1. |
gravitacio megeccer (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: reformgravitacios iskola (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #2303 (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
4. |
extra lehetosegek a Holdon (mind) |
69 sor |
(cikkei) |
5. |
gravitacios disszipacio (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
|
+ - | gravitacio megeccer (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Dezso,
>Valaki "eccer" elojel hibarol beszel,
>"eccer" meg megint masrol beszel, akkor nincs
>ertelme vele vitatkozni.
Ahogy mondod.
Most megeccer:
Van elojelhiba a levezetesedben, vagy nincs?
>1. Kerdes: Mennyi lesz a vegallapot
>sajatenergiaja egyik, illetve masik esetben?
Ugyanannyi.
(Folteve, ha nem az elojelhibas levezetesbol szamolsz. )
>2. Kerdes: Mennyi lesz a vegallapot
>sajatenergiaja, ha a B tomeg kezdetben
>porfelho volt, elhanyagolhato sajatenergiaval?
Nem hanyagolhato el a sajatenergia.
Elhanyagolhato sajatenergiaju porfelho nincs.
Tovabbi kerdeseidre valo reagalas elott eleg ha ennyit tisztazunk.
>(PS: Ujabban nem kapok kerdest arrol ,hogy
>a Fold nyugati es keleti resze miert nem valik el
>egymastol a BS szerint, azert van valami
>fejlodes is szerencsere, csak igy tovabb!!! :-)).
Tenyleg, miert is nem valik el a fold nyugati fele a keletitol?
Janos
|
+ - | Re: reformgravitacios iskola (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Dezso!
Kezdesz osszezavarni engem :-)
> BS gravitacio: legyen 2 db. 100 kg-os
> gomb alaku tomeg, azonos anyagbol es
> surusegeloszlassal, egymastol olyan
> nagy tavolsagra, hogy kolcsonhatasuk
> elhanyagolhato.
Milyen kolcsonhatasuk elhanyagolhato? Ha a gravitacios -
akkor ket egyforma tomeg kozott van vonzas vagy nincs?
Legyenek a tomegek A es B.
> A B tomeg ketfele modon "essen" ra
> az A tomegre es teljesen disszipalja el
> a gravitacios energiat.
Hummm... Ha B raesik A-ra (akar ketfele modon is) akkor
megis van kolcsonhatas - nevezetesen gravitacios, es vonzas.
(hacsak nem egyeb ....)
Gondolom, hogy ez a gondolatkiserlet valami indirekt bizonyitas
akar lenni :-) Csak arra nem jovok ra, hogy mit bizonyitana.
> 2. Kerdes: Mennyi lesz a vegallapot
> sajatenergiaja, ha a B tomeg kezdetben
> porfelho volt, elhanyagolhato sajatenergiaval?
En ugy gondolom, hogy az a bizonyos elhenyagolhato
sajatenergia pontosan annyi, hogy azt a picit n-el szorozva
(n = a B tomeget kepviselo porszemcsek szama) megkapjuk
a B "sajatenergiajat". Es igy barmilyen kicsi is egy szemcse
sajatenergiaja - nem korrekt az elhanyagolas meg egy
gondolatkiserletben sem!!!
> 3. A vegallapot minden esetben R+X sugaru
> homogen gomb, a vegallapot fugg-e a
> kolcsonhatas elotti kezdeti allapottol?
> 4. Mekkorak disszipacios energiak az egyes esetekben?
> (A Newton-i gravitacio szerint igen, vagy nem?)
Rossz a kerdes felvetese, mert nem kelloen definialt -
kulonosen az eredetileg leirt (1-2 levellel ezelott) gondolat-
kiserleted. Mellekesen megjegyzem hogy az osszes,
bolygo, hold, meteorok stb. valamikor por volt, es abbol
allt ossze. Igy lenyegtelen, hogy a Holdunk a Foldbol szakadt-e
ki egy nagy utkozes soran, vagy maskeppen keletkezett.
Barmilyen 100 kg-os targyat is vonsz be a gondolat-
kiserletbe - mindegyik "por" volt valamikor regen!!!!
Erdekes, hogy nem is reagalsz az olyan felvetesre, hogy
a leeso porszemcset a meg fennlevo "tarsai huzzak"
visszafele.
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #2303 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
> <FontFamily><param>Times New Roman</param><bigger>
>
>>>Husbands és munkatársai megtalálták a módját, hogy utánozzák
>>>a salétrom-oxid tevékenységét az idegrendszerben,
>
> >>átültetve ezt a robotok vezérlő programjaiba. ...
>
> >Es hogy hivjak ezt a programot? ViagraSoft:-)))
>
> >Ki forditotta a nitric oxidot (nitrogen(mon)oxid:NO) saletrom-
>
>>oxidnak?
>
> >Gabor
> Valoszinuleg ugyanaz aki az Animal Planet es/vagy Discovery
>
> "ismeret erjeszto" musorait forditja magyarra.
>
> Igy lesz a meduzabol kocsonyahal :-((
>
> Udv. go'be'
>
>
>
A legelrettentőbb fordítási/(ferdítési) példa:
redoxipotenciál (=red oxi potenciál?) = a vörös ökör nemzőképessége
Lakatos István
|
+ - | extra lehetosegek a Holdon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Amiota van becsult adat a holdi rejtett vizkeszletrol, ami
1kobkilometernyi is lehet, mozgasba lendult a fantazia a Hold
kolonializalasarol. Az enyem is. Remelem otletemmel bekerulok a
majdani technika konyvekbe a HIX jovoltabol, vele egyutt.
Az otlet a cso nelkuli csoposta.
Megfelelo sebesseggel vizszintesen kilott dolgok ugyanis ott nem
esnek le, hanem korpalyan igen nagy tavolsagokat tehetnek meg.
Pl. egy cipo'veto gepezettel eldobott, alacsonyan szallo cipot
valahol a tavolban lepkehaloval elkaphatnak a Putyilov gyar
megehezett szkafanderes dolgozoi.
Vagy Aliz gombocokat kuldozgethet 172,3 cm magassagban
lodozgetve oket 187,9 cm magas testverenek - Bobnak, aki
latotavolsagon es az uveghegyeken is tul, egy legzsilipes ablak mogott
all, tatott szajjal. Ha vegeztek, Bob telefonon felhivja Alizt, mert tulette
magat, s ker meg egy feldeci ricinusolajat tav-spriccelve, vekony
sugarban, hogy konnyen szurcsolheto legyen. Kb. meteres
kvantumokban, nyeletenkent keri kuldeni, mert a legzsilipet
nem szabad folyamatosan nyitva tartani. Ha nyitva maradna,
mindent visszaszivna.
(Csecsemok tav-etetese is megoldhato hasonlo modon,
hazon kivulrol. Ilyenkor felultetik oket, es cumi helyett kis tolcsert
dugnak a szajukba.)
A Holdi jarmuveknek nem kell szerszamokat vinni magukkal,
mert hiba eseten a szerszamok oda reptethetok, ahova kerik
oket mobilon, vagy ha elrepult a telefon, fuvocsobol kilott cetlivel
is lehet messzire uzenni. (Ott a mobilok egy hanyag mozdulattol
vegleg eltunhetnek a kodben, bar igaz, a fuvocsovek is.)
A megrendelt, alacsonyan szallo villaskulcsok vagy a nagykalapacs
eltalalhat tevelygo holdi vandort, ezert a szallitmanyt megelozoen
egy pingponglabda-sorozatot kuldenek, mely kopogos Morse-jelekkel
tudatja az uton alloval, hogy terjen ki, vagy hajoljon le x percre.
A Holdon egyebkent teniszpalyakon is lehet nagyokat ping-pongozni,
es a pingpong-uto nagyobb lehet mint a jatekos. Viszont a tul
messzire utott pingponglabdakat mindig osszeszedetik, mert ha egy
magasepitkezes dolgozoja veletlenul raesne ott egyre, akkor az
kidurranhat, ami nem jo, mert szokik a draga levego.
Toll-teniszt kiurult golyostollal is lehet ott jatszani, melynek elonye,
hogy nehezebben akad fenn fakon.
A holdi focipalyak lehetnek akkorak is, hogy nem latni a masik
terfelet, de emiatt 2 biro kell - akik persze folyton vitatkoznak
radion, mikozben a lelatokrol a kozonseg felol valami potyog rajuk,
mert a futty es bekiabalas nem mukodik, csak a fagyos kopesek.
Uj sportagak is szuletnek. Pl. a sorosdobozokba utott szeg
lehetove teszi, hogy raketakent jusson horizonton tuli celba a doboz.
Sorhaboruk is elkepzelhetok emiatt. (A CO2 szokese a Holdon
nem szamit, azt nem buntetik. A sor szokese sem gond, ha arnyekos
helyre hull, mert hasznosul. Hamar megjelennek a szemetesek, akik
boldogan szedik fel kis lapattal, majd vidaman ragcsaljak el
a jeghideg darabkakat. A szabadban pisiles viszont epp emiatt
fobenjaro bun lesz !!!
A Holdon szabad lesz freon hajtogazas szpre'ket hasznalni, mert a
holdi ozonlyuk nem fokozhato. Augusztus 20.-an tuzijatek helyett
vilagito borotvahabos szpreket lodozgetnek fel Holdonfutova
valt hajlektalanok oromere, akik igy legalabb evente egyszer
olcsobban borotvalkozhatnak.
(Mellesleg a Holdon a szor es a haj valszeg kevesbe hullik, de ha
megis, akkor kisebbet koppan, s nem art tudni, hogy a ragogumi
arnyekban a hideg miatt nem ragad a fogak koze, hanem kitori oket)
Az ijaszat tilos lesz, mert a nyilvesszo korpalyara allva, hatulrol
visszaterve eltalalhat valakit.
Teniszezni csak vedohalos palyan szabad, nehogy Bob turogomboc
helyett csavart teniszlabdakat nyelve be'lcsavarodast kapjon.
Udv: zoli
|
+ - | gravitacios disszipacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztazni kellene az alapokat, a "gravitacios disszipacioval" kezdve, ami
egy fabol vaskarika, mert a gravitacios eroter *konzervativ*. Ami azt
jelenti, hogy a gravitacios energia csak a pozicioktol fugg. Attol nem, hogy
hogy kerultek az illeto tomegek az adott helyzetbe, csak es kizarolag attol,
hogy hol vannak.
Ha egy X konfiguraciobol atvisszuk a tomegeket egy Y konfiguracioba, akkor
az E_x - E_y energiakulonbseg allando. Sem attol nem fugg, hogy vittuk at
(porszemenkent, vagy egyben), sem attol, hogy a vegen az energiakulonbseggel
mi lesz:
a. eldisszipalodik (mondjuk tokeletesen rugalmatlan utkozessel nagyreszt
hove alakul)
b. nem disszipalodik el (mondjuk tokeletesen rugalmatlan utkozessel
visszapattannak a testek egymasrol)
c. lassan (visszatartva) engedjuk oket ossze, es igy kozben munkat vegez
+. ezek tetszoleges kombinacioja
Az, hogy ezekbol melyik valosul meg, nem a gravitaciotol fugg, hanem az
egyeb korulmenyektol, es hatarfeltetelektol, a gravitacio mindossze az
osszeguket hatarozza meg.
Azt, hogy a gravitacios energia konzervativ, jol lehet latni a kepletekbol:
csak a hely-koordinatak szerepelnek benne.
Ez igaz mind a Newton-i, mind a BS gravitacios kepletre.
Akkor mirol beszelunk?
Udv,
Jozsi.
|
|