Sziasztok!


Zoli, irtad:
: Nem ertem miert nem. Hogy nem periodikus a merendo jel, annak
: nincs jelentosege. Tobb nagyfenyereju LED-del torteno
: stroboszkopos megvilagitasnal

Legy szives a fantaziadat egy kicsit korlatozni. :-)) Cserebe igyekszem
szabatosabban fogalmazni. Egyelore ott tartunk, hogy DC-rol uzemeltetett
izzo a fenyforras.

: Megis DC erositos valtozatnal maradva barmi okbol - lehetne
: chopper-stabilizalt eloerositot hasznalni

A felhasznalt CA3140 muveleti erosito "klasszikus" architekturaju, nem
chopperelt. Kis jelet egyebkent 1-2 tranzisztoros kapcsolassal illik
eloerositeni, mert ennek nagysagrend(ek)kel kisebb zaja van, mint egy
muveleti erositonek. Alacsonyfrekvencias kis amplitudoju jeleket pedig
tenyleg fol kell keverni valami hasznalhato frekvenciara es lehetoleg nem
elektronikaval, mert ez a sajat 1/f-zajat is folkeveri...

Ezert irtam, hogy a jelenlegi meroelektronikaval kapcsolatban ketelyeim
vannak a hasznalhatosagat nezve. Nem azt irtam, hogy 0,5 Hz-es jelet nem
lehet megmerni. Amit irtam "ez nem megy" cimszo alatt, az mind a konkret
(?) kiserleti meroelektronikara vonatkozott.

###

Dezso, ha mar elemrol jaratod majd a muveleti erositot, a PC es a
meroelektronika koze tegyel egy optocsatolot is, mert a PC foldjen iszonyu
zavarjelek vannak. Az elektronikat pedig nem rosszakaratu kotozkodes miatt
probalom szetboncolni, hanem azert, mert en integralt radioado ill. -vevo
aramkorok fejlesztesevel foglalkozom es van par negativ tapasztalatom, ami
a meresi zajt illeti. A vevooldalon bizony ott van az 5uV bemeneti
amplitudo (igaz, legalabb 10,7 MHz-en, neha kulonbozeti jelkent es
definialt hullamimpedanciaju microstrip vezeteken) es a
spektrumanalizatoron az egadta vilagon minden latszik. Radioado
vivofrekvenciajara pl. folkeveredik a PC monitoranak 15 kHz-es
sorfrekvenciaja is (DOS kepernyo), behallatszik az egy emelettel a labor
folotti DECT 1,8GHz-e, a labortol kb. 100 meterre az utcan alldogalo
szemely GSM telefonja, stb. Ezek persze a Te mereseidet nem zavarjak, de
talan jol latszik, hogy kis jelet merni roppant nehez. Ehhez kepest egy
tapegyseg es a PC zaja legalabb kezelheto.

Masik kerdes (ha mar kapcs.rajzot nem kapok): az inga 20um-es lengese
milyen frekvenciaju? En pl. az f=1/(2*pi)*sqrt(g/l) keplet alapjan kb.
0,8 Hz-et varnek. Ha nem ennyi, akkor mi indokolja az eltero frekvenciat?

###

Janos,
: Kapitany:
: -Idofaktor?
: Lady, garboban, de igazan formas cicikkel:

Ez Tamara Jagellowsk hadnagyra illik.

: -Fel nyolc.

Na *ez* nalam otlet cimszo alatt fut. Micsoda otlet, hogy nem "csillagido
xyz" a valasz, amit minden "normalis" ember varna, hanem egy profan "fel
nyolc". Erre egyebkent nem emlekszem (ami nem jelent semmit), magyarul meg
nem lattam, csak az eredetit. Egyebkent tenyleg NSzK produkcio, made by
Bavaria Film. Lattam egy "making of"-jat is, eros a gyanum, hogy Zoli volt
ott a kellekes, aki a technikai kutyuket csinalta. Ott is kb. "a vasalobol
es a kinai vekkerbol mindent megepitunk" elv alapjan keszultek a kellekek.
McGuyver elmehet hozzajuk ipari tanulonak. :-) Tovabbi informaciok:
www.orionspace.de (van angolul is valamennyi).


Udv,
marky

Dezso:
>A feny gravitacios hatasanak kimerese izgalmas tema,
>biztosan sokaknak megmozgatta a fantaziajat.

Maris irom, kik vetodnek meg hegyezett fullel a hirekre:
Az extra vajtfulu hifistak, es az o igenyeiket kiszolgalo
iparagak bojdulnak fel hamarosan.
Lesznek, akik hallani velik hangszoroik tranziens belengeseit,
legalabbis kozvetve, Doppler-effektust hallva, amikor lampat
kapcsolgat a szomszed, vagy turmixol, vagy isteni szikra gyulik
a fejeben, stb.
Emiatt hamarosan megjelennek a computeres 'gravi-equaliserrel'
kiegeszult erositok, melyek lampak ki-bekapcsolgatasa - ill.
spontan elmebeli megvilagosodasok idejen, a fenyek gravitacios
hatasat kompenzalva megakadalyozzak a hangfalak un.  -
Szomszed Stimulalta Foto-gravitacios Torzitasat.

Minden hangfal mellett egy-egy csempe-ingas lada lesz,
a zavarok detektalasahoz. E ladak robusztusabbak lesznek,
mint maguk a hangfalak, nehogy a hangok bezavarjanak.
Kesobb kiderul, hogy nemcsak a szomszeddal van a gond,
ezert megjelennek a sokkal komolyabb - villam- es sarkifenyek,
valamint napkitoresek fotogravitacios hatasat is kikuszobolni
kepes HiFi-cuccok is, a muelvezet abszolut zavartalan biztositasara.
(A hifistak emellett uszo szigetekre koltoznek, sajat ottani
eromuveket uzemeltetve, nehogy foldrenges eseten az 50Hz
fulserto hamisan, fazistoltan, Doppler-eltolodva jusson
el meregdraga erositoikhoz.)

Udv: zoli

Kedves Dezso !

A fenyes helyett az alabbi, kevesbe zajos es drift nelkuli meresi
modszert tudom ajanlani:
A csempe mindket oldalara lentre, kazankovacs-huvelykujjnyi
szeles alufolia csikokat kell ragasztani. A csempet ugyanott
lazan kozrefogja oldalankent 2-2 hasonlo szeles, allo lakkozott
NYAK-lap, melyek mindegyike ket reszre tagoltan 'kiteritett'
kondenzator fegyverzetet alkot.
Hidba kotve a 4 kondit, a hidat PC-tol kapott, nehany kHz-es
jellel meghajtani, de erositve azt egy tranzisztorral es
utana CMOS kapukkal fazist hasitva ellenutemben rangatni
jo nagy szuflaval. (tehat a hid nem foldelt)
A hid kimenojele illesztesi okok miatt nagy bemenoellenallasu,
de egyszeru -  3 muveleti erositobol allo - AC csatolt differencial-
erositon at viendo a PC-re  az aszimmetrizalo 2. fokozatrol.
Az erosito jo ha kozel van a kondikhoz.
A csempe kiteresevel a kimenojel amplitudoja kozel aranyos
lesz, de hogy epp merre tert ki, az csak a PC jelehez
kepest adodo fazisbol, szoftverrel allapithato meg, azaz
abbol, hogy azonos, vagy inverz jel megy-e a PC-re.
A hid nyugalmi kiegyenlitese doboz-dontogetessel konnyen
megoldhato.  A viz jo dielektrikum, igy vizbe teve megnovelhetok
a kapacitasok, hogy az elektronika szort kapacitasai kevesbe
befolyasoljanak.

Udv: zoli

Dezso,

> Eloszor is a csempeinga gravitacios eroket es gravitacios energiakat mer
> szetva
> laszthatatlanul. A gravitacios ero eltolja az inga lengesi
> amplitudojanak kozep
> pontjat, a gravitacios energia megnoveli az amplitudot. A meresek
> szerint mindk
> et hatas jelentkezik.
Az elso mondatodban azt allitod: szetvalaszthatatlanul.
A masodikban megadod a szetvalasztas modjat: az ero a kozeppontot tolja el, az
energia pedig az amplitudot novelik. Ilyen kozel egymashoz ilyen ellentmondo
allitasokat nagy hiba leirni. Az ero meg az energia kevergeteserol mar nem is
beszelek...


> Mizsei Janosnak: koszi a jotanacsokat
Szivesen, amig a libak elnek...  :-)

> A sok meresi adat kimerese rengeteg idoval jarna, majd egyszer a
> tanars
> egedjeim elvegzik.
Aligha lesznek tanarsegedjeid, ha nem vegzed el a merest!

> sok mere
> s atlagolasat igenyelne minden egyes pontban es szogben.
Van szamitogep?

> Kulonben szivesen varlak az ingabemutatora, titokban
> remelem,
> hogy az uj gravitacios elmeletet Te fogod igazan magas tudomanyos
> szinten kidol
> gozni.
Ebben egyre erosebben ketelkedem, de el fogok menni es megnezem, mint ahogy
Csaba ingajat is megneztem.


> Komolyan: orulok minden kritikai eszrevetelnek, mert azok alapjan
> tudom,
>  hogy mely kerdesekre kell nagyobb hangsulyt fektetnem.
Akkor nosza: szogmero, furogepforgatas, kiskocsi, furogepeltolas. Lassuk a
gravitacios effektusok varianciajat a forgatassal illeve az eltolassal
szemben....

Na, eleg tudomanyos voltam?

Udv. Janos

Kedves János!

> > : Kulonosen ha az "Orion urhajo" c. egykori NDK produkcioval
> > : hasonlitjuk ossze.
> >
> > Ne szold le az NDK-t, ugyanis ezt a nyugati nemetek kovettek el. :-)
> Tenyleg? Ugy emlekeztem, hogy NDK produkcio volt. Tevednek?

Igen! Forrás:

http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=54607

Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai
(Raumpatrouille - Die phantastischen Abenteuer des Raumschiffes Orion)
fekete-fehér magyarul beszélő NSZK tévéfilmsorozat, 60 perc, 1966

A Filmmúzeumon most is adják...Iszonyat. Én már megpróbáltam rávenni őket
az Alfa Holdbázis sugárzására is, de nem hajlanak... :-( De még a Pirx
pilóta kalandjait sem akarják lenyomni, pedig az igazán kult-film! :-)))

Üdv From:, a hiperűr ugró

Kedves Dezso,

> Hollosi "HIX" Jozsi: Koszi szepen a gyors szamitasodat a feny ekvivalens
> tomege
> re, valoban nagy ertek jon ki. Tudjuk az altalanos relativitasbol, hogy a
> feny
> gravitacios viselkedeset maskeppen kell szamolni, foleg mar azert is,
> mivel New
> ton gravitacios keplete nem hasznalhato: a feny nyugalmi tomege zerus.

A gondolatmenetem nem hasznalta a feny tulajdonsagait, csak a gravitacio
univerzalitasat.

De joval egyszerubb modon, feny nelkul is belathato, hogy nem gravitaciot
mersz:

> Az inga erzekenyseget jellemzi, hogy zajmentes (abszolut szelcsendes)
> idoben a 20 meterre levo udvari kapun bejovo embert erzekeli.

Itt ugye nincs feny, az ember lassan mozog, a tomegek kicsik, semmifele
relativisztikus effektus nincs. Nezzuk meg, mennyit fog ettol kimozdulni az
inga:

ember = 100 kg csempe = 0.25 kg tavolsag = 20 m
F = G * ember * csempe / tavolsag^2 = 6.7*10^-11 * 100 * 0.25 / 400 N =
 4.2 * 10^-12 N

A csempe sulya 2.5 N.

A csempe kiteresenek aranya a hosszhoz (0.5m) viszonyitva megegyezik az erok
aranyaval, azaz a kiteres
4.2 * 10^-12 / 2.5 *  0.5m = 0.84 * 10^-12 m

1 mikron az 10^-6 meter, tehat ez EGYMILLIOMOD MIKRON.

Tehat ha 10-20 mikronos kitereseket mersz, az nem lehet gravitacio, ahhoz
egesz Magyarorszag lakossaganak kellene egyszerre a kapuban allnia...

Udv,
Jozsi.