1. |
Nem orokmozgo vilagegyetem (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
2. |
Megjelent! (mind) |
77 sor |
(cikkei) |
3. |
qM (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: szkenner (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Nem orokmozgo vilagegyetem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A vilagegyetem SEM jo pelda az orokmozgora: csak a mi elettartamunkhoz
kepest tunik annak. Varj csak nehanyszor 10E100 evet, es majd meglatod...
Peter
|
+ - | Megjelent! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
M E G J E L E N T
"Az Aggteleki-hegyseg karszthidrologiai kutatasi eredmenyei es zavartalan
hidrologiai adatsorai" c. konyv CD melleklettel magyar es angol nyelven
a VITUKI RT. kiadasaban.
A konyvet Maucha Laszlo irta es szerkesztette az OTKA tamogatasaval.
Tarsszerzokent Csepregi Andras, Izapy Gabor es Dr.Sarvary Istvan is resztvett
a publikaciok megirasaban.
A konyv az elso 100 oldalon mutatja be a Josvafoi Kutato Allomas legfontosabb
hidrologiai kutatasi eredmenyeit, amelyek a tovabbi 314 oldalon kozzetett
hidrologiai meresi adatsorok feldolgozasabol szarmaztak.
A publikaciok bemutatjak az Aggteleki-karsztvidek ill. Nemzeti Park
forrasainak kulonleges tulajdonsagait. Kimutattak, hogy a forrasok
vizhozamvaltozasa a csapadekon kivul meg tovabbi hat termeszeti tenyezotol
fugg. A Lofej-forras harmas szivornya-rendszeren kivul fuggetlen szivornya
mukodik a Nagy-Tohonya-forras rendszereben is. A Lofej-forras csillapodott
kitoresei megfigyelhetok a Nagy-Tohonya-forras hozam- valtozasaban, ami a ket
forras hidrologiai kapcsolatara utal. Az arapaly-jelenseg is szerepet jatszik
a Lofej-, Kis-Tohonya-, Nagy-Tohonya-, Vecsem-, es Pasnyag-forras
hozam-ingadozasaban. Ezt a tenyt a Vass Imre-barlangban a jelenseget okozo
kozetarapaly (litoklazis-fluktuacio) meresekkel igazoltak. A forrasok
hozamvaltozasat a csapadek-, szivornya- es arapaly-hatason kivul meg a
foldrenges-, a legnyomas- es a felszini leghomerseklet-hatasa, valamint
kiurules idoszakaban a felszinalatti tarolok keresztmetszetenek
meretkulonbsege is befolyasolja.
A megjelent konyvben tovabbi publikaciok ismertetik a csapadek es a
forrashozam valtozasanak legfontosabb statisztikai jellemzoit, a forrashozam-
es a vizkemiai-valtozasok kapcsolatanak okait, a hatlepcsos forras-kiurules
tenyet es eredetet, a vizszint es forrashozam korrelacios-kapcsolatat es a
tarolokozet egy masik osszefugges alapjan szamithato hezagterfogatat, a
felszinalatti vizmozgas sebessegenek vizsgalati eredmenyeit, az elozo
vizsgalatokbol kovetkezo uj karsztmodellt, valamint a csapadek es forrashozam
kapcsolatan alapulo uj beszivargas-szamitasi modszert. Ez a modszer orszagosan
hasznalhato szamitasi eljarast eredmenyezett, es sokevi atlagos ertekei alapjan
a forrasvizgyujtok nagysaga is meghatarozhato. Az utolso publikacio kozli az
Aggteleki- es a Szlovak-karszt kozos viz- merlegenek eredmenyeit.
3-36 evre osszesen 245.000 meresi adatot tettek kozze a konyvben.
Az Aggteleki-karszt 15 forrasanak napi atlagos hozamadatai, a Szlovak-karszt
14 forrasanak heti adatai, 8 forras hetenkenti vizkemiai adatai, 2 eszlelokut
karsztvizszintjenek napi atlagos adatai, 6 csapadekmero allomas napi adatai,
9 havi csapadek-osszegz‹ allomas havi adatai, 4 napi csapadekmero allomas havi
osszegei, a nyari felev kadparolgas adatai, 2 helyen mert hovastagsag es a ho
vizegyenertek adatai, a paranyomas, leghomerseklet es a napfenytartam napi
atlagos adatai toltik ki a konyv tovabbi reszet. Mellekletben az Aggteleki- es
a Szlovak-karszt kozos karsztos vizgyujto-teruletenek es merohalozatanak
terkepe is megtalalhato.
A konyv angol nyelven is megjelent, valamint kiadasra kerult a konyv magyar es
angol nyelvu CD valtozata is. A konyvben a publikaciokon kivul a mert adatokat
datum adatokkal ellatott tablazatokban tettek kozze. A CD is tartalmazza a
publikaciokat, de az adatsorokat nem tablazatokban kozli, hanem diagramok
formajaban mutatja be. 1.178 evi diagram es ennek megfelel‹ 14.136 havi
diagram jelenitheto meg a CD felhasznalasaval. Ez annyit jelent, hogy a CD
kozvetlenul lehetove teszi a kozolt teljes adatbazis barmely ket egyideju
adatsora kozotti korrelacio vizsgalatat is.
Az egyidejuleg mert hidrologiai adatsorok komoly erteket kepviselnek, mert a
szamitogepes hidrologiai modellezes modszereivel szamos tovabbi osszefugges
feltarasat teszik lehetove.
A konyv csak CD-vel egyutt vasarolhato meg a VITUKI RT.-ben Maucha Laszlonal
(Bp. IX. Kvassay Jeno-ut 1. Tel.: 215-61-40/2422) es
a Magyar Karszt es Barlangkutato Tarsulatban (Bp. II. Pusztaszeri-ut 35.
Tel: 346-04-94).
Ara 10.000 Ft.+ 12% AFA.
Udv: Zoltan Nemeth -=Munchausen=- of SHADOWNET Lodge
PCdokI -o SHADOWNET Szellemi Paholy o-
http://www.bigfoot.com/~nzp
BBS: MADHOUSE BBS HUNGARY +36-1-215-6234 00-24h
33600bps !!! please reply to: !!!
|
+ - | qM (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Feri,
>Na azert en ennel sokkal kivancsibb vagyok, es megnyugtatobb tokeletessegre
>vagyom egy jol mukodo, de kozelito jellegu elmeletnel.
Vagyni lehet, de a QM nem kozelito elmelet. A vilag olyan, amilyen. Az
helyett is akarhatsz masikat, de egyszerubb belatni, hogy ez van.
>remelem en is jol tudom, hogy a hullamegyenletet nem oldottak meg
>bonyolultabb atomokra, es gyakorlatilag a hidrogen kozmetikazott allapotait
>hasznaljak altalanossagban, a Pauli-fele kizarasi elvvel kiegeszitve. Nagy
>szerencse, hogy ez a kozelites helyes eredmenyeket ad.
Na nem. Rengeteg helyen megoldjak, szamitogeppel ez egyre egyszerubb.
A felvezetok kristalyracsara is meg van oldva, bonyolultabb atomok es
molekulak is be vannak mar preselve a Schrodinger egyenletbe.
>Ezert szamomra a QM
>csupan egy matematikai kozelites, de nem fizikai magyarazat. Csupan a
>merheto menyisegeket fogadja el letezonek, de nem probalkozik megkeresni a
>merheto mennyisegek mogott rejlo fizikai okokat.
Biztos, hogy van ilyen ok?
>A klasszikus fizikai
>mennyisegek nelkulozhetetlenek szamara, de megis ellentetes a klasszikus
>fizikaval. Ugy cafolja a klasszikus fizikat, hogy kozben raepul, tehat
>semmikeppen sem helyettesiti.
A QM egy cseppet sem cafolja a klasszikus fizikat. Sot. A QM torvenyei a
rendszerek mereteinek novekedesevel szepen, folytonosan mennek at a
klasszikus fizikai torvenyekbe. Igen teljes az osszhang.
Laci,
>Mizsei Ur
Koszi!
>irta:
>>Ez az erveles megalapozott, hiszen a QM tokeletessege
>>kezzel foghato. Ugyanis ahanyszor csak merest vegzunk, akkor a
reszecskeket
>>egy pontszeru allapotban talaljuk, fuggetlenul attol, hogy milyen surun
>>vegzunk mereseket. Kozben persze egy olyan hullamfuggveny irja le az
>
>Hat en azert ezzel vitatkoznek.
En inkabb tovabb olvastam volna a szoveget, meg az eredetit is.
Akkor talan eszrevettem volna, hogy a vitatott szoveg Feri szovegenek
humoros(nak szant:-) atirasa.
Mindenesetre a vegen eleg kategorikusan kijelentettem, hogy a pontszeru
reszecske feltetelezese egyszersmind azt is jelenti, hogy az illeto objektum
nem vesz reszt semmifele kolcsonhatasban. Igy akar azonnal nemletezonek is
definialhatjuk (mint a fotont szoktam neha, de az mas kategoria).
Szoval egyetertunk Laci.
Janos
|
+ - | Re: szkenner (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Marky, irod:
>A sebesseget 2 dolog korlatozza: a mechanika es a va'mo"rse'g. Ez nem
>vicc! (Legalabbis a nemeteknel) a szkenner reprodukcios mittudomenminek
>szamit, es ha 2 (a szam nem biztos) oldal/percnel tobbet lehet vele
>reprodukalni, akkor magasabb vamtarifa ervenyes ra, emiatt a nemet
En is hallottam errol, es egyuttal csodalkoztam, hogy a jog ezuttal
nem kovetkezetes, holott bizony illene mindig annak lennie !
Mar el is kepzeltem milyen jo kis kalamajka lesz, ha a sebessegkorlatozast
be kell vezetni a videoknal, HDD-knel, kameraknal is. :)
>> A sebesseget lehet, hogy a minel olcsobb es emiatt lassu CCD-k
>> es/vagy olcso de lomha A/D konverterek korlatozzak ?
Ezt en irtam es visszavonom. Utanaszamoltam utolag, hiszen VAti
cikkeben megelozoen mar fel is hivta a felbontasbol adodo gondokra
a figyelmet.
Ha a ma igen gyakori 2400dot/inch felbontasu A4-es szkennereknel a kep
kb. 20ezer pixel szelessegu, es a mechanika szereny 1inch/sec
sebesseggel halad, akkor 1 sec alatt durvan 50 millio keppontot kell
digitalizalni ! Ez nem semmi.
Ha a papiron a pixelek pl. sakktabla-szeru mintazatot alkotnak, (ami
nyomtatott kepeknel csaknem kotelezoen elo is fordul) belathato, hogy
25MHz-es alapfrekvenciaju periodikus jelnek kell kicsurogni a CCD-bol.
Ez nagyobb frekvencia mint amivel a szokvanyos videojelek
mintavetelezesenel dolgoznak.
Ha a video-digitalizalo PC kartyak sokba kerulnek, akkor
a szkenner elektronika lehet olcsobb ?
(vagy pedig a szkennerek kisse csalnak, es javareszt interpolacioval
erik el a speckozott vizszintes output felbontast ?)
Tovabba - gondolom a video-digitalizalasnal valosideju tomorites
is folyik, hogy a digitalis adathordozo (akar HDD, vagy DAT, stb)
gyozze az iramot, es ezek utan arra jutottam, hogy a szkennereknel
a ro:ptomoritest eppugy be kell vessek.
( Mikent a FAX-ok is tomoritenek.)
Mellesleg azon is elfilozgattam, hogy a viszonylag olcso
MUSTEK szkennerekben elofordulo, kamera kinezetu CCD-k - lehet,
hogy kifejezetten igenyes celra gyartott (pl. haditechnikai )
kamerakba valo CCD-k lettek volna eredetileg, azonban a CCD gyartas
altalaban magas selejthanyada miatt a sorhibas peldanyokat ertekcsokkent
arukent esetleg kilora eladtak a felvezetogyarak, es igy a viszonylag
olcso kihozatalu szkennerekben ezek vannak, kihasznalva, hogy mindig
vannak hibatlan sorai is a selejtes kamera-chipeknek. (???)
Udv: zoli
|
|