1. |
+ - Re: vallas vs tudomany (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
2. |
Fogalomzavar2. (mind) |
74 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: *** HIX TUDOMANY *** #2744 (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: kupinga (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
5. |
ferencnek (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
6. |
Einstein es Heisenberg #2 (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | + - Re: vallas vs tudomany (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csaba
>Ami igaz nem ismerjuk a 'vilag' minden vallasat
Nekem is ez a gondom. Olyan vallásra volna sürgosen szükségem,
mely megnyugtat. Ne emészének felesleges gondolatok.
Se lelkiismeretfurdalás, se felelossegtudat, se kíváncsiság, se
kalandvágy. Semmi ilyesmi ne gyötörjön és ne sodródjak folyton
konfliktusokba, ezt szeretném. Volna egyszeru megoldás: nem kell pár
percig levegot venni. De nem tehetem meg.
Olvastam Buddháról.
http://www.buddhizmusma.hu/1buddhizmus/faq.htm
Nagyon hasonlóan alakult az életem és ugyanúgy nem tudom elviselni.
Illogikus elviselni. Sajnos azonban, amit a "vallások" tanítanak - vagy
ahogy eloadják - az a máz, nekem olyan, mintha giccsfestményekkel
traktálnának, kérve, hogy én is azokat áruljam, mégpedig lelkesen. Ez
gondolatban is elviselhetetlen. Képtelenség. Lehet, hogy a meditációk
arra valók, hogy az ilyen kényesség, ez a viszolygás elpárologjon?
Olyan ez, mint az allergia. Betegség volna, mely meditációval
kikezelheto?
Egy másik vallásról is keveset, de talán annál fontosabbat:
http://www.zeneforum.hu/nyomtathato.asp?
mufaj=1&cat=8&newsid=12534
*N’Dour-t nagyon zavarta, hogy az iszlám vallásról hamis kép alakulhat
ki a terrortámadások következtében. ’Az iszlám egyik fő eleme a
tolerancia, ám egyes ideológiák teljesen félremagyarázzák a
vallásunkat.*
Burgonya
|
+ - | Fogalomzavar2. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Mindenki!
Érdekes tudományos jelenség, hogy embereket hamis színbe tüntetnek fel, így
van ez Zénónnal is, akinek antinómiáját így próbálják paradoxonná lefokozni.
Sajnálatos a számomra, hogy Zénónról sokan - köztük egyetemi tanárok,
tudományos fokozatú fizikusok, stb. - mélyen sajnálkozva ezen
fogyatékosságán-, szándékosan azt terjesztik, hogy, nem tudta, hogy végtelen
sorok összege lehet véges. Zénón antinómiájának a lényege éppen egy ilyen
sor! Akhillész: 10m/s, teknős:1m/s, előny:10m, Akhillész sorban megjelenik
0; 10; 11; 11,1; 11,11; . ellenőrző pontoknál. Zénón pontosan tudta, hogy
utoléri Akhillész a teknőst. S azt is, hogy a nyílvessző halad. Maga is
megtapasztalhatta, hogy megtud előzni például egy hangyát. A mozgás tényét
nem vitatta, akárhogy próbálják ezt sokan beállítani, hiszen magára cáfolt
rá már ha levegőt vett is. Ő a hogyan történik a mozgás kérdést feszegette.
S abban tökéletesen igaza volt, hogy Akhillész a fenti módon tényleg nem éri
utol soha a teknőst. Minden ellenőrző pont után van ellenőrző pont. Minden
megkonstruálható természetes számnál van nagyobb megkonstruálható
természetes szám.
Ami viszont nem jutott eszébe a kvantumos megoldás volt. Ehhez más
területen, de Plancknak kellett jönni. Érdekes viszont, hogy ő sem jött rá,
hogy ez egyetemes szabály, és hogy semmilyen folytonos változás nem
lehetséges. Szóval visszatérve Zénónhoz, ha felvetette volna, hogy mondjuk
legyen az időkvantum 1/1000s, akkor pillanatok alatt meg lett volna a
megoldás a számára. Akhillész 1/100m tesz meg időkvantumonként, míg a teknős
1/1000m-t. Innen könnyen kiszámolható, hogy Akhillész 1111 időkvantum után
11,11m-nél lesz, a teknős pedig 11,111m-nél. Az 1112 időkvantum után pedig
Akhillész 11,12m-nél lesz, a teknős pedig 11,112m-nél. Azaz az 1112.
időkvantumhoz tartozó ugrásnál előzi meg Akhillész a teknőst.
A folytonos esetet tulajdonképpen az időkvantum=0 eset. Ezzel csak az a baj
hogy 0+0=0, 0+0+0=0, . vég nélkül. Így nem lehet mozogni. Adok rá még egy
antinómiát. Vegyünk egy legyet, mely folytonosan repül 1m-t egyenletes
sebességgel egy irányban, 1s alatt. Az 1m két végét mindenki saját maga
megjelölheti két egymástól eltérő valós számmal. Ezzel egyben e két szám
között levő valós számok helye is ki lett jelölve, lineáris skála szerint.
[Bármilyen szigorúan monoton skála jó!] A légy pedig folytonos repülése
esetén növekvő sorrendben - vagy csökkenőben - felsorolja az összes valós
számot ami két szám közé esik. Mert tény, hogy mindet érinti, s tény, s az
is tény, hogy bármely kettő közül, amit érint a nagyobbat érinti később.
Tehát sorban egyesével érinti mindet még pedig növekvő sorrendben! [Persze
itt is csak a természetes számok igazi megértése után tudunk sorszámot
mondani,mondjuk a félútnál levő pontnak, de ez tt lényegtelen.]
Esetleg a légy valójában Cantor-féle átlós bejárással teszi meg az 1 métert,
s az idő is így telik, hogy segítsen neki? Ez megoldja a racionális pontok
esetét, de hol maradnak az állítólagos irracionális pontok?
Összefoglalom:
Ha van folytonos változás, akkor van olyan természetes szám, ami
megkonstruálható és nincs nála nagyobb.
Ha van folytonos változás, akkor minden zárt valós intervallum elemei
növekvő és csökkenő sorrendben felsorolhatóak.
Pető Hunor [ http://infinity.tag.hu ]
Ajánlott irodalom:
Dr. Czimbalmos-Kozma Ferenc: Kvantummatematika, Mezőelmélet. [orvos a
szerző, a művek az interneten elérhetőek, nem a címüket adtam meg!] Aminek
különösen örültem, hogy nyíltan vallja, hogy Isten dicsőségére születnek a
művei, és hogy a matematika nem lehet öncélú.
Prof. Alexander A. Zenkin fizika és matematika tudományok doktora, az Orosz
Tudományos Akadémia Számítóközpontjának vezető kutató tudósa, valamint tagja
az AI-Association és a Philosophical of The Russia szervezeteknek, teljes
tagja a Internatinal Unin of Artists-nak. Az ő honlapján Cantor elméletében
bő kritikája megtalálható: http://www.com2com.ru/alexzen/ [III.02. WHETHER
THE LORD EXISTS IN THE G. CANTOR TRANSFINITE PARADISE]
ui. Inkább alacsony szinten igazság, mint magas szinten hazugság! Ha
tetszik, ha nem :-)
|
+ - | Re: *** HIX TUDOMANY *** #2744 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csaba,
> Szerintem nem tudom ki hogy van vele de elgondolkodtato, es epp
>Janostol egy hozzalatobb velemenyt szerettem volna hallani hamar
>hozzaszolt e temahoz.
Ne abbol a szuk korbol itelj, akikkel talalkozol.
Olvasd el a fizika kulturtörténetét (Simonyi Károly könyve).
Megegyszer a tobbieknek is: nem az egyhazak szereperol fejtettem ki a
velemenyem, hanem a tudomany fejlodeseben jatszott szerepukrol.
Hunor,
>Aki szerint egy összeg ismerete és ezt tényleges összegzéssel magkapni
>ugyanaz, az kérem adja össze egyesével 10+1+0,1+0,01+0,001+... nem véges
>sort és szóljon ha kész, de minden részeredményt is szeretnék látni!
Ime, (a sorhossz miatt a ...... jeloli a tobbi egyest).
11,111111111111111111111111111111111111111111111111.....
Ez egyben minden reszeredmenyt is megmutat, csak ugyesen kell nezni, egyre
kevesebb szamjegyet letakarva a tizedesvesszőtől kezdodoen.
Javaslom, olvass el egy matek konyvet a sorozatokrol. Nagyon erdekes, amikor
a komplexek is bejonnek, meg a konvergenciasugar...
Janos
|
+ - | Re: kupinga (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Thus spake HIX TUDOMANY:
> A kerdesem tkp. arra vonatkozott, hogy "mit mond a keplet",
> azaz interpretalni kellene. Valahogy ugy, hogy adott fonalhosszhoz
> nem valaszthato tetszoleges szogsebesseg, es forditva,
Ez a lenyeg, nem lehet tetszoleges a szogsebesseg, mert a sugar nem
allando, az fugg a sebessegtol es a szogtol.
Tehat ezt a rendszert a sima sebesseg jobban jellemzi, ugy konnyebb
leirni, illetve ertelmezni az eredmenyt. Valoszinuleg en is eloszor
omegazni kezdtem volna, de aztan rajottem volna hogy az trukkos.
> Egyebkent a keruleti sebesseg szerepeltetesevel nekem igy fest a
> levezetes:
>
> m * g * tan(alfa) = m * v^2 / r
> m * g * tan(alfa) = m * v^2 / (L * sin(alfa))
> sin(alfa) * tan(alfa) = v^2 / (g * L)
> sin^2(alfa) / SQRT(1 - sin^2(alfa)) = v^2 / (g * L)
>
> Ez sin^2(alfa)-ra masodfoku egyenlethez vezet, melynek egyik gyoke
> pozitiv.
> Sin(alfa)-ra igy egy pozitiv es egy negativ ertek adodik,
> mely utobbit megintcsak ertelemezni kellene fizikai szempontbol.
Ugyanez jott ki nekem is. Csak en forditva csinaltam: a szamlaloban a
sin^2-et atalakitottam 1-cos^2 -re, majd elvegeztem a cos-sal osztast.
Igy a bal oldal: 1/cos(alfa) - cos(alfa)
Ez nem masodfoku, egy megoldasa van.
A masik megoldas hamis gyok, az egyenletrendezes valamelyik lepeseben
jott be, ahol nem ekvivalens atalakitast vegeztel. A konkret modszertol
fugg hogy van-e es mi a fizikai tartalma annak a megoldasnak.
Pl ha csak az elojel kulonbozik, akkor egyszeruen azt jelenti, hogy a
masik iranyban ugyanolyan szog is egy megoldas, ami igaz is.
> Udv: Arpi
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot"
|
+ - | ferencnek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
kedves ferenc!
sajnálattal állapítottam meg, hogy az elemi logikai szabályokat sem ismered.
azt állítottad, hogy az általam feltett kérdés rossz volt, mert a tudomány
nem egy kisebbség által feltett, de többség által nem igényelt kérdésekre
válaszol. azután magad illusztráltad, hogy a tudomány egy kisebbség által
feltett, de többség által nem igényelt kérdésre válaszol. és szegény
kopoernikuszt hoztad fel példának. tegnap láttam szegény bessenyeit a
tévében. ö mondta, hogy "Nagyon fontos a szellemi izé...a frisseség."
Tanultál tőle.
|
+ - | Einstein es Heisenberg #2 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Most vagy vak vagyok, vagy nem ment el a multkor.
Szoval Janosnak es Jozsefnek koszonom a temabeli
valaszokat.
Idokozben teljesen veletlenul belebotlottam a
Springer Hungarica Atlasz - Atomfizika c. konyvbe,
ahol Heisenberget es Schroedingert reszletezik, de nekem (talan a sok makosbeig
li miatt :) ) papir es ceruza kell a kovetesehez.
A 0 energiaval jaro informacioatadast azert kerdeztem,
mert vannak un. "verschraenkte Photonen" (szo szerint
osszefont fotonok), amiknek (allitolag) van egy olyan
tulajdonsaguk, hogy az egyikkel kolcsonhatast letesitve
a kolcsonhatas a masikra is hat, akkor is, ha a vilag
masik vegeben van. Ilyenkor informacioatadas van, de
mi van az energiaval?
Udv,
marky
U.I.: A HIX webes feluleten hogyan lehet valami normalis
sortorest elerni? Az input ablakban szavankent tordel, de "nyomtatasban" ahogy
eppen kedve szottyan (valoszinuleg minden x. karakter utan).
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: lezerpc9.szfki.kfki.hu)
|
|