Klasszikus szennyvizkezeles diohejban

1. durvaszuro. ez fogja meg a nagyobb, nem lebonthato hulladekokat
(gumicsizma stb), amit innen kiszednek, megy a szemettelepre.

2. biologiai tisztito. bakteriumkultura bontja le a szennyvizben
levo szerves hulladekokat (ne reszletezzuk). az aerob tisztitokban
folyamatosan oxigennel kell dusitani a szennyvizet (nagy lapatokkal
kavarjak vagy kompresszorral levegot buborekoltatnak at rajta). ez
eleg budos, az uralkodo szelirany fontos parameter az elhelyezesnel.
(szegeny csepeliek.) az aerob tisztitas fontos muszere az oldott
oxigen-mero, ezzel szabalyozzak a levegoztetest. nem egyszeru feladat
ebben a szarban megbizhatoan oxigenkoncentraciot merni, a klasszikus
(draga) oxigenmerok tobbsege hetek alatt beadja a kulcsot.

az anaerob tisztitok biologiai medenceje jol (kb hermetikusan) le van
zarva, a (mas fajta) bakteriumkultura vegtermeke metangazt tartalmaz,
amit energiatermelesre lehet hasznositani. a technologia jellemzoje a
kenhidrogen mint mellektermek, ezert is fontos a hermetikus lezaras.

3. ulepito medece. itt a zavaros lebol kiulepszik a szennyviziszap,
amely nagyon sok aktiv bakteriumot tartalmaz. ezt jol visszanyomjak
a biologiai medencebe, illetve a folosleget megszaritjak.

4. ha elovizbe kell visszajuttatni a szennyvizet, meg egy utokezeles
lehetseges, a maradek szervesanyagot klorral, ujabban ozonnal bontjak.
a beadagolt gazt ugy szabalyozzak, hogy az utokezelest kovetoen epp
ne maradjon szabad klor/ozon.

biztosan szamos alkalmazasi terulete van a zeolitnak (husz eve lattam
a deltaban egy rovidfilmet arrol, hogy nitratos ivovizek kezelesere
valamilye zeolit alapu kolonnat hasznaltak), de pont szennyvizben...?

mindazonaltal erdekelne a zeolitos technologia. a feltalalonak abban
egesz biztosan igaza van, hogy az ilyen palyazatok elore le vannak
zsirozva, jonehannyal kozvetlen kozelbol talalkoztam. A maganszektor
a lenyulasban is hatekonyabb az allamnal...

Uff.

Burgonya,

>Szerinted csak egyenletekre hivatkozva lehet ervelni, vagy van
>kepekben
>megfogalmazhato modell is? Legyszives ne vedd szentsegtoresnek e
>kerdest !

Szerintem az van, hogy ha egesz egyszeruen akarunk valamit megvilagitani,
akkor megy az magasabb matek nelkul is. De az az igazi, amikor egyre magasb'
matematikat vetunk be, majd ennek a vegen visszajutunk az eredeti, kepszeru,
szemleletes megvilagitashoz, de mostmar ugy, hogy a magasb' matematikai
hatter is tamogat minket.

Mondok egy példat:
Elektrosztatika.
Azt mondjuk, a terero forrasa a toltes.
Ez alapjan maris szepen felrajzolhato a tererokep a tolteseloszlas
ismereteben (sok esetben).
Bonyolitsuk el a dolgot. Vegyunk korul egy térrészt zart felulettel,
integraljuk a tererot (vagy inkabba D eltolasi vektort) a feluletre, akkor
ugye megkapjuk a bezart toltest. Zsugoritsuk a feluletet infinitezimalisan
kicsi terfogatura. Akkor ez a muvelet, marmint az integralas és zsugoritas a
div operatort adja (magyarul forrassuruseg), a masik oldalon a
toltes/terfogat infinitezimalisan kicsi terfogatra a toltessuruseget adja.
Maris eljutottunk a legaltalanosabb megfogalmazashoz: div D= töltéssuruség.
Ami igen szemleletes, épp azt mondja: a terero forrasa a toltes.
Janos

math
>a TUDOMANY szinvonala oriasit sullyedt, meghozza bizonyos feltunesi 
>viszketegsegtol szenvedo hulyek miatt.

Nem az tortent-e inkabb, hogy hirtelen rendkivuli modon  
megokosodtal  a TUDOMANYnak is koszonhetoen, s szinvonala't  
- masokat utanozva - relative talalod alacsonynak?

Kerlek ne te valaszolj, a szubjektivitas kizarasa erdekeben!

Egyaltalan hogy a csudaba sullyed le attol egy lap szinvonala,
mert 'szenvedo hulyek' is irnak?  (a nem szenvedo hulyekrol nem is
kerdezve)
Az csak egy szanalmas ontomjenezo szinjatek (exhibicionista sznob 
onreklam), amikor valaki affektalva kozli - en ezt a lapot tobbe nem 
jaratom, mert ebbe hulyek is irhatnak, meg szelhamosok, s me'g 
raadasul grof Provokatyivinszky Zuard Eugen is, kitol Isten kulon 
ovjon meg mindenkit!
 
A HIX nem valodi klub, s nem is templom, de nem is munkahely, ahol el 
kell viselni masok fizikai jelenletet. 
(S nem is 2 nm-es kisbolt, ahova kenyszeruen vasarolni jarunk.)

Egymas idejenek rablasarol se lehet szo. 
Akik ugymond oriasi tapasztalattal rendelkeznek, mar a cikkek
elso soranak olvastan tudjak, hogy lapozhatnak. ( Ezzel mar
tobben eldicsekedtek itt.) Igy az o idejuk eleve nincs rabolva, igaz?
A tobbiek szamara pedig itt keremszepen adott a szellemi treningezes
es gyuras lehetosege. Ez itt egy edzoterem, semmi mas!  
Aki fitymalja a felszerelest, az hozzon maganak valot !
Akinek nem tetszik az itteni elet, zarkozzon be buval belelt
elefantcsont tornyaba! (TV-t is nezhet helyette...)

Szinvonal ?
Rengeteg kerdes maradt megvalaszolatlan a Tudomany
tortenete folyaman.  Amikor me'g ugymond magasabb volt a 
szinvonal, akkor is.  Akinek nem tetszik ami ma megy, jeloljon meg egy 
szinvonalasabb korszakot, s ha a FOTEX is ugy akarja, 
banyassza elo a nyitva maradt problemakat . Hatha ettol emelkedik a 
szinvonal ! (ures karogas helyett)

Szamomra adott cikk szinvonala  akkor alacsony, ha csakis hitelronto 
celzatu megnyilatkozasokat tartalmaz, indoklas, vagy ironia nelkul. 

Elrettento pelda egy kepzeletbeli kocsmai jelenetbol : 
*Ugy latom, itt az urak fele hulye !*

Burgonya

Akinek megvan a jo oreg HIX CD-je (1997-es kiadasu volt az utolso),
rengeteg cikket talal Horvath Pistatol. O idonkent leallt, aztan
ujra belendult kesobb is. Volt amikor kinyilvanitotta, miert szall ki.
Aztan legutoljara csak sejteni lehetett, ki miatt teszi.
Tanulsagos lenne ha valaki, kollegaja szora birna e targyban.
O mindig szinvonalat teremtett.  Ha erre tenylegesen igeny van, 
gondolom tole talan megtudja a kollegaja, hogy is kell azt csinalni.
Aztan - talan elmondja itt nekunk is, a kollegaja....

Burgonya

Tisztelt Starters!

irtad:
>>es ketbuborek nem akar "egyesulni". 
> De azt "akarjak", ha jo kozel vannak egymashoz.

>Gondold el, mi tortenik, ha a valaszfal "kipukkan": a gaz egy resze 
>nyilvan atmegy, de a valaszfal nem tunik el, a buborekok alakja nem 
>valtozik lenyegesen (ha nem volt nagy kulonbseg a nyomasban), es 
>csaknem valtozatlan feltetelekkel most mar egyutt tarjak az 
>egyensulyt a gumival. A valaszfal pedig most mar a gaztol 
>fuggetlenul, a gumi tobbi reszevel tartja az egyensulyt.

Ezt sajnos nem ertem. Mely allitast cafolja es miert?

>>Nem folyadekrol van szo, hanem "rugorendszerrol", halozatrol. 
>>Surlodas viszont nincs benne.
>Miert?
Hogy a modell osszhangban legyen ezzel: homogen ures terben 
magara 
hagyott merev test mozgasallapota nem valtozik.

>>A rugo-racsba (az elosztott parameteru 3D-s rugo-haloba), 
>>gyomoszolt fennyel belelt buborekok szabadon elmozdulhatnak,
>>s nincs disszipacio.

>Akkor hova megy az energia?

Melyik formaja ? A buborekban levo?  Amerre lokjuk. Illetve amerre 
optikailag surubb a ter (surubb a terhalo), s az ot kitolto EM hullamok 
arra hajlanak el, tehat a surubb halo fele megy, fordul az energia, 
buborekostul.  

>Tapasztalataink szerint a vilagegyetemben nincsen statikus 
>egyensulyi allapot, mint a rugoknal: 

A terbeli rugoracsnak, halonak, melyet a modell rugalmasnak 
feltetelez, nincs tehetetlensege, es a deformacioi soran
nincs belso surlodasa sem, tehat vesztesege sincs ebben az 
ertelemben.
Csak olyan ertelemben van, hogy helyileg adott, mechanikai 
feszultsegekkel determinalt, terfogategysegre vonatkoztatott 
energiaja elkerulhet mashova.
Ami mozog valamely masik objektumhoz kepest, az viszi a 
rugorendszer surusegi anomaliat magaval, azaz valtozast okoz 
mindenhol azonnal a terben, persze a tavolsagtol fuggo mertekben 
(azaz tole nagyobb tavolsagban kisebb valtozas tapasztalhato).
A tehetetlenseg nelkuli rugalmas rendszer nem juthat pillanat alatt 
statikus vegallapotba, mert az EM hullamokkal toltott
reszecskek kormanyozzak a sorsat, s sebessege veges a haloban. 
Surubb haloban kisebb a sebesseguk.
A halo objektumainak maximum 2c lehet a sebessegkulonbsege, de
az egymas altal nmegfigyelheto sebesseguk elvi felso hatara c.

A buborek tomege amiatt novelheto gyorsitassal, mert gyorsitaskor 
belso Doppler effektus folytan a frekvencia es E ill. B egyenes 
aranyban novekszik, s ezzel osszefuggesben a belso hullamok 
megnovelt nyomasa a gyorsitassal szembeni korlatozo ellenhataskent 
lep fel. Ez a mozgasi tehetetlenseg.
A sulyt a mas reszecskeket kozelito , s azok surusodo racsaban
torlodva halado feny okozza. Torlodott allapotaban nagyobb a 
belso sugarnyomas a nagyobb racs-suruseg iranyaban. Ellenkezo 
iranyban kisebb, mert a gyorsulva halado sugar frekvenciaja -
s ezzel nyomasa kisebbe valik. A buboreknak tehat 
'lehajtoereje' van.

>ehelyett nulla tavolsagra szeretne osszehuzodni - es egy rugora 
>oldalrol, ha erot fejtunk ki, deformacio es nyiroero is fellep. 
>Ilyen itt szinten nincs. Surlodas es disszipacio viszont van, kulonben 
soha 
>nem egyesulnenek az utkozo objektumok.
Ezt nem ertem.

Egyeb: Tegyuk fel, hogy az idok kezdeten egyetlen hab-go:mb volt
ami temerdek buborekbol allt, s mindegyik EM energiaval telitve. 
A csaknem szogletes buborekok csekelyke kozeit kiszabadulni nem 
kepes extrem suruve osszenyomott rugalmas terhalo toltotte ki.
A belso nyomas vetette szet e habot, s a terhalo kiszabadult,
belole amint a buborekok szetvalva mar nem akadalyozhattak szabad
terjeszkedeset. A gomb kulso hejanak buborekjainak sebessege lett a 
legnagyobb, mert a belso osszenergiabol a legtobbet kaptak. 
Lomhan indult a buborekok szetvalasa es tavozasa, a 
roppant suru terhalo miatt. (Mely reszben magukat a buborekokat 
is atjarta es mindig is atjarja, tehat bennuk is van, de ott
ritkabb.) Az akkori extrem suru haloban eleinte extrem lassu volt 
az EM hullamterjedes. Aztan robbanasszeruen felgyorsult a
rendszer tagulasa.

Burgonya