Kedves Starters,
> > Bocs, de egyszeruen nem tudom, hogy melyik gondolatom
> > nem igaz "altalaban sem".
> Az, hogy nem kell foglalkozni az optimalis feladatmegfogalmazassal,
> mert a mai (vagy ha nem, a holnapi) processzorok mindent meg tudnak
> oldani.
Igy mar vilagos, csak az a problema, hogy en ilyet nem irtam,
mert nem ez a velemenyem.
(Nem erdemes keresgelni az archivumban ;-)
> > Mar meg kiestem a kepbol - mi az exponencialis itt ;-)
> Ez nem biztos, hogy az - altalanosan irtam. Ugy tudom, exponencialis
> az a feladat, amelynek a bonyolultsaga olyan, hogy minden uj elem
> bevitele (tehat, ha nem x, hanem x+k elemunk van) a problema
> novekedesi sebesseget megduplazza. A feladatok legnagyobb resze ilyen,
> es nagyon sokan dolgoznak azon, hogy ezekre a problemakra az
> exponencialisnal gyorsabban konvergalo megoldast talaljanak.
OK. De ez mar nem a konkret tema, hanem altalanosabban,
foleg - sokkal bonyolultabb problemak szamitasainal lep fel.
(Persze, ha nem az idealizalt g.szimm. alapjan akarnank sz...;-)
Udv:

Sziasztok!

A novekedhet-e a Fold belseje fele haladva a gravitacio kerdesevel
kapcsolatban van egy egyszeru szamitasom. Ehhez el kell fogadnunk,
hogy a gombhejak altal a testre gyakorolt tomegvonzas, ha belul
vagyunk a hejon akkor eredoben nulla, ha pedig azon kivul,
akkor a kozeppontjaba kepzelt azonos tomeggel rendelkezo
tomegponttal helyettesitheto.

Nezzunk ket helyzetet, R1 illetve R2 tavolsagra a kozepponttol, es
legye R1 > R2.
Az R1 sugaru gombnek legyen az atlagos surosege RO1, az R2
sugarue pedig RO2.
Az R1 gomb tomege igy G1 = RO1 * 4/3 * PI * R1^3.
Az altala okozott tomegvonzas a felszinen egysegnyi tomegre pedig
g1 = GAMMA * G1 / R1^2 = GAMMA * RO1 * 4/3 * PI * R1
Irhatjuk ugy is, hogy g1 = C * RO1 * R1.
Hasonloan a masik esetre g2 = C * RO2 * R2.

Nezzuk, mi annak a feltetele, hogy g2 nagyobb legyen, mint g1

g2 > g1
RO2 * R2 > RO1 * R1

Ha nem ismerjuk a fold RO (R) fuggvenyet, akkor elviekben nincs
akadalya annak, hogy novekedjen.

Nezzuk meg a Tudomany #2625 szamaban VAti altal leirt
surusegekkel, illetve lexikonbol szarmazo Fold tomeggel, hogy
peldaul a kereg aljan, illetve a felso kopeny aljan hogy nez ki ez
a RO*R ertek. Ehhez e kerget 2.6, az alatta levo kovetkezo
reteget 3.5 kg/dm3 surusegnek vettem.
(A Foldnek a gombtol valo elterese illetve a suruseg
inhomogenitasokat nem veszem figyelembe.)

     1 2 3
      R [m] 6.378E+06 6.356E+06 6.150E+06
      V [m3] 1.087E+21 1.076E+21 9.743E+20
      V hej [m3]  1.121E+19 1.012E+20
      RO hej [kg/m3]  2.600E+03 3.500E+03
      G 5.974E+24 5.945E+24 5.591E+24
      RO átlag [kg/m3] 5.497E+03 5.527E+03 5.738E+03
      RO*R 3.506E+10 3.513E+10 3.529E+10
      RO*R/RO1*R1  1.002E+00 1.004E+00


Ez a szamitas 2 illetve 4 ezrelek novekedest adott. Remelem
nem rontottam el semmit.

Udv
Joco

>>Kicsit még dolgozz a kísérleteden. Merre is hajlik a fény?
> Nem tudom mi gondod lehet ezzel. Helyrol-helyre változó
> törésmutatójú közegben mindig a nagyobb optikai surusegu rész felé
> hajlik a fény,
Szerintem is. Ezek után mit mondasz erről a szövegedről:
>>> Aztán a centrumától eltéro irányokba is célozgatva úgy találjuk,
>>>hogy a fény kikerülve a magot, az üvegben elhajolva távozik.
???
Persze nagyjából fölfogtam, mit akar jelenteni, csak félreérthető.

> A kérdés már csak ez: ha az említett optikai eszköz külso
> mefigyelojeként elfogadjuk, hogy a tapasztalható effektusokat a fény
> változékony terjedési sebessége okozza, akkor égitest távoli
> megfigyeloiként miért ne tehetnénk?
Pl. azért, mert ott szó nincs változó törésmutatójú rétegekről: végig
vákuum van és az elhajlást a térgörbület okozza. Az, hogy itt is meg
ott is elhajlás van, nem azt jelenti, hogy az oka is azonos :-)

> Az mindenképp probléma, ha külso megfigyeloként reálisnak
> tartanánk, hogy a lyukba eso dolog valamikor eléri mondjuk a
> fénysebesség 99.999 %-át s ezt elfogadjuk, mert akkor felvetodik e
> gond is:
> A beeso anyagtól irdatlan tehetetlenné kellene válnia a lyuknak
> hosszú ido után, hisz benne az a valami már csaknem c-vel esik.
Ki mondta, hogy belül az anyag szabadon mozog??? Szó nincs arról, hogy
a lyuk belsejében bármi is sokáig pattogna! Valószínűleg hagyományos
értelemben vett anyag sincsen ott!

> A lyuk pályája emiatt ki kellene egyenesedjen, s arról eltéríteni
Mitől egyenesedne ki??? Ahogy nő a tömeg, pont úgy nő a vonzóerő is.

> gyakorlatilag egyre kevésbé lehetne. Úgy kéne viselkednie, mint az
> olyan doboznak, melyben kb. fénysebességu golyók pattognak elore-
> hátra, s bár a doboz megfigyelésünk szerint lassan halad, oldalra lökni
> képtelenség, mert a golyók keményen tartják az irányt, irdatlan
> mozgási tömegük folytán.
A fénysebesség 99%-ánál a tömeg mondjuk tízszeres... ez semmit nem
jelent ekkora tömegű égitestek esetén, hiszen egyszerre nagyon kevés
anyag száguld ekkora sebességgel.

>>különítsd már el végre azt, amit a külso megfigyelo lát, és azt, ami
>>ott valójában történik.
> Ez megtörtént, láthattad fentebb! Ám hogy ezt írod - "ott valójában
> történik" az viszont gondot okoz nekem. Ugyanis a térgörbülettol
> távoli megfigyelo is valóságot lát és a lokális úgyszintén.  A
Persze, de az, hogy a kifelé tartó sugarak rendkívül lelassulnak, az
nem azt jelenti, hogy amikor a távoli megfigyelő szemébe jutnak, akkor
*az indulási helyen* még bármi is lenne. Ez azt jelenti, hogy amikor
távolról úgy látszik, hogy a test elkezd lassulni az eseményhorizont
közelében, akkor már réges-régen beesett.

T. Voland!

>Ahogy ostobasagaidat eloadod az viszont a mi problemank, de
>nyilvanvalo, hogy ebben sem varhato semmi valtozas egy olyan
>embertol, aki mindezek utan onmagat a "XXI. sz legerthetobb
>relativistaja" cimmel tunteti ki.
Nekem úgy rémlik, azt írtam, hogy pályázom a címre...
Látod a különbséget ?  Felfogod, hogy van jelentosége?
Szokásosan torzítva értelmezed amit mondok. Így nem csoda, ha
logikátlan ostobaságnak vélted amiket írtam. Véleményeid hitelét ezzel
magad rontottad. Miért nem figyelsz/ügyelsz jobban?

Én roppant fontosnak tartom, hogy az elmélet közérthetové váljon,
a "lelki béke" fokozása miatt is. Egyrészt az elméletet alaptalanul
támadók - másrészt a mások tájékozatlanságával, vagy
nehézfejuségével visszaélo -  szakérto szerepet játszó - sértve
fölényeskedo ködösítok  háttérbe szorulnak.
Utóbbiak a valódi hozzáértok presztizsét rombolják szerintem.

Mint szellemi sportoló arra számítottam, hogy a cím elnyerésére
felkészüléshez inkább "edzoi és gyúrói" segítséget kapok, szidalmak
helyett. (bár a szidalmak is tanulságosak nekem -  ha okosak, ha nem)

Megjegyzem az ikerparadoxon viszonylag közértheto feloldását (kis
bakival a végén) egy jó itteni háttértámogatást és inspirációt
kapott "szabadfogású szellemi birkózó" amatornek köszönhetted, itt a
HIX-en, a 1424. számban.

>Garazdalkodj akkor tovabb

Ha a jövoben relativitáselméleti ismeretterjeszto könyvek mellé
ajándékként üveg (vagy muanyag) gombócot is adnak, akkor nicknevet
kell változtatnod. Remélem érzed e probléma (elektromágneses?)
súlyát! :)

Elrettentésül a névváltoztatáshoz szükséges minimális energiaiárol:
Mizsei János jelezte itt a 143.-ban, hogy egy bit beirasához
elvileg minimalisan kT ln 2 energia szükséges.

Burgonya

"Tagadja Darwin elméletét a szerb oktatási minisztérium

2004. szeptember 8., szerda 12:24

Megtiltotta az evolúciós elmélet oktatását a szerb oktatási minisztérium. Ljilj
ana Colics miniszterasszony szerint Darwin tézisei dogmatikusak, így legfeljebb
 a bibliai teremtéstörténettel együtt taníthatók.
"



http://index.hu/politika/bulvar/drwn4097/

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Jozsef,

Jo hir, hogy pontosan erted, hogy mire gondolok.
Rossz, hogy pontosan ertem mit irsz, de nem erzem, hogy okosabb lettem (ez
egyeni szoc. probl., de azert meg kene oldani valahogy).

Probaljuk meg apro lepesekkel.
Ha van nyugalmi tomege, akkor nem mehet fénysebesseggel.
A nyugalmi tomeget pont abbol szamoljuk, hogy nem fenysebesseggel megy?
Az impulzusat mibol szamoljuk?
Hogy vilagos legyek: a 0 es a valami kozott az a kulonbseg, hogy a valami
eseten a tomeg benne van az energia es az impulzus kepleteben.
A 0 eseten meg a planck allando van benne.

Janos