1. |
Valtozas (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
2. |
re: angol nemet joslas (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Macedonia vagy Makedonia ? (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
4. |
szavak, lexemak (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
5. |
macedon/makedon (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Re: nyelvekrol.. (mind) |
64 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Valtozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Jozsi irja:
Nem lehet, es nem szabad szabalyozni a nyelv fejlodeset. Ra kell bizni
a tomegre, hogy sajat igenyeiknek megfelelo"en alakitsak nyelvuket. A
politikusok feladata az, hogy tamogassak ezt a folyamatot, jo iskolakkal
es tarsadalmi programokkal. Az akademikusoke pedig, hogy nyomon
kovessek a valtozasokat es frissitsek a szotarakat.
Az elotte elmondottak nagy reszevel egyetertek, az idezett resszel is, egy
kivetelevel: az akademikusok (nyelvmuvelok, s nem nyelvkonzervalok!)
feladata nem csak a nyomonkovetes, hanem a figyelmeztetes (nem torvenyereju
rendeletekkel!) akkor, ha valamelyik valtozas szegenyiti a nyelv
kifejezokepesseget, rontja a szepseget.
Az idegen szavak bearamlasa mindig gazdagitja a nyelvet, szerencsesebben,
mint a nyelvujitas (Kazinczyeknek köszönhető, hogy a magyaroknak sokkal
nehezebb nemetul tanulni, mint mondjuk a cseheknek, ahol nem irtottak a
nemet szavakat).
Mas kerdes, ha valaki nagykepusegbol hasznal olyan idegen szot, ami
arnyalatilag sem kulonbozik a megfelelo magyar szotol.
Lezo
www.auto.bme.hu
|
+ - | re: angol nemet joslas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : [Hungary]
>Temakor: Re: *** HIX NYELV *** #320 ( 89 sor )
>Idopont: Fri Jan 10 20:23:30 CET 2003 NYELV #322
>franciak eseten. Erzesem szerint eselye Japannak es Nemetorszagnak lenne
>csak, de a nemetek mar tudnak angolul, a japan meg nem olyan egyszeru nyelv
>mint az angol. Termeszetes egy joslas sosem azt jelenti, hogy "igy lesz",
>hanem azt, hogy SZERINTEM a legnagyobb annak a valoszinusege, hogy "igy
>lesz". Nem vagyok en oraculum. :))
Egy atlag nemet jobban tud angolul, mint egy atlag magyar. Ez termeszetes,
hiszen a magyarok oroszt tanultak kotelezoen.
Azonban azt allitani, hogy a nemetek tudnak angolul... :) En ugy
fogalmaznek: van, aki tud angolul irni, olvasni es beszelni. Ez azonban
elsosorban a diplomas retegre jellemzo, es ott is nagy a szoras.
Aztan irtal meg arrol, hogy esely. Esely mire? Ha nem vagy jos, akkor nem
ugy kell eloadni a mondanivalod, mint egy joslast.
Egy kis politika: Gorbacsov elott annak a valoszinusege, hogy nem a
kommunizmusban fogok rohadni eletem vegeig? Hmm. En 0%-ra tippeltem.
Annak valoszinusege, hogy Kuwait 1 nap alatt elesik?
Az eletben az egyetlen biztos dolog az, hogy minden alapvetonek hitt dolog
megvaltozhat. Akar percek alatt.
Udv,
awender
|
+ - | Re: Macedonia vagy Makedonia ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zsolt!
hix.nyelv #324, >:
> A targybeli orszag nevet hogyan kell helyesen mondani ? Macedonia vagy
> Makedonia ?
Köznapi beszédben szerintem mindegy. Azonban a külügyminisztérium
nagykövetségeket felsoroló honlapján "c"-vel "Macedón Köztársaság"
megjelölés szerepel, vö. <http://www.kum.hu/siwwwa/online/
10013297.html>.
Ez lehetővé teszi azt a megkülönböztetést, hogy a jelenkori délszláv
államot "c"-vel "Macedónia"-nak hívjuk, míg Nagy Sándor ókori
szülőföldjét "k"-val "Makedónia"-nak. Ezt megkülönböztetést javasolja
a Magyar helyesírás szabályai is, azzal a különbséggel, hogy ott
"Makedónia" meghatározása 'tartomány Görögországban' (egyéni
véleményem, hogy a jelenkori "k"-s "Makedónia" alak csak a görög
nemzetfelfogás szempontjából indokolt).
> Es a nepet macedonoknak vagy makedonoknak nevezzuk ?
Ezek együtt mozognak az ország elnevezésével. Tehát ha a délszláv
államot "c"-vel ejtjük, akkor a hozzátartozó népnevet is. Ugyanígy,
ha az ókori államot "k"-val mondjuk, akkor az ott élő -- tisztázatlan
eredetű -- nép is "k"-val ejtendő.
Az, hogy a jelenkori görög tartományban élőket milyen megnevezéssel
illetjük, sajnos, teljességgel politikai kérdés: Görögország nem
akarja elismerni, hogy a területen lenne szláv kisebbsége. Emiatt a
"k"-s ejtéssel elfogadjuk a görög álláspontot, a "c"-ssel pedig
elvetjük.
|
+ - | szavak, lexemak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tamás!
>De ha vesszük az angolt, ők a Brassica chinensis növényre egy új szót
>állitottak be, a kantoni "pak choy" átvétellel. Ugyanezt a növényt a
>magyarban nem jelöli új szó, hanem már "meglévő" szavakból alkotott
>szókapcsolat: "kinai kel".
Ha a "pak choy" uj szó, akkor a "kinai kel" egy szónak szamit, amit
nyugodtan beleszámolhatunk a magyar cimszavak állományába, (gondolom
én), nem? Ha már a kinai jött szóba, ők tényleg csak meglevő szavakból,
pontosabban szótöredékekből tudnak gazdálkodni. Igy náluk a computer
"elektromos agy", az USA "szép ország", a dinoszaurusz "félelmetes
sárkány". A "mama", "papa" és "kávé" szavakra tényleg uj karaktereket
találtak ki (az utobbira kettőt is), de ezek joval ritkább esetek.
Tehát a kinaiban is kénytelenek vagyunk a szókapcsolatokat szavaknak
számitani. Ilyen alapon a kinai szavak száma is valahol 150ezer és
200ezer között lehet, pontos adatot nem találtam.
>Remélem, a fenti példák megvilágitják, hogy a szókincs nagyságára
>vontatkozó megállapitás csak számháború, ill. Olyan "az én apám
>erősebb" jellegű konfubaláció. Minen nyelvben gyakorlatilag
>ugyanannyi jelentéstani egység (lexéma) található.
Bocs, nem akartam arra utalni, hogy a nagyobb szókincsű nyelv szebb vagy
gazdagabb. Csak a jövevényszavakról folyó vitával kapcsolatban hoztam
elő ezt az érvet. Nem hiszem hogy a "szókovácsoló konvenciók" lennének
a fő okai a nyelvek közötti 100ezres nagyságrendű
szóállománykülönbségeknek. Mint irtam, szerintem a történelmi események
(idegen nyelvek inváziója), illetve a nyelvpolitika rugalmassága
egyaránt fontos tényezők.
Elfogadom, hogy minden nyelvben a lexémák száma kb. ugyanannyi. Most
hallottam először a szót, ugy fogom fel hogy ez a minimális szókészlet
amivel egy közösség müködni képes. De ezt a számot meg kell szorozni
egy együtthatóval, hivjuk ugy hogy N, ahol N az egy lexémára eső
szinonimák száma. Feltételezem, hogy az angol N két- vagy akár
háromszorosa a francia N-nek. De megint hangsulyozom, ez nem jelenti
számomra hogy az angol szebb vagy jobb. Annyit állitok csupán, hogy a
jövevényszavak beáramlása, (ami növeli az N értékét, feltéve hogy már
eleve volt egy teljesen megfelelő lexéma vagy lexéma-kombináció a
jövevényszóra), hosszútávon nem káros a nyelvre. (Nagyon nyers még a
teória, nyugodtan javitsatok bele).
Józsi
|
+ - | macedon/makedon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A targybeli orszag nevet hogyan kell helyesen mondani ? Macedonia
vagy
>Makedonia ?
>Es a nepet macedonoknak vagy makedonoknak nevezzuk ?
Az Akademiai Kislexikon szerint az okori nep neve "makedon" volt, a
terulet mai (szlav) lakossaga viszont "macedon". Ennek megfeleloen
termeszetesen az okori orszag Makedonia, a mai Macedonia. (Az "o"
termeszetesen minden esetben hosszu.)
Ferenc
|
+ - | Re: Re: nyelvekrol.. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
> > Ismereteim szerint az angol nyelv az egyszerusege miatt lett "vilagnyelv"
>
> Én úgy vélem, az egyszerűségnek nem volt ehhez köze, sokkal inkább a világi
> hatalomnak (a gazdasági potenciálnak, az ebből fakadó kulturális nyomásnak
informatikusok szerint az angol nyelvbol a legegyszerubb
letrehozni a modularis elemekbol a mondatokat, azaz
konnyen "gepesitheto".
> nyelvet beszélő anyaországtól. Most a globalizálódó világban teremtődött meg
Orulnek, ha vegre valaki definialna ezt a fogalmat.
Tovabbra sem latok mast, mint a korabbi rablogazdalkodas
folytatasat, azaz a felperzselt teruletek miatt a toke
folyamatosan a keleti es deli fejletlenebb tersegek fele
kenyszerul mozogni, amig fel nem egeti az osszes teruletet.
> > Azonban egyre inkabb kiderul, hogy irodalmi nyelvnek nem alkalmas
> Itt valami terminológiai különbség lehet köztünk: számomra Shakespeare,
> Burns, Joyce és a többiek már bizonyították, hogy az angol alkalmas irodalmi
> nyelvnek.
Magyarazd meg ezt azoknak, akiknek a 3 alap igeidon kivul
minden bonyolult es elvetendo.
Talan ket hete sincs, hogy kifejtette egy irodalmar,
hogy a mai nemzedek a rimes verset elavultnak tartja
es aki most ir ilyeneket, azt lenezik.
> > Kulpolitikusok meseltek, hogy eu orszagaiban elfogadott nezet, hogy (..)
> > nemetul tudni kell a kozos gyokerek (..) miatt
> Gondolom, ezt nem francia külpolitikusok mesélték... :-)
Ok is meselhettek volna, a "berlini fal leomlasa" utani
evekben egyertelmuve valt, hogy a franciak es nemetek
kozott sokkal normalisabb kapcsolatok vannak, mint a
"regi es uj tartomanyok" kozott.
> > az irott nyelvben mennyire es miben talalhato meg a beszelt nyelv
> > szellemisegenek logikaja?
> Lehetne a kérdés egy kicsit konkrétabb? Ezen kívül mit értesz a "nyelv
> szellemiségének logikája" alatt, mert nekem ehhez a kifejezéshez konkrét
> jelentést nem sikerült társítanom.
Par eve hallgattam egy okfejtest, hogy a regi szavaink meg a
kepi nyelvet kovettek, tehat jelentessel birtak, ezeket azutan
allitolag tudatosan elsorvasztottak - eloszor, amikor a rovasirast
eltoroltek, majd a latin bevezetesevel, majd a jelenlegi abc
kialakitasa soran a hangzok modositasaval, majd a nyelvujitassal -
es ma mar csak keves "eredeti" szavunk van.
Nehany hangzatos pelda maradt csak meg bennem, peldaul:
isten: ten is, azaz tenmagad is
eg: az a hely, ahol isten tuze eg
menny: az eg, es az az eletcel, hogy oda menj
Ilyen szempontbol erdekel, hogy pl. egbolt - azaz eg es bolt -
tehat teljesen mas jelentesu szavakbol letrejott uj szo es
ehhez hasonloak hogyan alakultak ki?
udvozlettel:
Fodor Albin
mailto:
|
|