Miki,
>>fold felszinen 4 különböző pontban [...] merhető gravitacio alapjan nem
>>donthető el, hogy a fold egy kb egyenletes tömegeloszlású gömb, vagy az
>>összes tömege majdnem pontosan a középpontba van összesűrítve.
>Ajaj, ez megsemmisito. :-) Elsore.
Meg masodikra is.
>De ha csak a 4 meroponton
>(pl tetraederen) kivuli tomegelszolast akarjuk tudni kiszamolni?
>Arra tudsz ellenpeldat? Nekem nem jut eszembe.
Ugyanez jo arra is.
Ha a foldon kivul veszed fel a pontokat, akkor a negy térerővektor
ismereteben
nincs eselyed, hogy a tomegeloszlasrol mondj valamit.
Marky,
> Azzal a tovabbi problemaval kiegeszitve, hogy
>feszultseget ill. aramot sem tudunk pontosan merni, mert nincsen vegtelen
>ill. nulla belso ellenallasu muszerunk.
A kedvenc rezgőkondenzátorom bizony végtelen belső ellenállású (sztatikus)
voltmérő.
Meg lehet vele merni egy kvarc feluletén a töltes kovetkezteben kialakult
potencialt.
És a töltés ott marad, ahol volt.
Janos
|
On 4 Jan 2006 at 10:53, HIX TUDOMANY wrote:
> Felado :
> >hogyan derulne ki, hogy mi okozta azt a valtozast -
> > pl. egy repulo rovar, vagy egy kikopott cseresznyemag??
> Egy sziluettbol (arnyekkepbol) hogyan alkot kepet az agy?
> Csak ugy. Rajon, hogy mi micsoda.
Es idonkent teved is az agy.
De van egy masik gondom is - a gravitacio a leggyengebb
kolcsonhatas. Ezert ugy gondolom, hogy kevesbbe alkalmas
valamifele kepalkotasra - osszevetve pl. az optikaival, vagy
az ultrahanggal.
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan
|