Biblia?
Na jó csak vicc volt :)
 ....és mostantól nem komolytalankodok...becsszó!!!
PB

 wrote:

> haliho
>
> ismer valaki oian tanulmanyt vagy konyvet ami cafolja az osrobbanast es az
> evoluciot?

Haho Lista and Marky!

Teljesen logikus, amit leirtal, marcsak a geografiai es meteorologiai
viszonyok miatt is. Az US kozepnyugaton azert lehet annyira tiszta a levego,
mert eszak-eszaknyugatrol jon, pont onnan, ahol a legkevesbe szennyezett
(Kanada kozepso resze, ami a legkevesbo lakott). A nyugati parti kosz
tulnyomoresz leesik a Sziklas hegysegben, a keleti partrol meg megy a sajat
fejukre vagy az oceanba. Ha ott nem esik le, akkor a Skandinav hegysegben
biztos, amit persze nem latnak az USA-ban. Erdemes a regebbi cikkeket
(Nature, Scientific American) elolvasni az elso fenyoerdo pusztulasrol, amit
a skandinavok jelentettek, mert ott globalis kornyezetszennyezesrol
beszelnek a tereptulajdonsagok miatt: hozzajuk az EU es az US szennyezes is
eljut, neha mind a ketto.
Europaban sajnos az Alpok nem szerencses, ha itt fuj a szel, akkor a
szennyezoanyagok egy resze biztosan eljut oda, eszakrol es nyugatrol
Nemetorszag es az egesz iparilag fejlett nyugati part, delrol meg az olaszok
nyomjak a fustot. 

Az, hogy M.o-gon az eso utan por marad az auton, az csak annyit jelent, hogy
nagyobb a lebego szilard reszecskeszam a levegoben, de az meg nem jelenti,
hogy a kornyezeszennyezes nagyobb. Egy Szahara kozepen tombolo homokviharban
meg nagyobb ez a szam, megsem mondjuk, hogy tul iparosodott az a terseg. Itt
Hollandiaban is tisztak az autok eso utan, de ez csak azert van, mert mindig
esik az eso. (Evente ketszer kell csak kocsit mosni. :)) Kornyezetszennyezes
viszont biztos hogy van. Mondjuk itt is volt mar por eso utan a kocsikon, de
csak akkor, amikor Izlandon kitores volt, es ugye az ide is eljutott. 

Udv:

Laszlo

> haliho
> 
> ismer valaki oian tanulmanyt vagy konyvet ami cafolja az osrobbanast es az
> evoluciot?

Biblia ? ;)

udv
Csaba

Kedves Halozattarsak!

Nem reg hallottam rola, hogy (allitolag) sok enzimnek van haszna 
kulonbozo teruleteken az iparban. Azt, hogy proteazokat hasznalnak 
kulonbozo mososzerekben (ez az amirol nemreg tudomast szereztem), azt 
sikerult itt is megtalalnom a korabbi levelek kozott.
 
Milyen mas enzimeket hasznalnak meg az iparban szerte a vilagban (es 
Magyarorszagon)?

Koszonom a segitseget.

Szabolcs

Sziasztok!

 >ismer valaki oian tanulmanyt vagy konyvet ami cafolja az osrobbanast es az
 >evoluciot?

Fred Hoyle (1915-2001) egesz sor tanulmanyt irt az osrobbanas alternativairol.
Ofele kell keresgelni.
Viszont az evolucio alternativairol egyetlen komoly tudomanyos munkat sem 
ismerek.

Udv: Kalman

Sziasztok!

Mint mindenki, en is ledobbentem a Word Trade Center, es a Pentagon elleni
terrortamadason. Es mikozben hallgatom a hireket, tapasztalom, hogy a
felhokarcolok osszeomlasanak technikai okait rosszul ertelmezik a
hirmagyarazok. Nekem legalabis ugy tunik, hogy a tervezesi hianyosagok is
hozzajarultak ehhez a tragikus kovetkezmenyekhez. Ezek oka szerintem az,
hogy a fodemszerkezetek a repulogepek becsapododasai alatt tulterhelodtek a
rahullo tormelekektol, es egy ido utan ezen az emeleten egyszerre leszakadt
a fodem. Az is lehet (bar kevesbe valoszinu, mivel az osszeomlas nagyon
fuggoleges iranyunak latszott), hogy ezen az egy szinten az osszes
tartopiller egyszerre kiegett, vagy kimozdult, es ez inditotta el az
osszeomlast. Az alatta levo szintek fodemei termeszetesen szinten nem
birhattak a terhelest, hiszen a lejebb levo szint terhelese a felette
leszakadt fodem sulyaval, es mozgasi energiajval is megnovekedett. Vagyis
egyetlen fodem beszakadasa torvenyszeruen maga utan vonta az egesz epulet
osszeomlasat. Ez a tervezes hianyossag talan most hibanak is feltuntetheto,
de erre a lehetosegre korabban valoszinuleg nem gondoltak, mivel pelda sem
volt ilyen esemenyre. Lattam korabban a Pokoli torony cimu filmet, es akkor
nekem is ugy tunt, hogy ez a legszurnyubb esemenyrol fantazial, ami egy
felhokarcoloval bekovetkezhet. De a most megtortent esemenyek megmutattak,
hogy ennel meg szornyubbek, remenytelenebbek. Bar korabban allitotak, hogy
a torony kibirja azt, ha egy repulogep beleutkozik, de ez csupan egy
feltetelezes volt, amelynek az esemenyek szornyuseges cafolatat adjak.
Hallottam mondani, hogy ezek a repulogepek nagyobbak voltak, mint amilyenek
az epites idejen repkedtek, de ennek az ervelesnek ellentmond, hogy az
epuletek tobb mint egy oraig meg alltak az utkozesek utan, vagyis nem
kozvetlenul a becsapodas okozta az osszeomlast, hanem az azt koveto
tuzvesz, es persze a tuzvedelmi rendszer megserulese az adott szinteken. A
nagyobb ipari, stb epuletekben tablakon ki van fuggesztve a fodemek
teherbirasa, amelyet a bekoltoztetett berendezesek mennyisegenel figyelembe
kell venni. Ilyen korlatozas a felhokarcolokban is lehet, es ha ez a
teherbiras egy adott szinten alacsonyabb, mint a felette levo epulet
tormelekesitheto sulya, akkor ilyen kartyavarszeru osszeomlas
torvenyszeruve valik, mihelyst barmely szint ezekkel a tormelekekkel
tulterhelodik.

Ez a veszelyforras tehat minden hasonlo tervezesu felhokarcolonal fennall,
es csak valami alkalmas szerkezeti megoldas kuszobolheti ki, peldaul
ugyesen elhelyezett atlos gerendak, amik a leszakado tormeleket elteritik a
fuggoleges iranytol a kulso falak iranyaba, ahol azok kiesnek az utcara,
es/vagy megerositik a fodemeket legalabb ot-tiz szintenkent annyira, hogy
ezeken a szinteken megalljon egy kezdodo osszeomlas.

A terroristak bizonyara a leheto legnagyobb pusztitast akartak elerni, de
ekkorara valoszinuleg nem szamitottak, hiszen ugy tartottak korabban, hogy
az epuletek kibirjak egy repulogep becsapodasat. Igy, ha nem voltak
kozottuk olyan statikusok, akik ezt az osszeomlast elore megjosoljak, akkor
ok is nagyon megdobbenhettek, es ezert nem vallalja senki a merenyletet. A
korabbi tamadasnal, amikor a fold alol akartak felrobbantani ugyanezen
epuletek egyiket, akkor nagyon sok onjelolt terrorszervezet buszkelkedett
erdemtelenul. Egyenlore ugy tunik, hogy meg ezek az emberek is
megdobbentek, es megriadtak, es az elkovetok is megdobbentek sajat tettuk
kovetkezmenyeitol, es keslekednek ordogi tettuk a dicsoitesevel.

Persze az is lehet, hogy voltak az elkovetok kozott ilyen statikusok, es
biztosra mentek. Ez utobbi esetben azonban az amerikaik is nagyobb
valoszinuseggel elore lathattak volna ugyanezt a veszelyt, es jobban
vedhettek volna a New York legteret, hiszen Amerikaban nagyobb szamban
elnek felhokarcolokhoz erto szakemberek. Az mindenesetre hamarosan kiderul
majd a hirekbol, hogy mennyire volt ismeretes ez a statikai problema
korabban.

Udv: Takacs Feri

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A merenylet politikai vonatkozasai miatt sok forumon nagyon
elmergesedett a hangulat. Ennek megelozesere arra kernem a
hozzaszolokat, hogy ha szoba kerul, maradjanak a HIX Tudomany
altalanos temajan belul. Koszonom.       -- M.L. moderator

On Mon Sep 10 00:13:10  2001
"Nemes Marcus" > wrote:

> A masik a tomegkozlekedes: akarni kell. Persze, hogy munkaidoben a
> "szardiniasdoboz-effektusnal" kenyelmesebb a sajat kocsimban araszolni.

Van meg egy oka annak hogy inkabb sajat autoban szeretnek maszkalni az
amerikaiak, azt hiszem ezt nem emlitettuk: a biztonsag.

Tobb amerikai ismerosom (peldaul fonokom:) egybehangzoan allitja hogy
(kicsit Braziliahoz hasonloan) sok varosban (varosreszben) este egyszeruen
nem allnak meg az emberek a piros lampanal mert jo esellyel megbannak.
Raadasul ezek a keruletek nem mindig kulvarosban vannak ahova nem megy az
ember, hanem "rendes" keruletek kozott talalhatok, tehat at kell menni
rajta.

Egy amerikainak elkepzelhetetlen hogy ilyen korulmenyek kozott autobuszra
uljon, akar nappal is...

Udv, Sandor

> ismer valaki oian tanulmanyt vagy konyvet ami cafolja az osrobbanast es az
> evoluciot?

Biblia.

@@@ Sokbol is megart a jo. A tovabbi "Biblia" valaszokat torlom. -- M.L. @@@