Udv. tudosok!

Egy ideje ingazok, gyakran vonattal. Es kozben tobbek kozt
"letfontossagu" kerdesek foglalkoztatnak. :-) Szoval mikozben vonatoztam
azon kezdtem tunodni, hogy miert dragabb a gyorsvonaton a jegy, mint a
szemelyvonaton, amikor - ha jol gondolkodok - valojaban az allando
indulas-megallas miatt pont a szemelyvonat hasznal tobb energiat
(errefele az utasok szama es a szerelvenyek nagysaga nem sokban
kulonbozik a szemely- es gyorsvonatoknal). Aztan azon kezdtem tunodni,
hogy valojaban miert muszaly ezzel annyival tobb energiat elhasznalni?
Elvegre a vasutnak az az egyik nagy elonye, hogy egyenes palyan tovabb
gurul, mint az autok, kisebb a surlodas, tehat az elhasznalt energia
nagy reszet a hatalmas szerelvenyek felgyorsitasa eszi meg (allandoan
lehet hallani, hogy milyen hatalmas egy szerelvenynek a mozgasi
energiaja). Es ha jol emlekszem a sulis fizikara, akkor az elektromotor
es az generator kozott nem sok kulonbseg van. Nagyjabol ugyanaz a
folyamat, csak forditott iranyba bizonyos veszteseggel a hatasfok miatt,
nem?
Tehat a kerdes az volna, hogy nem lehet a gyakorlatban a standard
fekezest ugy megoldani, hogy az valojaban a szerelveny mozgasi
energiajanak a visszaalakitasat jelentse elektromos aramma, amit
valahogy "reciklal" az elektromos halozatba? Igy jokora energiakat
lehetne megsporolni, nem? Szoval ha volna valakinek hozzaszolnivaloja
azzal kapcsolatban, hogy lehetseges-e ezt megcsinalni es ha igen, mik a
fo gyakorlati problemak a mukodtetesnel, mennyire nehez egy ilyen
rendszerrel ellatni egy mozdonyt vagy szerelvenyt es mennyire erne meg.
Ha jol gondolkodok ezzel a modszerrel meg a zajartalom is kisebb volna
fekezeskor.
Elore is koszonom az esetleges valaszokat.

Amugy tudtommal a pesti metro is valami hasonlo mechanizmust hasznal.
Vagy tevedek? Ha igen, akkor miert nincs a vonatokba is atultetve? Azert
mert a vonatok megis ritkabban fekeznek es igy mar a megsporolt energia
nem eri meg a befektetest (habar nem hinnem) vagy egyszeruen csak
butasagbol? Tudna valaki valami szamitast vegezni, hogy kb. milyen
megallasi gyakorisagnal van a hatar, amin felul megeri hasznalni?
Megegyszer koszi az esetleges valaszokat.

Udv. es legyetek jok.
Athos.

Sziasztok,
Ha valakinek nem lenne egyertelmu Taxi levele utan,
a Mills elmeletrol szolo konyv letoltheto pdf
formatumban (4.8MB)
http://www.blacklightpower.com/bookdownload.html

Lajos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx04x.nokia.com)

>Nem feltetlenul gombvillamrol van szo.
>
>Amikor egy sima villamcsapas arama szetterjed a foldben,
>a fold ellenallasan feszultsegeses keletkezik (erosaramu
>szakemberek ezt "le'pe'sfeszultsegnek" nevezik, leszakadt
>kozepfeszultsegu tavvezetekek kozeleben eletveszelyes).
 ....
>csak azert irtam meg mert a jelensegnek lehet egyszerubb
>magyarazata.

Sajnos nem mukodik ez a magyarazat, a kozelben nem volt
semmilyen villamlas, se vihar.

A boncolasi eredmenyekrol a sajtoban annyit emlitettek hogy
az allatok elhullasat egyertelmuen "sokk" okozta. Hogy pontosan
miben allt ez a sokk, arrol nem volt szo.

udv: VAti

Kedves Barnabas!

Rendkivul nagy konnyelmuseg, es felelotlenseg raketahajtoanyagokkal hazilag
kiserletezni! Nem csak magadra, de a kornyezetedre is veszelyes! Annak
idejen, en gyogyszergyarban tanonckodtam, es szinte minden lehetseges
ovintezkedest bevezettek, bar ez egy nagyon relativ fogalom, azota sok
minden valtozott, fejlodott. Sajat energiaellatas, tuzolto-, es
kozmurendszer, robbanasbiztos legelszivorendszer, kethetente munkavedelmi
oktatas, vedofelszerelesek, stb. Azt az uzemet, amelyben eterrel,
natriummal, es foszforral dolgoztak, tobb meter vastag betonvalyuval vettek
korul, hogy a kornyezetet megovjak, ha megsem sikerul megelozni a bajt.
Mert nem mindig sikerult megelozni. Van olyan egykori osztalytarsam, akinek
az arcat egesi sebek nyoma csufitja el, es nagyon szerencses volt, mert
sokkal rosszabbul is jarhatott volna. Pedig csak annyi tortent, hogy
leejtettek egy csavart, amitol azutan belobbant egy nyitott tartaly. Velem
is megtortent egyszer, hogy kigyuladt mellettem egy szivargo
acetonszivattyu, par meterre egy gumicsovel csatlakoztatott 1600 literes
acetontartalytol, es csak a tarsam lelekjelenlete mentette meg a helyzetet
azzal, hogy villamgyorsan eloltotta a tuzet, mielott atterjedt volna a
tartalyra. A hirekben is hallani idonkent, hogy egy-egy diak elveszitette
ujjait, vagy szemevilagat, mert odahaza kiserletezett. A veszelyes
anyagokkal nem lehet konnyelmuskodni, mert azok nincsenek erre tekintettel,
es valoban veszelyesek. Azok az erok, amelyek szabalyozott korulmenyek
kozott egy raketat felgyorsitanak, rombolni is tudnak, es nem feltetlenul
ugy, ahogyan azt eltervezed. Az ilyen anyagokkal valo banasmodot meg kell
tanulni, ami csak megfelelo, erre specializalodott intezmenyekben
lehetseges. Ilyen kepzettseg hianyaban semmikeppen sem szabad
kiserletezgetni, es semmikeppen nem hazilag, mert jo esellyel a baleseti
hirekben talalkozhatunk majd veled. En persze nem ismerem a kepzettsegedet,
de ketszer is hasznaltad a "hazilag" szot, ami szamomra eppen elegge
ijeszto volt, es remelem Te is belatod, hogy ez valoban ijeszto. Es nem
csak a szamomra. Talan az sem meglepo, es talan nem is mondok ujat, hogy a
veszelyes uzemeket nem lehet akarhol letesiteni, engedelyeztetni kell a
hatosagokkal, es vezetoiknek, dolgozoiknak megfelelo kepesitesekkel kell
rendelkezniuk. A kemiai gyakorlatot nem lehet a sajat ka'rodon megtanulni,
mivel a kedvezotlen tapasztalatokat tobbnyire masok tragediaibol ismerjuk
meg.

Udv: Takacs Feri

> a hosszu Ö es Ü mar elkuldes elott megrovidult....
> Janos
> 
> @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
> 
> Csak nem outlook...?

De biza, ....
Janos

Sziasztok !

A kelenfoldi palyaudvaron szoktam sziszego hangot hallani
fentrol a vezetekek felol, az egyik oszlopnal. Fent
himbalozik ott egy foldelt nyelu, szigetelt markolatu kampos eszkoz.
Fenyjelenseget nem lattam, mert a Nap mindig elvakitott.
Kerdeztem egy vasutast, hogy mi ez a hang. 
(ivhegesztes hangja megtevesztesig)
Csodalkozott, hogy nem tudok errol, hiszen ez teljesen 
szokvanyos dolog telen vagy hajnali deresedes idejen.
*A 25KV athuz,  de ha atutne, akkor sincs gond, mert 
leold az allomas automataja.*
Jo, de en nyaron nappal, es mindig szaraz, szeles idoben hallom ezt
annal az oszlopnal, mig paras idoben egeszen mas iranybol szoktam 
ugyancsak fentrol hallani masikat, de nem ezt. 
Tehat nekem meg mindig rejtelyes ez a dolog.
Egyik nagyfesz csak szaraz szeles idoben huz at, mig a masik csak 
nedveskor ?
Vagy lehetseges, hogy bizonyos szelirany kedvez az athuzasnak
az egyik helyen, mig a masik helyen epp gatolja ?

Udv: zoli

Tegnap a telken eso utan a gyalogosvenyemen, melyen elindulok elszantan,
bozotvago kesemmel, hogy rendet teremtesek a burjanzo szolorengetegben, 
majdnem eltapostam egy eticsiga-part, melyek kozepen olelkeztek. 
Nem lattam meg ilyent. Felagaskodtak es nyalkaztak egymast, egymasba 
fonodva. Igazabol nem tudom, hogy parzas volt-e ez, vagy udvozles,
vagy nagy sietsegben kiterni nem tudo ket csiga koccant ossze 
frontalis utkozessel, es epp dulakodtak egymassal.
Kenytelen voltam betenni oket egy bokor ala.
Kesobb amikor arra mentem, ugy tunt, hogy a nagyobbik megprobal
elinalni, de a kisebb nem hagyja, (vagy csak huzatni akarta magat)
mert hatulrol felig felkapaszkodott a masik hazara.
Kar, hogy a munka lefoglal, es nincs idom ezeket a lomhan
zajlo esemenyeket reszleteiben figyelni, vegigkovetni, de tervezem, hogy 
idovel veszek digitalis fenykepezogepet, es idozitett felvetelsorozatokat
keszitek a novenyek novekedeserol, es allatok mozgasarol.
Az uzekedo csigak nasztanca vagy uldozoversenye szerintem tok erdekes 
lehet felgyorsitva.
No es a gep talan azt is felvenne tavolletemben, honnan jonnek es hova
tunnek titokzatos bekaim.

Udv: zoli