>Feladó: szgyula_ed.gpm.epm
>  Azert tavolodik, mert az arapalyerok meg dolgoznak. De ez csak atmeneti,
>elobb utobb bekovetkezne. Csak nagyon nagyon soka...
 Nem tudom mire gondolsz, mi kovetkezne be? a beeses?
 A tavolodast pedig kevesbe befolyasolhatjak az arapalyok.
> fekete lyuk amikor szivja be az anyagot, iszonyu energiak szabadulnak fel,
 A beszivja szavacskat el kelene feledjuk. A dolgok maskep is mukodhetnek.
Az energiafelszabadulas viszont valos.
   Udv. Csaba.

>Ha foltesszuk, hogy a vilagito izzo induktivitasa ugyanakkora, mint a nem
>vilagitoe es

Az ellenállása viszont joval nagyobb.

J.

sziasztok,

Vegyuk a Peano axiomak egy bizonyos megfogalmazasat:


1.	 A 0 szam.
2.	Ha a szám, akkor az azt követö is szám.
3.	A 0 nem követi egyik számot sem.
4.	Ha két szám ugyanazt a számot követi, akkor azok egyenlök.
5.	 Ha az S halmaz tartalmazza a nullát és az S minden számának a következö
jét, akkor minden szám az S-ben van."

a termeszetes szamok definicioja: N= az a halmaz, ami metszete minden olyan ha
lmaznak, ami kielegiti az axiomakat.


Vegyunk egy masik axiomarendszert:

1.	 A 0* szam.
2.	Ha a szám, akkor az azt követö is szám.
3.	A 0* nem követi egyik számot sem.
4.	Ha két szám ugyanazt a számot követi, akkor azok egyenlök.
5.	 Ha az S halmaz tartalmazza a nullát és az S minden számának a következö
jét, akkor minden szám az S-ben van."


Legyen N*= minden olyan halmaz metszete, ami kielegiti ezt a masodik axiomaren
dszert.


Namost arra szeretnek celozni, hogy megtehetjuk, hogy Hunor zavaros es ellentmo
ndasos rendszere helyett egy hasonlo konzisztens rendszert csinalunk, es ramuta
tni, hogy mi lehet, mi nem lehet, minek van ertelme (ilyen nemlesz), minek ninc
s.

Ha 0* -ot parhuzamba allitjuk Hunor H-javal, akkor azt mondhatjuk, hogy a rends
zerunk N es N* konzisztens, igaz, semmi kozuk egymashoz. N* haszontlan.

Legyen a > rendezesi relacio az N-en a szokasos. N*-on ezzel analog. Tehat rako
vetkezo(a)>a, es > tranzitiv, antiszimetrikus,r eflexiv lezartja ennek.

Legyen tovabba barmely n elem N-re 0*>n

Jo, ezt megtehetjuk, a dolog konzisztens, a ket halmaznak meg mindig nincs sok 
koze egymashoz, N* hasnza meg mindig nem latszik.

Meg tobbet is megtehetunk. Ugye N-ben kovetkezo(a)=a+1. Namost N*-ban is lehets
eges, hogy kovetkezo(a)=a+1, de akkor hirtelen megszaladnak a dolgok. Osszeadtu
nk egy termeszetes es nem termeszetes szamot.

De ez meg lezarhato: igazabol N* szerkezete izomorf lesz N szerkezetevel. 

barmely n* eleme N* es n eleme N osszeadhato, es az osszeg N*-beli lessz. terme
szetes szamok osszege termeszetes marad. 

meg kivonast is definialhatunk: n* es n kulonbsege N*-beli. itt mar ki kell bov
itenunk N*-ot 0*-hoz kepest negativ szamokkal. de ez a negativ resz is a termes
zetes szmaoknal nagyobb lesz.

sot, kulon kell definialnunk egy negativ reszt a "minusz vegtelen" oldalan. ez 
mar kicsit osszekuszalja a dolgokat, de meg OK.

sot, meg szorzast es osztast is definialhatunk.

1/*0-it is definialhatjuk, es ezutan az az N*/N* alaku szamok Q-ban lesznek. az
 N/N* alaku szamok 0 es a pozitiv szamok kozott helyezkednek el, ezek egy Q* ha
lmazt alkotnak.

azaz peldauö 1/*0<1/n barmely n eleme N.

mindez meg mindig konzisztens, de a sok varazslas tokeletesen hasozntalan. mier
t? N*, Q*, R* es akar C* mind az N,Q,R,C-tol fuggetlenhalmazok.

az N,Q,R,C halmazbol nem vezet ki muvelet az N*,Q*,R*;C* halamzoka.


ha megnezzuk a szamelmelet fejlodeset, akkor N-bol vezet ki muveler Q-ba (oszta
s), Q-bol vezet ki R-be (gyokvonas, hatarertekkepzes), R-bol vezet ki C-be (gyo
kvonas).

tehat ezek mind olyan bovitesek, amik egy muveletre nyilt halmazt zartak le kon
zisztensen.

N* visoznt olyan bovites, ami semmifele lezarats nem jelent, hanem egy felesleg
es fuggelek.


Ha Hunor megcsinalta volna N*-ot, akkor egy konzisztens, de totalisan hiabavalo
 matematikat csinalt volna. Sajnos Hunor meg ennyit sem csinalt, mert ehhez kep
est az elgondolasai meg zavarosak is.

Amennyiben azt mondjuk, hogy 0* termeszetes szam, akkor onnantol viszont mar eg
y zavaros, es inkonzisztens rendszert kapunk. 

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Csak egy pontositas:

> az izzo tenyleg vilagit 100MHz-en is rezonancia nelkul, de messze nem a
> normalis fenyerejevel.

  Felteve, hogy 100MHz *es* nominalis feszultseg. De senki nem kotelez
arra, hogy ekkora feszultsegrol hajtsad. 100MHz-en viheted feljebb
a feszultseget, mindjart normalisan fog izzani. Elvegre a termikus
effektusok szabjak meg a hatart (eleg a szal), ami gyakorlatilag 
a 'normalisan vilagit' feltetellel egyenerteku.

  De nem teljesen ertem mirol beszelunk. Adott fekete doboz, amivel
nehany (nagy hamis, vagy igaz) kiserletet elvegeztek (vagy sarlatanok
vagy nem). Tovabbi kiserleteket nem lehet vegezni, a keszulek
mukodese titkos, stb. Az ismert kiserletek megoldhatok ismert
elektronikai kapcsolasokkal (foldfuggetlen, nagy freki, stb.).
Innentol kezdve a kerdes le van zarva, nincs mirol beszelni.

Vaskalapos tiszteletem,
  Gyula

Kedves Listatagok!

Sziasztok, regen jartam erre, mert mostanaban nem tul egyszeru
a net eleres, de most megol a kivancsisag egy kerdesben.
Normalis esetben 24 oran belul rajovok, hogy megsem sikerult
paradoxont talalnom :-), de mar letelt es me'gsem jottem ra.
(Elore szolok, hogy _nem_ terenergiat akarok csapolni. ;-) )
Nos, a dolog nem uj: ha learnyekolunk egy teret,
(vehetjuk szo szerint is: sotetet csinalunk bent) akkor a
feluletet kivulrol tobb elektromagneses sugarzas eri, mint bentrol.
Azaz kivulrol nagyobb "feny-nyomas" eri a feluletet,
es emiatt ero hat ra. Az mas kerdes, hogy alig merheto.

Eddig stimmel a dolog? Sotethez nem is kell, hogy zart felulet
legyen, ket egymashoz kozeli lemez is eleg, es a lemezek "vonzani"
kezdik egymast. Remlik is, hogy Casimir-effektus neven
hallottam is ilyet, de ott mintha nullponti energiat,
meg a lemeztavolsag altal kivalasztott rezonanciafrekiket
magyaraztak volna a dologba, sztem meg anelkul is mukodik.
A "sotetsegbe" a hotartomanyt is ertsuk bele: legyenek a
lemezek egymas fele' fenyesek, kivul asszem mindegy a felulet.

A kerdes adodik: hogyan lehet (vagy miert nem lehet) ebbol
energiat kiszedni? Mert ha magnesek lenne'nek, akkor a lemezek
szetszedesehez ugyanannyi energia kellene, mint amit nyertunk,
de vajon a foton nyomas hatas miatt a lemezekre a sikjukkal
parhuzamos iranyban vajon lep-e fel barmilyen ero,
amit le kellene kuzdeni, ha oldaliranyban tavolitjuk el oket
egymastol? Mert nem latom okat. 
Es hat mozgo lemezre fellepo erot lehetne ugy megvezetni,
hogy az a lemezt oldalra tolja ki. Az egeszre mindenfele
onhajto forgo kerekes mechanikat ki lehet talalni,
mindenkinek a fantaziajara bizom.

A kerdes tehat megegyszer: ez csak gyakorlatilag
kivitelezhetetlen vagy van elvi bokkeno is? Es micsoda?

Ha netalan me'gis mukodne elmeletben, akkor a kovetkezo
kerdes: honnan is jon az energia?

Elore is koszi szepen!
a BenceMiki

P.s.: Lehet, hogy tulmagyaraztam a kerdest? Bocsi.:-)

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: p3e9e18f4.dip.t-dialin.net)

Kíváncsian várom a véleményeket, okos kritikákat.

Nagyon pontosan tudunk időt mérni és eseményeket jóelőre 
eltervezve időzítve elindítani. Képesek vagyunk tüzet gyújtani is. Van 
párja a biológiában ?
Tudunk csapdákat állítani. Tudunk nagyon távolról is ölni. Tudunk 
önmagunknak hazudni. (Foleg az előbbiekhez kell ez, hogy 
aggodalmaink ne legyenek tartósak) 
Nem tiszteljük egymás vadászterületeit. Nem tudunk őszintén és 
véglegesen meghunyászkodni a felettünk győzelmet aratókkal 
szemben. De tudunk sajnálni, együttérezni is. Szövetségeket is tudunk 
ajánlani (adott szavunkat tartani már nehezebben). Van más is: 
Fókuszálható szemlencsével rendelkezünk, ami igen előnyös, hiszen  
meglátjuk akár a hajtetu hajszálakra ragasztott tojásait is, de az 
utunkba kerülo kobrát is.
Valamint az ember egyszerre, egy csoportban tudja nevelni különböző 
életkorú szülötteit, utódait. 
Az ember minden területen és térben uralmat akar gyakorolni, de 
legalábbis támaszpontokat akar létesíteni, mert sejti - de inkább jó 
megfigyelo elodeitol tanulta - bárhonnan érheti váratlan csapás.
S végül: az ember csak addig képes elviselni nálánál magasabb 
intelligenciájú uralkodót, amíg ki nem figyelte annak gyenge pontjait. 
Amíg legyozhetetlennek, kijátszhatatlannak tartja, addig behódol, de 
közben folyton jár az agya valamin. Ugye?
Az ember nem egyszerűen ösztönlény, nem pusztán vasalt programú
automata, hanem... 
netán tényleg lelke van neki?  :-)

Burgonya