SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Doktoranduszok Országos Szövetségének [DOSZ] vezetői a Legfőbb Ügyészség
előtt, ügyészi törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésével támadták
meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája [HÖOK] legutóbbi
közgyűlésének egyes határozatait.

A mintegy 230.000 egyetemi és főiskolai hallgató országos érdekképviseleti
testülete 2000. november 11-én éves közgyűlést tartott. A közgyűlés
napirendjén többek között az elnökségi tagok éves beszámolója, az
Alapszabály módosítása és az új tisztségviselők megválasztása szerepelt.

Az elnökség javaslatára a közgyűlés megváltoztatta azt a korábbi szabályt,
amely szerint a HÖOK elnökét, és az elnökség 7 tagját a közgyűlés
választja, további 2 elnökségi posztot a doktorandusz hallgatók által
választott képviselők töltenek be. Az előterjesztés szerint az elnököt és
mind a 9 elnökségi tagot a közgyűlés választja. A doktori képzésben részt
vevő - azaz tudományos fokozatszerzésre készülő - hallgatók érdekeit sértő
módosító javaslat ellen az ekkor még "hivatalban lévő" 2 doktorandusz
elnökségi tag tiltakozott, ám a közgyűlés - a felügyelő bizottság "jogi"
véleményének kikérése után - megvonta tőlük az Alapszabályban biztosított
vétó jogát. Az elnökségi tagok megválasztása már a "módosított" Alapszabály
szerint folyt le: a közgyűlés kétlépcsős procedúra keretében egy elnököt,
és (csomagban) 9 elnökségi tagot választott. Mindezek eredményeképpen a
HÖOK elnökségéből kizárták a legmagasabb szintű egyetemi képzésben részt
vevő hallgatók 2 képviselőjét. Így a mintegy hatezer fős doktorandusz
közösség kívül rekedt az intézményes érdekképviseletből.

A doktorandusz elnökségi tagok álláspontja szerint az eljárás és az érdemi
döntés is ellentétes az Alapszabállyal. Az indítványozók érvelésének
elfogadása esetén az Ügyészség maga is intézkedhet, vagy - amennyiben a
HÖOK és szerveinek törvényes működése ügyészi hatáskörben nem állítható
helyre - keresettel fordulhat a bírósághoz a törvényes működés
helyreállításához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

A közgyűlés döntése - azon túl, hogy jogilag hibás - érthetetlen, ugyanis
a doktorandusz elnökségi tagok által végzett szakmai munkáról szóló
beszámolót a közgyűlés nagy szavazattöbbséggel elfogadta. Különös továbbá,
hogy az elnökség, a Felügyelő Bizottság és a közgyűlés egyhangúan
elutasította a doktorandusz elnökségi tagok vétóját, míg a HÖOK korábbi,
esztergomi közgyűlésén maga a most leköszönő elnök, Kucsera Tamás Gergely
ismerte el nyilatkozatában, hogy a doktorandusz elnökségi tagok
egyetértése hiányában meghozott döntés érvénytelen. Emlékezetes, hogy a
felsőoktatási törvény júniusi módosítása előkészítésekor a HÖOK nem
támogatta a doktoranduszokat képviselő szervezet, a DOSZ teljes körű
önállósodását jelentő törvényi nevesítését, mondván, ez gyengítené a
hallgatói mozgalom egységét. Akkor ellentmondásos megoldás született: a
törvény szerint a doktoranduszokat hallgatói minőségükben a HÖOK, kutatói
és oktatói minőségükben a DOSZ képviseli. Az egységes hallgatói mozgalom
gondolata legutóbb a megválasztott új elnök, Almássy Kornél választási
programjának központi elemeként jelent meg. Az egység-gondolat
hitelességét lerontja azonban, hogy az új elnök a doktoranduszokat érintő
közgyűlési procedúra idején nem tartózkodott a teremben, a kérdéssel
kapcsolatban álláspontját nem fejtette ki. Véleményére abból lehet
következtetni, hogy 9 elnökségi tagjelölttel érkezett.

A kialakult patthelyzet lényege: A HÖOK elnöksége nem veszi tudomásul a
doktorandusz érdekképviselet önállósodását, de nem ismeri el a HÖOK keretén
belül működő, tényleges szakmai munkát folytató doktorandusz "platform"
létjogosultságát sem. A november 11-ei fejlemények tükrében úgy tűnik, a
HÖOK vezetői az "egységes hallgatói mozgalom" kifejezést csak mint
politikai jelszót használják aktuális személyi-szervezeti érdekek
igazolására, a napi munka szintjén nem tűrik meg soraikban a doktoranduszok
képviselőit.

A DOSZ álláspontja ugyanaz, mint ami 2000. tavaszán volt: a jogi háttér
akkor lesz mindenki számára megnyugtató és a valós helyzetnek megfelelő, ha
a felsőoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a doktoranduszok
érdekképviseleti és szakmai közélet-szervező testülete a DOSZ. Ezt a HÖOK
és a DOSZ együtt kell, hogy képviselje. Addig azonban, amíg a
doktoranduszok hallgatói érdekeit a törvény szerint a HÖOK képviseli, a
doktoranduszok választott képviselőinek a HÖOK elnökségében a helyük. 

dr Kapa Mátyás, dr. Gajda Tibor, dr. Princzinger Péter

Budapest, 2000. november 20.

SAJTOKOZLEMENY

A Doktoranduszok Orszagos Szovetsegenek [DOSZ] vezetoi a Legfobb Ugyeszseg
elott, ugyeszi torvenyessegi felugyeleti eljaras kezdemenyezesevel tamadtak
meg a Hallgatoi Onkormanyzatok Orszagos Konferenciaja [HOOK] legutobbi
kozgyulesenek egyes hatarozatait.

A mintegy 230.000 egyetemi es foiskolai hallgato orszagos erdekkepviseleti
testulete 2000. november 11-en eves kozgyulest tartott. A kozgyules
napirendjen tobbek kozott az elnoksegi tagok eves beszamoloja, az
Alapszabaly modositasa es az uj tisztsegviselok megvalasztasa szerepelt.

Az elnokseg javaslatara a kozgyules megvaltoztatta azt a korabbi szabalyt,
amely szerint a HOOK elnoket, es az elnokseg 7 tagjat a kozgyules
valasztja, tovabbi 2 elnoksegi posztot a doktorandusz hallgatok altal
valasztott kepviselok toltenek be. Az eloterjesztes szerint az elnokot es
mind a 9 elnoksegi tagot a kozgyules valasztja. A doktori kepzesben reszt
vevo - azaz tudomanyos fokozatszerzesre keszulo - hallgatok erdekeit serto
modosito javaslat ellen az ekkor meg "hivatalban levo" 2 doktorandusz
elnoksegi tag tiltakozott, am a kozgyules - a felugyelo bizottsag "jogi"
velemenyenek kikerese utan - megvonta toluk az Alapszabalyban biztositott
veto jogat. Az elnoksegi tagok megvalasztasa mar a "modositott" Alapszabaly
szerint folyt le: a kozgyules ketlepcsos procedura kereteben egy elnokot,
es (csomagban) 9 elnoksegi tagot valasztott. Mindezek eredmenyekeppen a
HOOK elnoksegebol kizartak a legmagasabb szintu egyetemi kepzesben reszt
vevo hallgatok 2 kepviselojet. igy a mintegy hatezer fos doktorandusz
kozosseg kivul rekedt az intezmenyes erdekkepviseletbol.

A doktorandusz elnoksegi tagok allaspontja szerint az eljaras es az erdemi
dontes is ellentetes az Alapszaballyal. Az inditvanyozok ervelesenek
elfogadasa eseten az ugyeszseg maga is intezkedhet, vagy - amennyiben a
HOOK es szerveinek torvenyes mukodese ugyeszi hataskorben nem allithato
helyre - keresettel fordulhat a birosaghoz a torvenyes mukodes
helyreallitasahoz szukseges intezkedesek megtetele erdekeben.

A kozgyules dontese - azon tul, hogy jogilag hibas - erthetetlen, ugyanis
a doktorandusz elnoksegi tagok altal vegzett szakmai munkarol szolo
beszamolot a kozgyules nagy szavazattobbseggel elfogadta. Kulonos tovabba,
hogy az elnokseg, a Felugyelo Bizottsag es a kozgyules egyhanguan
elutasitotta a doktorandusz elnoksegi tagok vetojat, mig a HOOK korabbi,
esztergomi kozgyulesen maga a most lekoszono elnok, Kucsera Tamas Gergely
ismerte el nyilatkozataban, hogy a doktorandusz elnoksegi tagok
egyetertese hianyaban meghozott dontes ervenytelen. Emlekezetes, hogy a
felsooktatasi torveny juniusi modositasa elokeszitesekor a HOOK nem
tamogatta a doktoranduszokat kepviselo szervezet, a DOSZ teljes koru
onallosodasat jelento torvenyi nevesiteset, mondvan, ez gyengitene a
hallgatoi mozgalom egyseget. Akkor ellentmondasos megoldas szuletett: a
torveny szerint a doktoranduszokat hallgatoi minosegukben a HOOK, kutatoi
es oktatoi minosegukben a DOSZ kepviseli. Az egyseges hallgatoi mozgalom
gondolata legutobb a megvalasztott uj elnok, Almassy Kornel valasztasi
programjanak kozponti elemekent jelent meg. Az egyseg-gondolat
hitelesseget lerontja azonban, hogy az uj elnok a doktoranduszokat erinto
kozgyulesi procedura idejen nem tartozkodott a teremben, a kerdessel
kapcsolatban allaspontjat nem fejtette ki. Velemenyere abbol lehet
kovetkeztetni, hogy 9 elnoksegi tagjelolttel erkezett.

A kialakult patthelyzet lenyege: A HOOK elnoksege nem veszi tudomasul a
doktorandusz erdekkepviselet onallosodasat, de nem ismeri el a HOOK kereten
belul mukodo, tenyleges szakmai munkat folytato doktorandusz "platform"
letjogosultsagat sem. A november 11-ei fejlemenyek tukreben ugy tunik, a
HOOK vezetoi az "egyseges hallgatoi mozgalom" kifejezest csak mint
politikai jelszot hasznaljak aktualis szemelyi-szervezeti erdekek
igazolasara, a napi munka szintjen nem turik meg soraikban a doktoranduszok
kepviseloit.

A DOSZ allaspontja ugyanaz, mint ami 2000. tavaszan volt: a jogi hatter
akkor lesz mindenki szamara megnyugtato es a valos helyzetnek megfelelo, ha
a felsooktatasrol szolo torveny kimondja, hogy a doktoranduszok
erdekkepviseleti es szakmai kozelet-szervezo testulete a DOSZ. Ezt a HOOK
es a DOSZ egyutt kell, hogy kepviselje. Addig azonban, amig a
doktoranduszok hallgatoi erdekeit a torveny szerint a HOOK kepviseli, a
doktoranduszok valasztott kepviseloinek a HOOK elnoksegeben a helyuk. 

dr Kapa Matyas, dr. Gajda Tibor, dr. Princzinger Peter

Budapest, 2000. november 20.