Sziasztok!

En irtam:
: Lehet, hogy hulyen hangzik, de ez igy is van. Egy ellenallas termikus
: zajteljesitmenye P=4*k*T*R*BW [Boltzmann-allando, abszolut homerseklet,
: ellenallas, savszelesseg], tehat, ha R<0, a zajteljesitmeny is negativ
: lesz.

Pardon, ez hulyen jott ki. P=k*T*BW, ami >0, Ueff^2=4*k*T*R*BW, tehat az
effektiv zajfeszultseg negyzete lesz negativ, amit a szokasos 1 Ohmra (igy
jott ki nekem az Ueff^2=P :( -- vagy egyeb pozitiv impedanciara, pl. 50
Ohmra) vonatkoztatva ad negativ teljesitmenyt. A tobbi viszont stimmel.

Udv,
marky

Sziasztok!

Szembesultem a kovetkezo integrallal:
integral 0-tol vegtelenig (a^2*x^2) / (a^2*x^2 + c^2*(1-b*x^2)^2) dx

A parametereket behelyettesitve (a,b,c valos szamok es 0<a,b<<<1, 0<c<=1)
numerikus integralbol parametervarialassal (valoszinuleg) az jon ki, hogy
(a*pi)/(2*b*c), de en ezt szimbolikusan is szeretnem latni. A
Bronstein-fele zsebkonyvben keresgeltem ugyan az integralok kozott, de
ilyet nem talaltam, a "jo" szubsztituciot pedig nem "latom".

Az otleteket, trukkoket elore is koszonom,
marky

Adam:
>Bizonyitsuk be, hogy egyetlen olyan szamrendszer van,
>amelyben van olyan haromjegyu szam, amelyik ketszer
>akkora, mint az ugyanezekkel a szamjegyekkel ugyanolyan
>sorrendben felirt tizes szamrendszerbeli szam.

Biz:
jeloljuk a haromjegyu szam szamjegyeit a,b,c-vel. a szamrendszer alapjat x-szel
 . mindegyik nemnegativ, egesz szam. a feladatban megfogalmazott feltetel:

ax^2+bx+c=2(a10^2+b10+c)

azaz

f(x)=ax^2+bx-c-2a10^2-20b=0

ez egy masodfoku egyenlet, amelynek ket gyoke van. Mivel a>0, az f(x) parabola
felfele all, es mivel f(0)<0, ezert legalabb az egyik gyok negativ (tfh. a nega
tiv alapu szamrendszereket nem tekintjuk szamrendszernek). Igy legfeljebb egy g
yok lehet pozitiv. Ha megoldjuk az egyenletet, akkor meg is kaphatjuk, hogy mel
yik szamrendszerrol van szo, en lusta vagyok ehhez.

Az utolso lepes meg szamos hasonlo modon bizonyithato, pl. Vienne-formulakkal i
s.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

csak egyeterteni tudok Elblinger Ferenc irasaval, melyet eb kuldott be nekunk.
szerintem is a tudomany nepszerutlensegebennagy hatasa van a posztmodern filozo
fianak es kozhangulatnak. es ez konkret filozofusok szamlajara irhato, akik fel
elosek ezert, es tehettek volna pozitivabb dolgot is.
talan meg egy gondolatot tennek meg hozza, amiert viszont nem tehet senki, hane
m sajnalatos teny: a technika fejlodesevel a tudomany megertese nem annyira szu
kseges: ami magatol mukodik, azt szuklatokorubb ember nem feltetlenul akarja me
gerteni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Ferenc:
>Sot, 1934-ben Podolskyval es Rosennel egyutt javasolt egy
>kiserletet, amely nyilvanvaloan megcafolta volna a
>kvantummechanikat. (EPR-kiserlet) A kiserlet elegge
>bonyolult volt, ugyhogy csak a '70-es evek elejen sikerult
>elvegezni. A kiserlet Einsteinek varakozasaval
>szemben teljes mertekben a kvantummechanikat igazolta.
egeszen pontosan. az EPR kiserlet a kovetkezo feltevesek egyutteset cafolta:
1) Nincs zerus ideju tavolhatas
2) A vilag tulajdonsagai leirhatok allapotvaltozoval.
3) A vilag torvenyei deterministikusak.
Einstein mindharom feltetelezset igaznak feltetelezte. Az EPR kiserlet ezt cafo
lta. A kiserlet ertelmezheto barmelyik felteves elvetesevel, es a tudosok nem t
udjak, hogy melyiket kellene elvetni.

>Egyebkent megfigyeleseim szerint a teves elkepzeleseket a
>szakirodalomban nemigen szoktak cafolni, hiszen egy ilyen
>publikacio nem sokat erne, hanem nem hivatkoznak ra, es
>elfelejtodik.
Dehogyis. Ha egy elkepzeles eleg jelentos es tevsnek bizonyul, akkor a cafolat
is eleg jelentos, es publikalni szoktak. Ami sajnalatos gyakorlat a tudomanyos
publikaciokban, hogy csak ugy siman egy negativ eredmenyu kiserlet nem publikal
hato. Nem szoktak publikalni olyat, hogy "ezt es ezt terveztem, megcsinaltuk, e
s negativ eredmeny jott ki, igy nem lehet megcsinalni". Pedig ez is ertekes, er
dekes, hasznalhato informacio. Igy, hogy az ilyen kiserleteket nem szoktak elfo
gadni, sajnos a tudosok motivaltak arra, hogy pozitivra "kozmetikazzak" az ered
menyt. Ami oriasi modszertani hiba szerintem.
Nekem peldaul van negativ eredmenyem, es sajnos egy egesz nyar faradozasait kel
lett igy kidobnom. Raadasul sokan probalkozhatnak ugyanezzel, ha nem jelenik me
g. De sajnos nem jelenhet meg. Viszont sosem tudtam volna kozmetikazni a megjel
enes erdekeben.

math

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Kedves eb!

En a feladatot egy szamossagelmeleti paradoxonnak ertelmeztem, ekkent is volt b
eharangozva. A pelda csak olyan ertelemben lehet paradoxon, ha a sorszamgeneral
asrol azt allitjak, hogy megszamolast general. En ramutattam, hogy nem az. Term
eszetesen, ha ezt nem allitjak, akkor nincs semmifele paradoxon, mert eppensegg
el van ket olyan vegtelen hatarerteku sorozat, amelyeknek a kulonbsege is vegte
len hatarerteku. Ez lehet, hogy nem intuitiv, de valoban semmivel sem mond elle
nt.
Ugyhogy egyetertunk.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: sejtautomata ( 41 sor )
> Idopont: Wed Mar 14 09:43:10 CET 2001 TUDOMANY #1416

> a sejtautomatan belul megkulonboztethetetlen az, hogy
> a program csak egy absztrakt modell, avagy valoban fut-e egy hardweren,
> tehat belulrol mar az a kerdesis ertelmetlen, hogy "milyen hardweren fut a
> sejtautomata?"

Azert az ember is eleg sokat tud arrol a hardverrol, amelyen
programja fut! Ha mar ennyire valosagtol elszakadt
feltetelezesekkel elsz, akkor vegkepp furcsa olyan szigoru
korlatokat szabni, amit meg a valosagban sem tapasztalunk. Amugy
pedig ahhoz, hogy az egesz gondolatmenet valami tartalmat is
kapjon, eloszor is definialnod kellett volna, mit tekintesz a
gondolatsorodban 'sejtautomataban kialakult' eletnek.

E nelkul mindenesetre konkret cafolat, hogy az emberi agy
programja is tudataban van annak, hogy mindez egy biologiai test
hardveren fut...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: "Isten nem kockazik" ( 22 sor )
> Idopont: Wed Mar 14 09:23:52 CET 2001 TUDOMANY #1416

> A Heisenberg relacio nem azt mondja, hogy a
> Planck-alando alatti tartomanyban veletlen van, hanem azt, hogy az alatt nem
> tudunkmereseket veghezvinni.

Ez csak egy ertelmezes a kvantummechanikara, amit viszont a
kiserletek nem tamasztanak ala. Ebbol kifolyolag epp az Altalad
kepviselt neopozitivista nezetek nem engedik meg, hogy ilyen
allasponton legyunk.

Persze, elvileg elkepzelheto volna, hogy a QM helyett valojaban
egy determinisztikus elmelet is leirja a valosagot (Headley pl.
azt allitja, hogy a QM az 'idoutazasbol' szarmazik), de jelenleg
semmifele elmeleti vagy kiserleti eredmeny nem mutat ilyen
iranyba. Reg volt mar, hogy a rejtett parametereket kerestek --
sajnos az derult ki, hogy ha vannak is, nem merheto mennyisegek
(azaz nincs ertelme feltetelezni oket semmilyen formaban).

Jeszy is irt az EPR paradoxon kiserleti cafolatarol...


Magyaran determinisztikussag iranti igenyed teljesen
megalapozatlan a fizika mai allasa szerint.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Hello,

>Idaig senki sem reagalt a "verdijas" feladatomra. Ez azt jelenti, hogy
>mindenki lazasan dolgozik?

Az elso seged-feladat meg eleg egyszeru volt: annak valoszinusege, hogy
egy veletlenul kivalasztatott szam oszthato x-el az 1/x. Igazam van?

>Ha senki sem oldja meg, szegyenszemre a 9.-es osztalyommal fogom
>megcsinaltatni.

Ne csinald ezt velunk! :-)

>>Bizonyitsuk be, hogy egyetlen olyan szamrendszer van, amelyben van
olyan
>>haromjegyu szam, amelyik ketszer akkora, mint az ugyanezekkel a
>>szamjegyekkel ugyanolyan sorrendben felirt tizes szamrendszerbeli
szam.

>Tehat csak e=15 lehetseges, es ahhoz van is megoldas, pl. x=145.

Tovabba x=150 es 295. En nem talaltam tobbet.

Istvan