> Hasonló szavak közül a tanoda, uszoda, verde és vizelde jut az
> eszembe[*].

  Van csúszda, étkezde és iroda is.

> Hasonló szavak közül a tanoda, uszoda, verde és vizelde jut az
> eszembe[*]. Ezek esetén a -da/-de végzõdés igébõl fõnevet képez, a
> bútor->>bútorda viszont fõnév->fõnév képzés.

  Úgy néz ki, nem egészen, mert a cukrászda is fõnévbõl képzett fõnév.

> 2. Ha igen, ennek mintájára használható-e "húsda" a mészárszék,
> illetve "kenyérde" a pékség helyett?

  Persze. :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
FILOZOPTER = Legcsavarral ellatott szarnyalo bolcselo.

Kedves Gábor!

hix.nyelv #217, Szegedi Gábor:
> 1. Van-e egyáltalán (vagy esetleg volt-e) "bútorda" szó?

Ha már olvastad, akkor feltétlenül van :-). Mivel a magyar 
agglutináló nyelv, nagyon könnyû képzéssel új, eddig még nem 
létezõ, ugyanakkor világos jelentéssel bíró alkalmi szavakat 
létrehozni. Ezeket aztán egy nagyobb csoport átveheti, és utána 
már "rendes", leltározott szóvá lehet. Ha az ilyen 'ad hoc' 
szóképzéseket elvetnénk, akkor a nyelvünk egyik alapjellegének 
érvényesülését tiltanánk be. 

A "bútorda" kétség kívül olyan valakinek a leleménye, aki ezzel a 
megnevezéssel ki akarta emelni a boltját a hasonló tucatüzletek 
közül. Tehát nemcsak a megnevezést, hanem az üzlet típusjelzését 
is egyedivé tette. Nekem tetszik, mivel játékos, frappáns, 
mindemellett magyar. 

Szigorúan a kérdésedre válaszolva, a "bútorda" eddig csak ilyen 
alkalmi szóként fordult elõ, tehát "nem hivatalos" szó. (De ilyen 
volt nem is olyan rég még a "kajálda" 'menza' is, amely a 
zsargonból most kezd a köznyelv informális szintjére is átlépni.)


> 2. Ha igen, ennek mintájára használható-e "húsda" a mészárszék,
> illetve "kenyérde" a pékség helyett? 

A nyelvújítás korában elvont (korábban nem létezõ) "-da/de" képzõ 
egyes jelentéseiben -- pl. éppen a szóban forgó "bolt"-ban -- 
máig produktív. Így használható lenne, és még az az "elõnyünk" is 
megvan, hogy mivel mesterséges toldalékról van szó, nincsenek 
szigorú, a képzéskor figyelembe veendõ szabályok: a képzõ 
járulhat tõigéhez kötõhanggal: "iroda", kötõhang nélkül: "nyomda" 
(sõt: "távírda"), képzett igéhez "étkezde"; foglalkozás-, ill. 
cselekvõnévhez: "böngészde", "cukrászda", "dalárda", "jósda", 
"lovarda". 

Éppen a fenti példákban szereplõ fizikai (ill. elvont) tárgyat 
jelentõ fõnév szokatlan a képzési alapként. Azonban ez sem 
helyteleníthetõ, mert egyrészt ez a jelenség bízvást a hasonlóan 
képzett az "áruda" szóból 'szabadult' el [ez 'helyesen' "*árulda" 
lenne]; másrészt így igen gyakran rövidebb alakot lehet kapni, 
mint "szabályos" képzéssel, vö. "*húsda" vs. "mészár(os)da", 
"hentesde" (bár a "kenyérde" vs. "pékde" esetén nem ez a 
helyzet). Tehát úgy néz ki, ezekben az esetekben a "-da/de" 
toldalék az "áruda" összetételi tag rövidülése: "bútor(áru)da", 
"hús(áru)da", "kenyéráruda" ~> "kenyérde".

Azonban azt is kell mérlegelni, hogy mit nyerünk az ilyen 
képzésekkel. A "bútorda"-nak pl. olyan hivatalos magyar 
megfelelõi vannak, mint a "bútorüzlet", "bútoráruház". A 
"bútorda" ez utóbbiaknál rövidebb, nem olyan döcögõs, és kevésbé 
hivatalos ízû.

A "húsda" : "húsbolt", "hentes", "mészáros", ill. "kenyérde" : 
"pékség" esetén nyelvileg nem nyerünk sokat, sõt a "kenyérde" 
esetén szerintem vesztünk is. Ezen a két téren olyan nagy piaci 
verseny sincs, mint a bútorboltok esetén, ami indokolná a szolíd 
feltünõsködést. 

Ellenben itt vannak az "e-bolt" és az "e-kereskedelem", mint nem 
a legszerencsésebben a magyarba illeszkedõ szavak. Ezeknél még 
lehet keresnivalója a "-da/de" képzõnek...

Kedves Attila!

Folytatom a 217-es számban félbemaradt beírásomat.

hix.nyelv #216, Mártonfi Attila:

> [Illyés, Piliszky "beíratkozása"] Ezek szerintem már késõbbi,
> szonoráns elõtti nyúlás eredményei. 

És ha már megnyúlt, miért nem úgy írjuk? Hiszen te vagy azon az (egyébként 
elfogadható) állásponton, hogy az "írat" alak is másodlagos nyúlás eredménye. 
Ezzel az érvvel az "írat" írásmódját is megkérdõjelezed... De más magyarázat 
is elképzelhetõ: náluk sem nyúlt meg, csak a természetes módon következõ 
etimologikus elvet érvényesítették.   

> Mivel az egész a kiejtés szerinti írásmód hatáskörébe tartozik, nem
> tekinteném ezt átgondolatlanságnak, csak a nyelvi tények rögzítésének. 

Ezt kellene éppen megmutatni. Vi. hogy míg a "sír" > "sirat" esetén a nyelvi 
tények valóban rövidülést mutatnak, a "szív" > "szívat" esetén nem. Szerintem 
a nyelvi tények éppen az utóbbi ellen mondanak.  

> Sajnos, semmi rendszerszerûség nincs vagy alig van a képzett szavak
> tõbelseji hosszúságában (...) fújdogál, húzgál, bujkál -- ha valaki
> talál ebben logikát, gratulálok, nekem még nem sikerült. 

Azért a helyzet kissé felemás: végre bekerült az MHSz-be egy szabályosságot 
mutató alak, a hosszú "í"-s "beíratkozik". Erre rögtön "ki akarják 
javítani"... Nem éppen fordítva kellene gondolkodni: A többit javítjuk idõvel 
ki?  

Ami a konkrét példáid illeti, hevenyészve átgondolva úgy tûnik, az összetett 
igeképzõkben lévõ "-k" õsi képzõ -- közvetlenül a tõhöz járulva -- a felsõ 
nyelvállású tõmgh. rövidülését okozza: vö. a "bujkál" mellett még az  
"furkál", "irkál", "szurkál"; "sulykol", "szurkol"; "pirkad"; de kivételként 
"nyúlkál". Számomra inkább ez utóbbi veti fel a logikátlanság érzetét. 

Érdemes lenne a fentieket rendszerszerûen áttekinteni, és az eredményt 
tételesen leírni a helyesírási szabályzat következõ kiadásában. (Magam a 
rendszerszerûséget úgy képzelem, hogy meghatározásra kerülnének a 
rövidüléssel járó egyszerû ill. összetett képzõk. A szabályzat tételesen 
felsorolná ezeket, valamint a megtartott kivételes esetek listáját.)

-----
Új szempontot találtam másutt: ez a "méretkezik" ige "méredzkedik" változata 
(magam csak ez utóbbit használom). Ismerek ugyanakkor "kéredzkedik"-et, 
melynek elõzménye a "kéretkezik" ige (ezt én ismerem, ámbár nem használom, 
pl. "Átkéretkezett az egyik iskolából a másikba."). Ezzel tehát nõtt a nem 
rövidülõ alakok aránya. 
És két kivétel hét biztos hosszú (hív, ír, kér, mér, nyíl, nyír, szõ) és még 
három kettõs ejtésû (hagy~hágy, kel-kél, un~*ún) tõ közül már nem 
hanyagolható el egyszerûen.

>Jó nyelvet választottál, ezrével beszélik emberkék Pesten. Akad
>egy-két hely a neten, ahol van telugu nyelvlecke. A MEK-ben levõ
>Íráskalauzomban pedig megtalálod az írás rendszerét. Ezt tudom
>fölajánlani.

Attila,
"sajnos" a nyelv választott engem: Januárban India Andhra Pradesh államába
utazom néhány hétre (és addig éloben szerettem volna egy kicsit
felkészülni). Lehet, hogy Pesten nem találok teluguul beszélo embert, de AP
majdnem 70 millió lakosának 90%-a ezt a nyelvet beszéli! A neten egy jónak
kinézo nyelvleckét találtam, de az sem töltheto le teljesen, és az ott
felkínált CD-t sem tudtam megrendelni. Viszont az Íráskalauzod (úgy
egészében véve is) nagyon tetszik.

>En felhivnam az indiai/malajziai nagykovetseget, es
>megkerdeznem tudnak-e segiteni.

Gábor,
sajnos csak az indiai konzul tudott teluguul, de neki a tavasszal lejárt az
itteni kiküldetése. Viszont a malajziai nagykövetség nem rossz ötlet, bár az
ottani indusok inkább tamilul beszének.

Mindkettotöknek köszönöm a választ.
Üdvözlettel,
Anna

> Valahol olvastam a "bútorda" szót, ami a szövegösszefüggésbõl ítélve
> bútorszaküzletet jelenthet.
> 
> Hasonló szavak közül a tanoda, uszoda, verde és vizelde jut az
> eszembe[*]. Ezek esetén a -da/-de végzõdés igébõl fõnevet képez, a
> bútor->bútorda viszont fõnév->fõnév képzés.

Sziasztok!

Abszolut laikusként azt jegyzem meg, hogy sikerült egy szót találnom,
ami alighanem fõnévbõl van képezve: ez pedig a "dalárda".

Üdv:

R.Mari

Kedves Tamás!

Csupán egy rövid kiegészítésem van a _Sió_,
illetõleg _sió_ szóhoz. A Somogy megye föld-
rajzi nevei (Akad. K., Bp., 1974.) alapján nemcsak a
XIX. században, de a XX.-ban is élt a szó földrajzi
köznévként. Azaz valószínûleg ma is megvan.

Erzsébet