Kedves Feri!

HIX NYELV #784, >:

> magam is szóbeszéd révén értesültem arról a legendáról, miszerint a
> cigányok ősei ksatriják lettek volna. A legenda szerint egy háborúban
> árulást követtek el, ezért elveszítették a kasztjukat, és lecsúsztak a
> társadalom legaljára. 

  Ez úgy lehetne elképzelhető, hogy "... árulást követtek el, ezért 
_következő életükben_ acshútaként [kaszton kívüli] _születtek újjá_". 
De a reinkarnáció még nem elfogadott, mint az etnogenezis egyik faktora 
:))

  [Egy kicsit komolyabban: ilyesmiért nem lehet kasztot elveszteni. A 
kasztváltás az újjászületéshez kötött pont azért, mert olyan merev -- 
volt már akkor is -- a rendszer, hogy semmilyen emberi érdem és 
semmilyen emberi bűn nem javíthat vagy ronthat a jelen helyzeteden. Az 
mostani életed pusztán egy lehetőség arra, hogy javíts a következőn.


> Ezt a legendát megerősíteni hallottam egy cigány asszonytól, aki a
> cigányok előkelő őseivel büszkélkedett. 

  A cigányok a középkorban a _fáraó népe_ voltak. Ha a fenti cigány 
legendák valóban Indiából erednének, akkor már Európába érkezésükkor az 
indiai eredetet terjesztették volna el magukról. Az igazság az, hogy 
ezen cigány eredetlegendák mindig a környezet ismereteit tükrözik, azok 
folklorizálódásáról van szó.

  Ezzel nincs is baj, amíg egy tudományos munkában tényként nem kezdik 
felhasználni...

Kedves x!

HIX NYELV #783, >:

> Van arra valami szabály (vagy szokás), hogy egymásba ágyazott zárójelek
> esetén mi a második, haramdik stb szintű zárójelek formája?
> Közönséges folyószöve g esetén. Az első szint ugyebár a
> gömbölyű zárójel. 

  Vártam, hogy egy nálam értőbb megszólaljon helyettem. Ennek hiányában 
leírom az én szokásomat:  első szint a kerek (), második szint a 
szögletes [], a harmadik -- és innen vagyok kissé bizonytalan -- a 
kúpos <>, a negyedik a kapcsos {}.  De ez nem valamiféle konkrét 
szabályismereten alapul, inkább az "olvasmányélmények" lecsapódása.  
Igazából ez nem helyesírási, hanem tipográfiai kérdés [és én ehhez nem 
értek] és a második szinten túl már nem is praktikus probléma, mert 
ennélmélyebb beágyazás szvsz folyószöveg esetén nemigen lép fel.

Kedves nem!

HIX NYELV #783, >:

> Külön vagy egybe írandó az egy( )időben kifejezés?

  Mindkét jelentésében -- 'valamikor', ill. 'ugyanakkor' -- külön 
írandó: |egy időben|.


> de azért az idegen szavak szótárát is nyelvész írta (nyelvészek írták).
> Tehát nem mondhatni, hogy eligazítottak volna. Kivéve pers ze, ha
> hibásnak fogadjuk el az idegen szavak szótárának gyakorlatát. 

  Vitás kérdésekben a helyesírási szabályzat > helyesírási kéziszótár > 
egyéb az "erősorrend" (persze ha nem sajtóhibáról van szó), így ebben 
az esetben az idegen szavak szótára járt el helytelenül.

  Az idegen szavak szótárát -- ha egyről beszélünk -- Bakos Ferenc 
írta. Ő romanista (újlatin nyelvekkel foglalkozó nyelvész). Emiatt vsz. 
nála is több helyesírási hiba fordul elő, mint egy magyarosnál. Talán 
mentség, hogy az ilyen összeforrott határozói kifejezések helyesírása 
véleményem szerint kevéssé intuitív; nem véletlen pl. hogy az 1993-as 
szlovák helyesírási szabályzat feladta az egységes előírást: aki akarja 
egybe-, aki akarja külön írja őket.  További kavarodást okoz, hogy a 
számneveket egy csomó egybeírást eredményező részletszabály illeti, pl. 
130.b §: |egyfelé|, 119. §: |egyidős|, de ez utóbbira hajazó |egy 
ideig|, |egy időben| esetek nem esnek ezen részletszabályok alá: ez 
pedig látszatra következetlen gyakorlatot eredményez, melyet az ember 
önkéntelenül is "egységesíteni" akar -- mondjuk úgy, hogy mindegyiket 
egybe írja.

P.S. Végezetül elmondom, hogy az én "nyelvérzékem" szerint az 
|egy+időben| kifejezést kétféleképpen kellene leírni: 
- külön, ha jelentése 'ugyanakkor', vö. |Vele egy időben szálltam
  vonatra.|
- egybe, ha jelentése 'valamikor', vö. |*Egyidőben vonattal jártam
  a munkahelyemre.|

Kedves Attila!

HIX NYELV #783, >:

> > Ismerve családom tagjainak helyesírását, én folyamatos javulást
> > tapasztalok generációról generációra.
>
>  Ez lehet kivételes eset is.

  Ez utóbbiban nem hiszek: protestánsként nálunk érték volt az olvasás-
írás a paraszti kultúrában is.  Anyai nagyanyám presbiter is volt a 
kisváros két gyülekezete közül az egyikben, tehát kiemelkedett az 
átlagból. Mégis a mai szemmel ez rossz helyesírásnak tűnik: de abban a 
korban, abban a Magyarországban az övé az átlagnál jobb volt.


> Már ott tartok, hogy lehetőleg rendszerváltás előtti példányt igyexem
> beszerezni mindenből, mert az még rendesen van megcsinálva. 

  Erről eszembe jut nagyapám, aki úriszabó volt, míg nem 
államosították. A haláláig őrizgetett háború előttről beszerzett 
szöveteket, mert csak azokból lehetett rendes ruhát varratni, mivel 
"azok még rendesen voltak megcsinálva". 

  Minden generáció eljut erre a pontra.... :))

> Sajnos, az, amit leírtál, igazolja, hogy az öregek és a fiatalok
> sokszor milyen nehezen értik meg egymást, mivel egészen más
> élményanyagra támaszkodnak.

  Szerintem az írásos kommunikációban oly gyakori félreértésekről van
szó, Ferenc, már értem, hogy mit akartál kifejezni.

> Forrásaim: a mindennapos tapasztalat. 1945 előtt éppen a "zsidózás"
> miatt jóérzésű ember nem használta a "zsidó" szót, ezáltal az
> visszaszorult az antiszemiták szókincsébe, és így szükségképpen
> sértő értelmet vett fel.

  Minden ilyen szó fölvesz valamilyen sértő értelmet, de nem szűkítheted
le a szó használatát a vészkorszakra. A szó létezett azelőtt és
létezik azóta, és minden elképzelhető kontextusban szerepel. Teszem
azt, a varsói gettófelkelés résztvevői ugyanazzal a szóval nevezték
magukat, amit üldözőik is használtak rájuk: zsidók. De ők már
öntudatosan ejtették ki, az ő szájukon "mi, harcos felkelők" volt a
jelentése. A terjedelmes holocaustirodalom elejétől végéig a zsidó
szót használja, és ott "az antiszemitizmus áldozatai" színezetű. A
mindennapi életben pedig attól függ a jelentése, hogy ki használja. Ha
zsidók beszélgetnek egymás között, akkor egyszerűen azt jelenti: "mi".

>>> Ezért azután borzasztóan meg is lepett, amikor a rendszerváltás
>>> után a maguk a zsidók kezdtek el zsidózni, vagyis átvették a
>>> nyilas szóhasználatot.
>>Vagy csak tudnak magyarul.
> Vagy elfelejették az 1945 előtti szituációt.

  Attól tartok, a zsidók ötezer évig nem fogják elfelejteni azt a
szituációt. Viszont ha holnap (Isten ments!) valakik üldözni kezdenék
a magyarokat, és húsz évig (Isten ments!) abba se hagynák, a
huszonegyedik évben a magyarok megint magyarnak hívnák magukat,
akármilyen pejoratív értelmet kapott ez a szó (Isten ments!) abban a
húsz évben. Ugyanis ennek a népnek _ez a neve._ A zsidókat Maszada óta
üldözik, ez a népnév kétezer éve pejoratív jelentésű. Ugyanakkor ennek
a népnek _ez a neve._ Ezzel nincs mit kezdeni, ha pejoratív, ha nem,
ezt a népet így hívják, zsidó, Jew, Jude, juif, jevrej, ebraico, az
ókori Júda államról vagy a héber szóból, nyelvenként változóan. A
középkorban ennek a szónak "krisztusgyilkosok" volt az érzelmi
töltése, és az egy kicsit tovább tartott, mint a vészkorszak. Mégse
lett a népnek másik neve.

> Végképp nem értelek. Ha a vallás izraelita, a származás pedig zsidó,
> akkor az izraelita hitközségek szövetsége miért változtatta a nevét
> zsidóra?

  Nem, pillanat. A vallás _is_ zsidó. De a vallást lehet úgy is nevezni,
hogy izraelita, a származást pedig nem. Megnéztem az értelmező
szótárat. Izraelita: I. mn. zsidó vallású, ill. e felekezethez
tartozó, vele kapcs. II. fn. Ilyen személy. Mármint zsidó _vallású_
személy, nyilvánvalóan. Zsidó: I. mn. 1. A Mózes tanításain alapuló
<vallás>, ill. ilyen vallású v. e vallással kap. 2. Az ókori
Palesztinából az egész világon szétszóródott, ma részben Izraelben
élő, sémi eredetű <nép>, ill. ehhez tartozó. Stb. Tehát az izraelita
szó csak egy vallást jelöl, amit azonban zsidó vallásnak is hívnak, de
a származást, amely e vallással összefügg, csak zsidónak hívhatod,
izraelitának nem. Ilyen jelentés nincs a szótárban.

>>> Az a kör, amelyben én felnőttem, nem volt hajlandó tudomásul
>>> venni, hogy van zsidó faj,
>> Zsidó "faj" nincs, Ferenc, csak Nürnbergben! :|
> Teljesen félreértettél,

  Stimmel, most már értelek. Nem volt hajlandó tudomásul venni egy zsidó
faj létét. Bocsánatot kérek.

> Egyébként Nürnberg is azt állította, hogy nincs zsidó faj. Éppen
> azokat vonták felelősségre, akik ezt állították.

  Pillanat, az később volt, a háború után. A háború előtt Nürnbergben
szövegezték meg a hitleri faji törvényeket, amik nürnbergi törvények
néven váltak ismertté. Éppen azért tartották ott a háborús bűnösök
perét, Nürnbergből indult, érjen véget is Nürnbergben.

> Bocsánat, de úgy látszik, a fiatalok ezt sem tudják :-). Szabad
> Európa Rádió.

  Ez nem életkor kérdése, a Szabad Európáról rengeteget hallottam én is,
csak a rövidítést nem ismertem.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Urania – sci-fi kisregény egy bajba jutott űrhajóról (folytatása: Hyperion)
IDÜLT = Nyaralóhelyen állandóan ivott.