Kedves Voland!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Valasz Tamasnak ( 175 sor )
> Idopont: Fri Apr 13 20:33:15 CEST 2001 TUDOMANY #1445

> <<Mi is tortent volna, ha szinkronizalast indulas elott
> ejtettuk volna meg a Te kiserletedben is?<<<
>
> Na mar ez az elso mondat ertelmetlen, hiszen az altalam
> felirt peldaban nincs indulas.

Ugy latszik, nagyon nem erted levelem, ugyanis abban
megfogalmaztam, mit is neztem el a Te irasodban, es milyen
ertelemben rendelheto a leirasodhoz 3 koordinatarendszer --
ahogyan ezt most Te magad is megtetted. Addig tehat jogos a
kifogasod, hogy Te pontokrol beszeltel, de miutan elmagyaraztam,
milyen koordinatarendszerek rendelhetok a peldadhoz, furcsa, hogy
mindezt figyelmen kivul hagyva jajgatsz, milyen hulye vagyok...


> Ezekutan nem talalod furcsanak a kritikadat?
> Milyen indulas van ebben a peldaban? Milyen szinkronizacios
> onkeny van ebben a peldaban?

Olvasd csak el figyelmesen, es toprengj el rajta -- nem oly
nehez... Indulasnak tekintheto (ugye azert nem felejtetted el,
hogy eredetileg az ikerparadoxonrol van szo?!?) az 1. es 2.
megfigyelo talalkozasa. Szinkronizacios onkeny van abban, hogy Te
csak paronkent szinkronizalod az orakat, holott a spec.rel.
szerint ez nem tranzitiv tulajdonsag -- azaz az 1. megfigyelore
vonatkoztatva nincs tul sok fizikai tartalma annak, hogy a B
pontban a 3. megfigyelo orajat a 2-dikehoz igazitod, meg ha
korabban a 2-diket 1-sojehez igazitottad is... Fizikai
relevanciaja csak annak van, amikor ugyanazt a ket megfigyelot
tudom kulonbozo talalkozasukkor osszehasonlitani. Itt azonban
ilyen sosem tortenik, igy nem lephet fel paradoxon: szo nincs
arrol, hogy egyik megfigyelo mast latna, mint a masik...


> Ugyan hogy jon ide peldaul, a
> 3. megfigyelonek - vagy, bocs, a "B" teridoponthoz rendelt
> inerciarendszerre ultetett "ikernek" :-)) - az
> altalad "megallapitott" nem letezo indulaskori "kora"???

Az A, B, C pontokhoz egyertelmuen hozzarendelheto az Einstein
altal javasolt modszerrel a harom koordinatarendszerben merheto
ido -- en ezeket az idoket adtam meg. A tovabbiakat kedvenc
fordulatoddal elve talan inkabb Einsteinnel vitasd meg... :-)


Nehogy azt mondd, hogy nem valaszolok, ide is bemasolom a korabban
mar megfogalmazott valaszokat megismetelt kerdeseid utan:

> 1., Hol van ebben a peldaban indulas?

Indulasnak tekintheto az 1. es 2. megfigyelo talalkozasa.


> 2., hol van ebben a peldaban szinkronizacios problema

A spec.rel. szerint ez nem tranzitiv tulajdonsag -- azaz az 1. megfigyelore
vonatkoztatva nincs tul sok fizikai tartalma annak, hogy a B pontban a 3.
megfigyelo orajat a 2-dikehoz igazitod, meg ha korabban a 2-diket 1-sojehez
igazitottad is...


> 3., es aruld mar el nekem, hogy ugyan hogyan szamitottad ki
> azt a bizonyos "indulaskori" -0.667 evnyi kort,

A megoldas nyitja a Lorenz-transzformacio! :-)


> Valaszolj nekem kerlek arra, hogy ha mint allitod, a
> gyorsulas a feloldasa az ikerparadoxonnak, akkor miert van,
> es hogyan lehet az, hogy azonos terido tavolsag azonos
> sebesseggel torteno megtetele kulonbozo gyorsulasokkal is
> azonos idoelterest okoz?

E kerdesedbol is csak az derul ki szamomra, hogy nem erted, amit
irtam. Sosem allitottam, hogy a gyorsulas ilyen ertelemben
szerepelne okkent... Persze, hogy a tavolsag is szamit! (Masreszt,
ha precizebben belegondolsz, akkor arra is rajohetsz, hogy
kulonbozo gyorsulasokkal ugyanaz a tavolsag azert kicsit kulonbozo
idoket es idoeltereseket ad...)


> Ezzel be is fejezem, es varom a feltett kerdeseimre
> valaszod. Meg pusztan annyit jegyeznek meg, hogy amikor azt
> irtam, hogy David Gyula helyrerak, akkor nem rad, hanem
> magamra gondoltam. Ezt felreertetted. Ha hibas volt amit
> eddig irtam, beleertve ezt az irast is, akkor remelem, hogy
> David Gyula majd helyrerak engem, es neked ad igazat.

Ebben is kituno peldajat latom annak, hogy alaposan felreerted,
amit irok. Akkor is vitatkozol, amikor ugyanazt allitjuk...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: matrix ( 12 sor )
> Idopont: Fri Apr 13 20:23:15 CEST 2001 TUDOMANY #1445
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> Letudna-e valaki irni,hogy mi a matrix karakterisztikus polinomja?
Letudom. :-)

determinans(matrix-lambda*egysegmatrix)=0

nxn-es mrtrixra ez egy n-edfoku egyenlet, megoldasai a matrix
sajatertekei.
Ha ismertek a sajatertekek (labmda1, labmda2,....) akkor a
karakterisztikus
polinom

(x-lambda1)(x-lambda2)...(x-lambdan)=0

Janos

Koszonom!
Bye!

A kvantummechanikaban van egy Ehrenfest-tetel nevu dolog.
Ez azt mondja, hogy ha a kvantummechanikai allapotok
idofejlodeset a (nem-relativisztikus)Schrodinger egyenlet
irja le, akkor a Newton egyenletek (es folyomanyai) a
fizikai mennyisegek varhato ertekere jonnek ki! A varhato
ertek az a bizonyos
qm.-i szendvics, ami mar szam erteku.

Erre a varhato ertekre mondjuk azt, (persze automatikusan
hozzagondolva egy bizonyos merettartomanyt) , hogy
determinisztikusan valtozik. De ott van a szoras is, amirol
ugyan a Newtoni mech. nem szol, de mi mar nem tehetunk ugy,
mintha nem lenne.

Az igazi Newton egyenletek, ahol az ero pontszeruen hat,
akkor jon ki, ha a qm. potencial alig valtozik azon a
terfogaton, ahol az a reszecske van, amire hat. (pl.
elektron)
Ez egy HATARESET, amit ezek szerint mindenki elfogad a maga
szintjen determinisztikusnak.

Most megint megkerdezem, hogy akkor itt van, a qm.-ben meg
nem dontheto el a determinizmus kerdese?

Zoli

> Egy negyzeten belul idealis pontszeru golyo indul a negyzet
> egyik sarkabol, es pattog mindaddig, amig eltalal egy sarkot.
>
> Elfogadhato-e, hogy nem jelent problemat - fejbol, gyorsan es
> folyamatosan olyan kulonfele iranyokat megadni, melyek mindig
> pontos talalathoz vezetnek, illetve olyanokat is egyarant,
> melyeknel a golyo veges szamu utkozessel nem talalhat el sarkot ?
Elfogadhato. A feladat ugyanis a tukrozesekkel visszavezetheto egy
negyzetekkel teleszort sikra. Ha veges szamu utkozest engedunk meg, akkor a
sik merete = utkozes*2, a golyo akadalytalanul mehet a sikon, utkozes
helyett metszi a negyzethalo oldalait.

> Az igazi kerdesek:
> Kimondhato-e - hogy ha veges szamu utkozessel nem, akkor vegtelennel
> eltalalhato valamely sarok, es milyen szamossagu vegtelennel ?
Nem. Ha veges negyzethalos papiron egyetlen sarokpontot se metsz a pont
sebessegvektoranak meghosszabbitasa, akkor vegtelen papiron se lesz
metszespont (euklideszi geometriaban).

> Megadhato-e a annak a valoszinusege, hogy veletlenszeru iranyban
> inditott golyo veges utkozessel sarokba talaljon?
Meg. Zerus.
Ja, es vegtelen szamu utkozessel meg 1.

> Tudom, a letrat egyesek unjak, masok meg ellenzik, de ezt a modellt
> mar nem volna szabad kihagyni a legeslegujabb-kori magyar
> tankonyvekbol ! :)
Reszemrol se nem unom, se nem ellenzem, csak nem latom benne a problemat.
A dolgot Bolyai mar tobb mint szaz eve megoldotta, nem ertem, minek ragodni
rajta.
Ja, az ujabb modell se valami nagy etvasz, bar nehany dolgot jol szemleltet.

Udvi, Janos

tisztelt Tudomany,
a 'pattogo golyo' kerdeshez lenne a kovetkezo eszrevetelem:
Jeloljuk alfa-val azt a szoget, amit a golyo indulasi iranya bezar
a negyzet oldalaval.(mindig a kisebbik szoget)
Ez biztosan 0 es 45 fok kozott lesz, tehat a tangense 0 es 1 kozott.
Az a sejtesem, hogy veges szamu lepes alatt pontosan akkor er be a
golyo egy sarokba, ha tg(alfa) racionalis.
Legalabbis azt hiszem, hogy ha racionalis, akkor biztosan beer egy
sarokba.(az irracionalis esetekrol nem tudok semmit)
Ez igy csak egy sejtes, majd kovetkezokor beirom az elgondolast is
ami mogotte van.

Pl, ha tg(alfa)=1/k, akkor egeszen biztos, hogy veges szamu lepes
alatt beer egy sarokba, megpedig pontosan k lepes utan.

Egyebkent tenyleg lehet a problemaval talalkozni a termeszetben,
peldaul amikor Breakout-ban megprobalod kiutni a labdaval a legutolso
teglat, ami a sarokban maradt:-)

udv.:
Kozma Laszlo


_____________________________________________________________
Nextra Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

Kedves Feri!

 >>Az [0,1]\Q nagyon egyszeruen ertelmezheto, a [0,1] intervallumba
 >>eso irracionalis szamok.
 >Ez jol, es ismerosen hangzik, de mi ennek a pontos ertelme?
 >... ha az osszes racionalis szamot el akarjuk venni, akkor
 >... ra kell majd dobbennunk, hogy ez pontosan ugyanaz a
 >muvelet, amellyel az irracionalis szamokat definialjuk,
 >tehat [0,1]\Q ures halmaz.
Tehat a [0,1] halmaz nem tartalmaz irracionalis szamot.
Nekem csak most esett le a tantusz, hogy Te tagadod
az irracionalis  szamok letezeset. Az sqrt(2)/2 tehat
racionalis, melybol kovetkezik, hogy a negyzet oldala
osszemerheto (arrhetosz) az atlojaval. Ka'r, hogy a
Mester (Pitagorasz) nem tudhatott errol.
A pi/4 racionalis, amibol azonnal adodik a kor negyszogesitese.
A (tropikus) ev hosszanak es a nap hosszanak ara'nya
is racionalis lesz, ami lehetove teszi egy abszolut pontos
naptar megalkotasat.
A Laplace-Lagrange tetel szerint ha a bolygok kozepmozgasai
nem osszemerhetoek, akkor a palyaelemekben - konkretan
a fel nagytengelyekben - nincsenek elsorendo szekularis
perturbaciok. Ez a bolygomozgas stabilitasanak egyik
feltetele. Sajnos a feltetel nem teljesulhet, mivel nem
leteznek irracionalis szamok - ezert ennek osszes
kovetkezmenye elvetheto, ugyhogy aggodom a
Naprendszer jovojeert.
 >Lehet majd uj tankonyveket irni.:)
Bizony! :)

Udv:
Kalman