Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 785
Copyright (C) HIX
2004-10-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: mindenfele (mind)  32 sor     (cikkei)
2 Re: zarojelek (mind)  17 sor     (cikkei)
3 Re: egy időben (mind)  38 sor     (cikkei)
4 Re: Szekelyfoldi tolokocsik (mind)  25 sor     (cikkei)
5 Erec (mind)  84 sor     (cikkei)

+ - Re: mindenfele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Feri!

HIX NYELV #784, >:

> magam is szóbeszéd révén értesültem arról a legendáról, miszerint a
> cigányok õsei ksatriják lettek volna. A legenda szerint egy háborúban
> árulást követtek el, ezért elveszítették a kasztjukat, és lecsúsztak a
> társadalom legaljára. 

  Ez úgy lehetne elképzelhetõ, hogy "... árulást követtek el, ezért 
_következõ életükben_ acshútaként [kaszton kívüli] _születtek újjá_". 
De a reinkarnáció még nem elfogadott, mint az etnogenezis egyik faktora 
:))

  [Egy kicsit komolyabban: ilyesmiért nem lehet kasztot elveszteni. A 
kasztváltás az újjászületéshez kötött pont azért, mert olyan merev -- 
volt már akkor is -- a rendszer, hogy semmilyen emberi érdem és 
semmilyen emberi bûn nem javíthat vagy ronthat a jelen helyzeteden. Az 
mostani életed pusztán egy lehetõség arra, hogy javíts a következõn.


> Ezt a legendát megerõsíteni hallottam egy cigány asszonytól, aki a
> cigányok elõkelõ õseivel büszkélkedett. 

  A cigányok a középkorban a _fáraó népe_ voltak. Ha a fenti cigány 
legendák valóban Indiából erednének, akkor már Európába érkezésükkor az 
indiai eredetet terjesztették volna el magukról. Az igazság az, hogy 
ezen cigány eredetlegendák mindig a környezet ismereteit tükrözik, azok 
folklorizálódásáról van szó.

  Ezzel nincs is baj, amíg egy tudományos munkában tényként nem kezdik 
felhasználni...
+ - Re: zarojelek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves x!

HIX NYELV #783, >:

> Van arra valami szabály (vagy szokás), hogy egymásba ágyazott zárójelek
> esetén mi a második, haramdik stb szintű zárójelek formája?
> Közönséges folyószöve g esetén. Az első szint ugyebár a
> gömbölyű zárójel. 

  Vártam, hogy egy nálam értõbb megszólaljon helyettem. Ennek hiányában 
leírom az én szokásomat:  elsõ szint a kerek (), második szint a 
szögletes [], a harmadik -- és innen vagyok kissé bizonytalan -- a 
kúpos <>, a negyedik a kapcsos {}.  De ez nem valamiféle konkrét 
szabályismereten alapul, inkább az "olvasmányélmények" lecsapódása.  
Igazából ez nem helyesírási, hanem tipográfiai kérdés [és én ehhez nem 
értek] és a második szinten túl már nem is praktikus probléma, mert 
ennélmélyebb beágyazás szvsz folyószöveg esetén nemigen lép fel.
+ - Re: egy időben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves nem!

HIX NYELV #783, >:

> Külön vagy egybe írandó az egy( )időben kifejezés?

  Mindkét jelentésében -- 'valamikor', ill. 'ugyanakkor' -- külön 
írandó: |egy idõben|.


> de azért az idegen szavak szótárát is nyelvész írta (nyelvészek írták).
> Tehát nem mondhatni, hogy eligazítottak volna. Kivéve pers ze, ha
> hibásnak fogadjuk el az idegen szavak szótárának gyakorlatát. 

  Vitás kérdésekben a helyesírási szabályzat > helyesírási kéziszótár > 
egyéb az "erõsorrend" (persze ha nem sajtóhibáról van szó), így ebben 
az esetben az idegen szavak szótára járt el helytelenül.

  Az idegen szavak szótárát -- ha egyrõl beszélünk -- Bakos Ferenc 
írta. Õ romanista (újlatin nyelvekkel foglalkozó nyelvész). Emiatt vsz. 
nála is több helyesírási hiba fordul elõ, mint egy magyarosnál. Talán 
mentség, hogy az ilyen összeforrott határozói kifejezések helyesírása 
véleményem szerint kevéssé intuitív; nem véletlen pl. hogy az 1993-as 
szlovák helyesírási szabályzat feladta az egységes elõírást: aki akarja 
egybe-, aki akarja külön írja õket.  További kavarodást okoz, hogy a 
számneveket egy csomó egybeírást eredményezõ részletszabály illeti, pl. 
130.b §: |egyfelé|, 119. §: |egyidõs|, de ez utóbbira hajazó |egy 
ideig|, |egy idõben| esetek nem esnek ezen részletszabályok alá: ez 
pedig látszatra következetlen gyakorlatot eredményez, melyet az ember 
önkéntelenül is "egységesíteni" akar -- mondjuk úgy, hogy mindegyiket 
egybe írja.

P.S. Végezetül elmondom, hogy az én "nyelvérzékem" szerint az 
|egy+idõben| kifejezést kétféleképpen kellene leírni: 
- külön, ha jelentése 'ugyanakkor', vö. |Vele egy idõben szálltam
  vonatra.|
- egybe, ha jelentése 'valamikor', vö. |*Egyidõben vonattal jártam
  a munkahelyemre.|
+ - Re: Szekelyfoldi tolokocsik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!

HIX NYELV #783, >:

> > Ismerve családom tagjainak helyesírását, én folyamatos javulást
> > tapasztalok generációról generációra.
>
>  Ez lehet kivételes eset is.

  Ez utóbbiban nem hiszek: protestánsként nálunk érték volt az olvasás-
írás a paraszti kultúrában is.  Anyai nagyanyám presbiter is volt a 
kisváros két gyülekezete közül az egyikben, tehát kiemelkedett az 
átlagból. Mégis a mai szemmel ez rossz helyesírásnak tûnik: de abban a 
korban, abban a Magyarországban az övé az átlagnál jobb volt.


> Már ott tartok, hogy lehetõleg rendszerváltás elõtti példányt igyexem
> beszerezni mindenbõl, mert az még rendesen van megcsinálva. 

  Errõl eszembe jut nagyapám, aki úriszabó volt, míg nem 
államosították. A haláláig õrizgetett háború elõttrõl beszerzett 
szöveteket, mert csak azokból lehetett rendes ruhát varratni, mivel 
"azok még rendesen voltak megcsinálva". 

  Minden generáció eljut erre a pontra.... :))
+ - Erec (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
> Sajnos, az, amit leírtál, igazolja, hogy az öregek és a fiatalok
> sokszor milyen nehezen értik meg egymást, mivel egészen más
> élményanyagra támaszkodnak.

  Szerintem az írásos kommunikációban oly gyakori félreértésekrõl van
szó, Ferenc, már értem, hogy mit akartál kifejezni.

> Forrásaim: a mindennapos tapasztalat. 1945 elõtt éppen a "zsidózás"
> miatt jóérzésû ember nem használta a "zsidó" szót, ezáltal az
> visszaszorult az antiszemiták szókincsébe, és így szükségképpen
> sértõ értelmet vett fel.

  Minden ilyen szó fölvesz valamilyen sértõ értelmet, de nem szûkítheted
le a szó használatát a vészkorszakra. A szó létezett azelõtt és
létezik azóta, és minden elképzelhetõ kontextusban szerepel. Teszem
azt, a varsói gettófelkelés résztvevõi ugyanazzal a szóval nevezték
magukat, amit üldözõik is használtak rájuk: zsidók. De õk már
öntudatosan ejtették ki, az õ szájukon "mi, harcos felkelõk" volt a
jelentése. A terjedelmes holocaustirodalom elejétõl végéig a zsidó
szót használja, és ott "az antiszemitizmus áldozatai" színezetû. A
mindennapi életben pedig attól függ a jelentése, hogy ki használja. Ha
zsidók beszélgetnek egymás között, akkor egyszerûen azt jelenti: "mi".

>>> Ezért azután borzasztóan meg is lepett, amikor a rendszerváltás
>>> után a maguk a zsidók kezdtek el zsidózni, vagyis átvették a
>>> nyilas szóhasználatot.
>>Vagy csak tudnak magyarul.
> Vagy elfelejették az 1945 elõtti szituációt.

  Attól tartok, a zsidók ötezer évig nem fogják elfelejteni azt a
szituációt. Viszont ha holnap (Isten ments!) valakik üldözni kezdenék
a magyarokat, és húsz évig (Isten ments!) abba se hagynák, a
huszonegyedik évben a magyarok megint magyarnak hívnák magukat,
akármilyen pejoratív értelmet kapott ez a szó (Isten ments!) abban a
húsz évben. Ugyanis ennek a népnek _ez a neve._ A zsidókat Maszada óta
üldözik, ez a népnév kétezer éve pejoratív jelentésû. Ugyanakkor ennek
a népnek _ez a neve._ Ezzel nincs mit kezdeni, ha pejoratív, ha nem,
ezt a népet így hívják, zsidó, Jew, Jude, juif, jevrej, ebraico, az
ókori Júda államról vagy a héber szóból, nyelvenként változóan. A
középkorban ennek a szónak "krisztusgyilkosok" volt az érzelmi
töltése, és az egy kicsit tovább tartott, mint a vészkorszak. Mégse
lett a népnek másik neve.

> Végképp nem értelek. Ha a vallás izraelita, a származás pedig zsidó,
> akkor az izraelita hitközségek szövetsége miért változtatta a nevét
> zsidóra?

  Nem, pillanat. A vallás _is_ zsidó. De a vallást lehet úgy is nevezni,
hogy izraelita, a származást pedig nem. Megnéztem az értelmezõ
szótárat. Izraelita: I. mn. zsidó vallású, ill. e felekezethez
tartozó, vele kapcs. II. fn. Ilyen személy. Mármint zsidó _vallású_
személy, nyilvánvalóan. Zsidó: I. mn. 1. A Mózes tanításain alapuló
<vallás>, ill. ilyen vallású v. e vallással kap. 2. Az ókori
Palesztinából az egész világon szétszóródott, ma részben Izraelben
élõ, sémi eredetû <nép>, ill. ehhez tartozó. Stb. Tehát az izraelita
szó csak egy vallást jelöl, amit azonban zsidó vallásnak is hívnak, de
a származást, amely e vallással összefügg, csak zsidónak hívhatod,
izraelitának nem. Ilyen jelentés nincs a szótárban.

>>> Az a kör, amelyben én felnõttem, nem volt hajlandó tudomásul
>>> venni, hogy van zsidó faj,
>> Zsidó "faj" nincs, Ferenc, csak Nürnbergben! :|
> Teljesen félreértettél,

  Stimmel, most már értelek. Nem volt hajlandó tudomásul venni egy zsidó
faj létét. Bocsánatot kérek.

> Egyébként Nürnberg is azt állította, hogy nincs zsidó faj. Éppen
> azokat vonták felelõsségre, akik ezt állították.

  Pillanat, az késõbb volt, a háború után. A háború elõtt Nürnbergben
szövegezték meg a hitleri faji törvényeket, amik nürnbergi törvények
néven váltak ismertté. Éppen azért tartották ott a háborús bûnösök
perét, Nürnbergbõl indult, érjen véget is Nürnbergben.

> Bocsánat, de úgy látszik, a fiatalok ezt sem tudják :-). Szabad
> Európa Rádió.

  Ez nem életkor kérdése, a Szabad Európáról rengeteget hallottam én is,
csak a rövidítést nem ismertem.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Urania – sci-fi kisregény egy bajba jutott ûrhajóról (folytatása: Hyperion)
IDÜLT = Nyaralóhelyen állandóan ivott.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS