Sziasztok!

Gyula#2640"Nem kapnak. Attol kapnak duhrohamot, ha arra a *tudomanyos
kovetkeztetesre* jutnak, hogy isten teremtette a vilagot."

Ezért jogosan. A következtetés csak odáig mehet el, hogy emögött akár
tudatos tervező is állhat. A többi már hitből fakadhat, a Biblia szerint.

"A papa is duhrohamot kapna, ha azt hirdetnem, hogy a *biblia szerint*
nincs isten. Mert kb. analog a ketto."

Nem kapna. Két okból. Nem vagy tagja a Tanító Hivatalnak, melynek egyedüli
joga magyarázni a Bibliát a római egyháznál, másrész tényleg benne van a
Bibliában csak van még elé írva valami.

"Ja, igen. Az iskolakban *tudomanyt* tanitunk, a hittanoran meg
*vallast*."

Ha mondjuk a tudomány tanításába beleférne, hogy X.Y. tudós Istennek engedve
kutatta a természetet, s nem egy ateista "ez a világban, ezt lehet kutatni"
című kiadvány leírását követve, akkor ez teljesen elfogadható nézet.

"Kettot probaljuk nem keverni."

Így van, de ez ne jelentse azt, hogy a kettő viszonyának alakulását se
oktassák.

"Erdekes modon a papanak nem okoz igazan gondot az evolucioelmelet."

Nekem se. Csak én máshol látom a határait, mint az aki evolucionista.

"Es igen, tudos lehet hivo is. Sok ilyen van. Csak vigyaznak, hogy
eppen melyik gondolati rendszerben vannak es nem keverik. Ez bizonyos
IQ felett megy."

Nem IQ kérdése. Annak pedig aki nem csak vallásoskodó, az bizony elismeri,
hogy például a halál kérdésében a két nézet összebékíthetetlen ellentétben
áll.

Peter#2641: "Nyilvan amikor kitalaltak, akkoriban jo ha 100 fajta allatot
ismertek. De szivesen elbeszelgetnek egyszer egy teologussal hogy Noe hogyan
mentett meg 3000 kulonfele hangyacsaladot peldaul (mert hogy legjobb
tudomasom szerint jelenleg ennyit ismerunk). Nem is beszelve persze a tobbi
rovarrol, hullorol, madarakrol vagy eppen emlosokrol. Ha most kovetkezne be
egy hasonlo katasztrofa, akkor a vilag osszes orszaganak osszefogasa is
nagyon keves lenne ahhoz hogy megmentsuk a foldi
allatfajoknak akarcsak a toredeket is. (Ja es ha ket peldany eleg minden
allatbol hogy ujra benepesitsuk a Foldet, akkor hogy-hogy vannak olyan fajok
amelyeknek a szama drasztikusan csokken, sot ki is halnak sajnos?)"

Egy-egy pár lett átmentve, de azok genetikailag épek voltak, s a többit
elvégezte a beléjük épített kód. Szelekció, rekombináci. alvó gének, stb.
A kettő is az egészséges génállomány miatt volt elegendő.

"3; Ha a tudomanynak esetleg sikerul a foldon kivul is eletre bukkannia majd
valamikor a jovoben, akkor ez hogyan fogja befolyasolni a 6 napos
teremteselmeletet?"

Akadémiai kérdés.

"Bar attol tartok hogy sehogy. Hiszen a fold meg az eg megteremtesenek
gondolata sem valtozott semmit miota tudjuk hogy a fold gombolyu es nem mi
vagyunk a vilag kozepe sem, valamint az eg az kicsit tobb mint valami fekete
vaszon feher fenyekkel. :)"

Azt, hogy a Föld gömbölyű már az ógörögök felfedezték, s ahol a Bibliában
Isten szól, ott bizony nem egy helyen gömbként említi. Az más kérdés, hogy
az uralkodó tudományos nézet a pogány vallások vásznas elképzelését vette
át, közte a hellén hatás alá került keresztyén egyház is.
Másrészt a mai tudományos nézet egy 4 dimenziós gömb felszíneként írja le az
annyagi világot. Ami a maga módján így egy vászon.

Pető Hunor

Sziasztok!

starters#2638:"Darwin tézisei részben már túlhaladottak, de éppen hogy nem
dogmatikusak - a tudomány fejlodni is szokott. Természetesen a
legkorszerubb változatot kell tanítani."

Igen, de nem csak az ateista vallás nézőpontjából. Főleg ha a kreacionista
magyarázat is felnő a feladathoz.

"Miért nem a Védákkal együtt? Vagy mondjuk a Tollaskígyóval? Miért pont
a Biblia? Ha ezt meg tudja magyarázni, talán még el is hiszem, hogy
igaza van..."

Mert keresztény.

"A vallások - mind a 8 ezer - azt mondják: "Itt van valami, amit nem tudok
megmutatni, nem tudok megindokolni, de HIDD EL! ...és NE GONDOLKOZZ RAJTA!"

Egy vallást kifelejtettél. A biblikus keresztyénséget. A Biblia ugyanis nem
azt monja, hogy itt van valami, hanem azt, hogy itt van Valaki. Nem azt
mondja, hogy nem tudja megmutatni, hanem minden t megmutat róla, amire
szükségünk van. S természetesen mindenhez indoklást is ad. S hitet csak
akkor vár el, ha már megismerted. Ha már gondolkodtál rajta!

"Ezzel szemben az ateizmus az egyetlen világnézet, amelyik azt mondja: "Itt
van ez a világ, amelyben többek között a következo megismerheto és
megtapasztalható dolgok vannak:" és felsorolja."

Nos a biblikus keresztyén ugyan nem kap ilyen felsorolást - s erős a gyanúm,
hogy te sem tudsz ilyet adni -, de mégis Isten parancsát teljesíti, ha a
világot kutatja. S ugyanezt teszi az ateista tudós is, aki így jár el.

"Aki nem hiszi el, maga is megnézheti."

Ez ugye csak vicc?

"Ha közben felfedez valami újat, az belekerülhet a tanításba."

Biblikus keresztyének esetében is.

"Általában GONDOLKODÁSRA serkent."

Isten sem mondja, meg miként is csinálta, mi mire jó, mi mért olyan,
amilyen, így egy kreacionistának is van min gondolkodnia.

"Az ateizmus NEM VALLÁS!"

Vallás. Bálvány imádó vallások egy csoportjának gyűjtőfogalma. Elég egy
ateistának megkérdeznie magától mi/ki neki a legfontosabb. S máris meg van,
mi van a szívében, mi az ő bálványa. Ad abszurdum ez lehet a semmi is.

"Az ateizmus szerint is:
Természetesen elofordulhat, hogy van(nak) isten(ek), és valami miatt
UGYANAZT a torzképet mutatják a legtöbb élolény számára (kivéve persze
a kiválasztottak közül is a beavatottakat). Nem tudom, miért tenne egy
JÓ isten ilyet - de ilyenkor is a legjobb döntés, hogy a világot minél
jobban megpróbáljuk megismerni és nem *ellenorizhetetlen* feltevésekhez
igazítjuk az életünket. Így boldogulunk a legjobban benne - és az az
isten, aki a világot el akarja rejteni, egyéb dolgokra is képes (pl. az
istentagadókat jutalmazza, vagy mindenkit büntet)."

Valóban a legjobb, ha megpróbáljuk a világot megismerni. A Biblia ezt
parancsba adja! Aki így tesz Istennek engedelmeskedik. Az már más kérdés,
hogy mi ellenőrizhetetlen és mi nem.

"u.i.: a vallási viták pedig nem ide valók. Ha valaki hozzászól ehhez a
témához, próbáljon tudományos alapon."

Hát ahogy olvasgattam a hozzászólásokat a legtöbb tudománytalan hozzászólás
éppen a vallást szidja. Ez egyébként jól tükrözi a viszonyt, aminek a
gyökereiről Alister E. McGrath: Tudomány és vallás című művében lehet
olvasni. (A szerző az Oxfordi Egyetemen kémia szakon kvantumelmélettel
kezdte tanulmányait, később molekuláris biofizikából doktorált, ezután
Oxfordban és Cambridge-ben teológiát hallgatott.)

Pető Hunor

Mathi, 

>Az egesz felesleges. A magyarazatot nem kell magyarazni.
Ha nem, hat nem. Akkor allah akbar.   :-)

Janos

Kedves Kóta József!

>Ervelesed szerint a feny lassabban kell hogy menjen, mert ugyanazt
>az utat hosszabb ido alatt teszi meg. Cafolhatatlannak tunik, DE..
>miert axioma az, hogy *ugyanazt* a tavolsagot futna be ??

Kényelmesebb ebben gondolkodnom, és úgy tunik 
ellentmondásmenetesen
tudok régi nehéz kérdéseket megválaszolni abban gondolkodva, hogy 
gravitációban kisebb a fényterjedés sebessége - s ezzel szoros 
összefüggésben minden lomhább. 
E szemléletem óta magam is úgy látom, hogy a newtoni mechanika 
bizonyos jóslatai pontatlanná válnak.
Pl. bolygó mellett golyót lövünk el (vákuumban): A golyó bentebb eso 
részének pályasebessége korlátozottabb a kintebbinél.
(a belso energiáját tükörcellákba zártan pattogó EM hullámoknak 
képzelem) Ezért a golyó - a részleges "akadályoztatás" miatt
forgásba jön. Ha a golyó zárt görbe pályára kerülve óramutató járása 
szerint kering, a kényszeru tengelyforgása is azzal azonos irányú kell 
legyen. 
Newtoni mechanika szerint nem kéne saját tengely mentén perdülnie. 

Egyéb:
Ideális rúdon f.lyukba valamelyest belógatott, fentrol pörgetett 
porgettyuvel megforgatható a f.lyuk - mert a lyuk gravitációja 
kényszeríti a porgettyut lentebbi lassabb forgásra. Súrlódás nincs,
tehát csak perdulet-átvételrol lehet szó. 

Más: f.lyukba gamma fotont küldünk, hogy meglökjük. 
A teljes út folyamán átadott impulzusa mindenképpen véges lesz.
A lyukat a foton már távolról nyomni kezdi. Nem éri el a horizontot, 
mert úgy halad, mint egy mozdony, mely egyre növekvo terhet tolván,
egyre csökkeno sebességgel nyomul, ámde egyre kisebb áttételt állít 
be a vezetoje a nyomaték-váltóval. (ha a lyuk nem volna hajlando 
mozdulni, a horizontnál a toloero vegtelenné válna, csakhogy a 
foton sebessége épp 0-vá, s ekkor a horizont már mögéje kerülne,
mert a foton maga is gravitáló tömeggé vált, s 0 hosszúvá - kinti 
megfigyelo szempontjából.)  
Csak csillagközi térben kószáló fotonnak nincs tettenérheto 
gravitáló tömege.

Burgonya