>  Teny, hogy egy feketelyuk egesz galaxistomeget kepes fogsagba tartani
> maga korul, ahol bizony oriasi terbeli tavolsagok vannak. Ha a feketelyuk
> atommagok stb. surusodott halmaza, ez azt jelentene, hogy egyetlen
> atommag is kepes lenne ugyanakkora tavolsagban hatni termeszetesen a
> meretarany fuggvenyeben. (Mint "vonzas") ezt pedig mar egy kicsit nehez
> elkepzelni, hacsak nem a kulso ter az mely a tomegek kozotti relaciokat
> (hatasokat) lebonyolitja.
Pontosan ez is tortenik - es ezt szemlelteti kivaloan a gumilepedos
kiserlet. Az anyag NEM kozvetlenul hat, hanem a teret alakitja ugy,
hogy ezutan ebben a terben a testekre a TER hatasara hat gravitacios ero.

>   A tomegek kozotti "vonzoero" hatas negyzetesen csokken a tomegtol
> tavolodva, de hasonlokep is igaz: Ha egysegesnek vesszuk azt a
> korfeluletet melyet egy gombtomeg alkot (Fold, stb.) a feluleti 'g'
> erteke egyenesen aranyosan csokken a tomegtol tavolodva az ileto
> egysegkent felvett felulet szogbeli csokkenesevel. Ez pedig sugarhatasra
> utal, mintha az ileto tomeg egyszeruen eltakarna maga korul a grav.
> (sugar)hatas terjedeset.
Pont ezert NEM lehet! Ha ugyanis "kitakarna", akkor a test "mogott"
NEM, vagy _korlatozottan_ ervenyesulhetne a masik test gravitacios
hatasa, tehat "latniuk" kellene egymast a vonzashoz, gravitacios
"arnyekolas" letezne MINDEN EGYES TESTNEL, stb.

> A minap lattam egy reszt a mindentudas egyetemebol. Az eloado arrol beszelt,
> hogy a forrasai szerint az emberi ipari tevekenyseg 2%-ban felelos a
En is hasonlo velemenyen vagyok, de azert ezzel is van gond. Ugye a
kalandfilnek kedvenc jelenete, amikor a szaguldo auto megall a szakadek
szelen es ott billeg - az utasok alatt pedig szep lassan tocsa
kepzodik. Ez eltart egy percig, majd az auto orrara raszall egy
mehecske, mire az hatalmas robajjal belezuhan a szakadekba.
Magyaran: akarhany %, ha rajtunk mulik, meg kell probalni beleszolni.

> Egy masik kijelentes ami megutotte a fulemet: az USA azzal ervelt, amikor
> nem irta ala a CO2 kibocsatas korlatozasarol szolo egyezmenyt, hogy az USA
> ugyan a legnagyobb kibocsajto de egyben a legnagyobb elnyelo is, es az o CO2
> merleguk zero. Szoval, szerintetek lehetseges ez? Nagyon valoszinutlennek
> tartom hogy az USA nagyobb elnyelo legyen mint Oroszo, vagy mint Brazilia.
Az USA olajat es szenet hasznal - nagyon sokat. Akarmit, barhogy
csinal, ezeknek jo resze CO2 lesz - tehat HATALMAS NETTO CO2 TERMELO.
Ami CO2-t elnyelnek, az ehhez kepest jelentektelen.

Kigondoltam egy uj kerdest.
Sulytalanul lebeg egy rugalmas rud, melyet egyik vegen megutunk.
Az anyagban hullam indul, mely hosszú ido elteltevel eljut
a vegeig. A hullam energiaja csak reszben forditodik ekkor
a rud masik vegenek megnyujtasara, mert annak hatarfeluleterol
visszaverodik belole valamennyi (de a nyulas miatt fellepo
Doppler effektus folytan alacsonyabb frekvencia fele eltolodott
spektrumu hullam lesz ez).
Ide-oda verodo hullamot kapunk, s ugy gondolom, hogy a rud
eredeti hosszatol nagyban fuggo spektrumu terfogati rezges
alakul ki, mely a vesztesegektol fuggo ideig eszlelheto.
Mikent alakul az uteskor bevitt szelessavu energia
sok keskeny 'vonalassa' ? Gondolom a rudban frekvenciafuggo
faziseltolodasok alakulnak ki es az egyezo frekvenciaju
hullamok szuperpozicioi reszleges kioltasokhoz ill.
osszegzodesekhez vezetnek. Ezt jozan paraszti esszel atlatni
nehez, de matematikaval levezetheto. (megelolegezem... :)
Meg is jegyzem kozbevetoleg, hogy egyesek morcosan fujnak,
hogy a mai fizika mar nem a regi, mert a modern fizikusok
gyakorta a matematikara hivatkozva derusen tarjak szet kezeiket.
Ez meg igy elso kozeliteskent egy klasszikus mechanikai
rendszer, melynek viselkedese determinisztikus, de belathato,
hogy kinos eset, specialis matematikai tudas nelkul.
Mondhato-e valami arrol, mikent befolyasolja a spektrumot ,
ha tovabblepve, a rudban uralkodo kvantumelektrodinamikai
torvenyeket is figyelembe kell venni? Mondjuk mert
extrem rovid rudrol van szo.
Gondolom a klasszikusmechanikai spektrumhoz kepest a rezgesben
lesznek olyan intervallumok, melyekhez energia nem tartozhat. ???
(Ha tevedtem, mert  mechanikai esetre ez nem all, villanydrotra
biztosan)
Kerdesem: A QM altal tiltott, 0-va eliminalt intenzitasu komponensek
teljesitmenye hova lesz ? Mily modon ter el a modern spektrum,
a klasszikustol ?

Udv: zoli

Kedves  S. Zoli !

http://www.ekvilaw.ini.hu
Nehogy kontar tudalekoskodasnak vedd, amit irok!
Eszembe jutott egy rejtely. Nagyon reg TV-ben lattam egy kulfoldi
dokumentumfilmet, mely ugy remlik del-amerikaban szeles korben
elterjedt nepszokasrol szolt.
Egyesek pogacsakent megsutott foldet fogyasztanak rendszeresen, es
bizonyos fuggoseg is kialakul naluk. Ez olyannyira eros, hogy
az USA-ba attelepultek szamara importaljak is a ropogosra sutott
fold-pogacsakat. (vsz. nem mindegy honnan valo, s milyen az ize)
Termeszetesen kivizsgaltak nincs-e narkotikum az anyagban, es
bizonyara folyton ellenorzik is ezt. Tehat nem talaltak semmit, ami
a hagyomanyos drogokkal volna osszefuggesbe hozhato.
Olyannyira nem talaltak karosnak e szokast, hogy terhes anyak is
fogyaszthatjak a termeket.
A fold-evok furcsa kuloncoknek vagy inyenceknek szamitanak, de ok
ezzel nem torodve a kamerak elott is majszolgattak az import talajt.
Az okat a kb. 15 eve  latott film idejen meg nem sikerult kideriteni.
Azota se hallottam, mi a megfejtes, de talan osszefugg a mai
olykor nem megfelelo taplalkozasi szokasok okozta
hianybetegsegekkel.
Vagy esetleg az emberiseg torteneteben elofordult, hogy elelem hijan
gyakorta foldet ettek az ehseg csillapitasara, s ez aztan valamikepp
a genekben rogzulve ez osztonne valt, mely ma is igenyt teremt erre ?
Egyeb: az allatoknal jellemzo, hogy a tanyerba kitett kajat kiveszik,
es a foldon meghempergetve eszik meg. Rossz nezni, de lehet, hogy
nekik ugy a jobb. Talan bizonyos anyagokhoz csakis igy jutnak hozza?
A felfedezesednek rendkivuli kihatasa lehet nem csak az
elelmiszeriparra, de ha jol gondolom a termofoldek minosegi
vizsgalatanal es arbecslesenel is uj szempontkent jelenik meg,
ha beszivarog a szakertoi koztudatba.

Udv: zoli

On Wednesday 07 January 2004 17:24, Sebestyen Balazs wrote:
> beszelt, hogy a forrasai szerint az emberi ipari tevekenyseg 2%-ban
> felelos a globalis felmelegedesert. Ill. minden egyebnek amit mondott az
> volt a lenyege, hogy az emberi CO2 kibocsajtas meg egyebek teljesen
> elhanyaglohato a termeszetes kepzodeshez/elnyelodeshez kepest, es az a
[snip]
> meglepo. Idaig lattam vagy ket tucat dok.filmet ami az ellenkezojet
> allitotta, de ilyet meg nem hallottam.

Nem biztos hogy van ellentmondas a ket allitas kozott, mindketto lehet
igaz:-) Anelkul hogy kulonosebben ertenek a temahoz, elmeletileg
lehetseges peldaul az hogy az emberi co2 kibocsajtas, bar a vegeredmeny
mindossze 2%at jelenti, katalizalja a folyamatot, tehat vegso soron csak o
a felelos. Hiszen ha a vizpara felelos is, mitol no a mennyisege a
legkorben? Lehet hogy az emberi co2 altal okozott kismerteku
uveghazhatastol/felmelegedestol.

Ami pedig az emberi kibocsajta elhanyagolhato mennyiseget illeti a
termeszetes korforgashoz kepest, amennyiben a termeszetes
kibocsajtas/elnyeles nagyon pontosan egyensulyban van, a kismerteku plusz
kibocsajtas is eloidezhet akarmekkor merteku valtozasokat.

> Egy masik kijelentes ami megutotte a fulemet: az USA azzal ervelt,
> amikor nem irta ala a CO2 kibocsatas korlatozasarol szolo egyezmenyt,
> hogy az USA ugyan a legnagyobb kibocsajto de egyben a legnagyobb elnyelo
> is, es az o CO2 merleguk zero. Szoval, szerintetek lehetseges ez? Nagyon
> valoszinutlennek tartom hogy az USA nagyobb elnyelo legyen mint Oroszo,
> vagy mint Brazilia.

Ezt en valoszinubbnek tartom mint az elozo kerdest (pontosabban azt hogy a
megnagyobb elnyelo, azt hogy a merleg 0, hiszi a piszi). Oroszorszag
teruletenek jo resze csak gyer novenyzettel rendelkezik, nincs ami
eltarolja a szenet. Braziliaban meg pont forditva: oserdoje van, es
tudomasom szerint az oserdok mar elertek egy egyensulyi allapotot a szen
korforgasaban (annyi korhad amennyi ujra no), tehat azt sem lehet
szentemetokent felhasznalni.

Amugy en mar feladtam ennek a kerdeskornek a megertesere vonatkozo
erofesziteseimet: tul komplex es bonyolult ahhoz hogy amatorkent labdaba
rugjak es sajnos a szakertok (attol fuggetlenul hogy tenyleg azok vagy
csak alszakertok) jo reszenek tezisei politikaval sulyosan telitettek :-(

-- 
Udv, Sandor

Sziasztok!


: a fekete lyuk eseményhorizontját semmilyen anyag vagy sugárzás nem
: hagyhatja el, mégis mindennél jobban vonz bármilyen anyagot. Hogyan jön ki
: az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?

Abszolut nem ertek a temahoz, de mintha Hawking kiszamolta volna, hogy a
fekete lyukba eso anyag entropiaja nem vesz el, a fekete lyuknak is van
entropiaja, azaz homerseklete is. Ezt a hosugarzast merni lehetne, ha nem
1e-8 K nagysagrendu lenne (marmint hogy a fekete lyuk kornyeken a 2,7 K
hattersugarzas ennyivel nagyobb).


Udv,
marky