcsak az aranyat oldja, hanem a fenyesitett
> sargarezet is.

Nem arra jo, az a valasztoviz. Ha jol tudom a kiralyviz tomeny HCl
es HNO3 elegye, a valasztoviz tiszta HNO3.
A kiralyviz oldja az aranyat _is_, a valasztoviz majd minden femet
_kiveve_ az aranyat.

>                         Valkai Sandor

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Utolag okosnak lenni olyan mint elore hulyenek"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kedves Ferenc ! 

Hi!

> Az ertelem programozhatosagot es a programok *rugalmas*
> vegrehajtasanak kepesseget jelenti szerintem.

Szerintem a program vegrehajtasa kotott, csak maga a program rugalmas :)
Tehat ugy vagyunk programozva, hogy kepesek legyunk tevekenysegunk
eredmenyet bizonyos szintig megjosolni, es a cel elerese erdekeben
valtoztatni viselkedesunkon. Ez csak az emberre jellemzo dolog, kepesek
vagyunk celszeruen gondolkozni, minden mas rajtunk kivul tiszta oksagi
alapon mukodik :) (Jo vita volt ebbol nem regen)

> A homloklebenyre tippelek, hogy ott van ez a funkcio eldugva.
> Az allatok emberi celok rugalmas vegrehajtasara amiatt is nehezebben
> tanithatok be, mert a celt magat sem tudjuk verbalisan memoriajukba
> tolteni, es ettol kezdve nem is szamithatunk a racionalitasukra,
> ha menetkozben varatlanul felmerulo dontesi helyzet ele kerulnek.
> Ugyanakkor tapasztalhato allatkiserleteknel, hogy sajat celjaik
> elerese erdekeben szorult helyzetben ok is probalkoznak, kiutakat
> keresnek es talalnak, es a tapasztalataikat hosszutavra megjegyzik.

Az intelligensebb elolenyek, pl majmok az emberhez hasonloan kepesek
elemzo gondolkodasra, csak a mi celjainkat nem kepesek elfogadni.
Az o eletceljaik sokkal nagyobb mertekben hardveresen kodolva vannak,
osztoneik altal. A sajat celjaik eleresehez szinten kepesek magas
szintu gondolkodasra, csak ezek a celok az eves es fajfenntartas
teruletere korlatozodnak :)
Valoszinuleg minden ertelmi kepessegunk a homloklebenyben van, az
agy melyebb reszei kulonfele alacsonyabb szintu feladatokat vegeznek.

> Amikor a jovo humanoid robotjairol esik szo, egyesekben felmerul
> az aggodalom, hogy egyszer majd az ember ellen fordulnak.
> Ez a reflex kisse komikus, de erdemes elgondolkodni rajta, hogy
> milyen folyamat vezethetne oda ?

Az hogy beleprogramozzuk... Egy csavarhuzo nem fog fellazadni soha,
ha csak nem programozzuk bele a lehetoseget. Akkor majd hirtelen
megalapitjak a szakszervezetuket, es sztrajkolni fognak a rozsdas
csavarok ellen :)

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"We all live in a yellow subroutine"