A Magyar Csillagászati Egyesület 
              Napóra Szakcsoportjának I. találkozója
                     Polaris Csillagvizsgáló
                   Budapest, 2004. március 20.


10:00-10:10  Megnyitó - Mizser Attila MCSE titkár
10:10-10:30  ifj. Bartha Lajos - A hazai és külföldi napórákról
10:30-11:00  Ponori Thewrewk Aurél - A Biblia napórája
11:00-11:35  Meridián kijelölés - I. rész,
               valamint Váncsa Ildikó -" Napórák" című képeinek 
               megtekintése

11:35-11:50  Keszthelyi Sándor - Napórák katalogizálása
11:50-12:10  Kupás Deák Béla - Budaörs új napórája
12:10-12:30  Maróti Tamás - Napórák az éremművészetben
12:30-13:00  Szakcsoporti témák - Keszthelyi Sándor és Marton Géza
13:00-13:20  Meridián kijelölés - II. befejező rész

Ebéd szünet

15:00-17:00  Látogatás a Sváb-hegyi Obszervatóriumba, útközben, 
               napóra néző-XII. Diana u. 4. és XII. Eötvös u. 35.

Vacsora szünet - Közös vacsora egy óbudai kisvendéglőben.

20:00-tól:   Csillag néző a Polaris Csillagvizsgálóban

Szeretettel várjuk at érdeklődőket, töltsük együtt ezt a jeles napot!


                                       Marton Géza szervező
                                       Tel.:06/30-215-0690
                                   E-mail: 


---

A Polaris Csillagvizsgáló az Óbudai Művelődési Központ 
létesítménye; a Barátság Szabadidő Park területén található 
(III. kerület, Laborc u. 2/C). Az intézményt 2001 januárjától 
a Magyar Csillagászati Egyesület, hazánk legnagyobb csillagászati 
szervezete üzemelteti. A csillagvizsgáló a nagyközönség számára 
minden héten kedden, csütörtökön és szombaton látogatható 
sötétedéstől 10 óráig. Az Egyesület tagjainak ifjúsági szakkört, 
megfigyelési lehetőséget is biztosítunk.

További információk: http://polaris.mcse.hu
                     Mizser Attila, főtitkár
                     tel.: (70) 548-9124, e-mail: 

Szocs,
>Nekem nincs alkalmam a Friderikusz programokat nezni, de a szpecialis
>relativitaselmelet cafolatahoz nem kell 800 oldalas bizonyitek, de nem
>ismerem az emlitett cafolatot
>Nekem megvan a cafolat harom oldalon (rajzokkal, kepletekkel), plusz  vagy
>ket bizonyitasi programocska (szamitogep nelkul lehetetlen lett volna).
>Nem kell elkeseredni, mert nem tagad le semmilyen ismert jelenseget, meg az
>atomorak idoeltereset sem (ezt meglehet tenni a Foldon is), s azt is
>megmondja miert nem latott Michelson interferenciat.
>Nem kell semmilyen meresi adat, azt megtettek sokan masok.
>Nincs idotagulas, van elektromagneses eter, valamint folyamatos logikai
>folyamat a fizikaban.
En Einstein, Heisenberg, Feynmann szövegeinek olvasasa (és bevallottan csak
reszbeni megertese) utan csak annyit mindhatok: dicseretre melto önbizalom !

>Meg csiszolom a szoveget.
Az jo.
Nem szeretjuk a csiszolatlan szöveget, mindig kotozkodni kezdunk rajta...
:-)

A tegnapi kereskedelmi TV rtlklubhumbug musoraban ujra elojott a
veszélytelen villanyaram: egett a villany a kiserletezo kezen keresztul
taplalva, ment a hajszáríto a viz alatt, es nem csapta agyon a kiserletezot,
mindez a konnektorbol kihuzott villasdugoval..., lattuk egy pillanatra
Sarkadi Dezso fizikus urat is, amint ertekeli a latottakat. Szoval hamarosan
itt a veszelytelen villanyaram, energiaboség, es a kánaán! Persze, aki
ismeri a nagyfrekvencias aram jellemzoit, az mar nem lepodik meg azon, hogy
nem ráz, de a kereskedelmi TV szerencsejere ilyenek kevesen vannak. Bar
cirkuszban mar oteves koromban lattam effele mutatvanyokat.
Egy picit folvitte a vérnyomasomat a musor, de meg nem veszélyas mertekben.

Gusi,
>Tolmacsolnek egy kerdest a vegyeszmernok-szak kemiai feladatai kozul:
>4-edfoku (diff)egyenletet kellene megoldani valami "Newtoni iteracios"
>modszerrel. Hol lehet utananezni, mert eddig konyvben sem meg a weben
>sem talalt a kerdezo ?
Az egyenlet konkret alakjatol fugg a konkret eljaras, nem letezik, hogy
valamelyik Bronstein-Szemengyejev, vagy ezzel ekvivalens konyvben ne legyen
benne!
(Lehet, hogy nem igy van nevezve...)
Hanyadrendu az egyenlet? (Melyik a legmagasabbrendu derivált benne?)

Janos

@@@ biztos, hogy a nagyfreki mindent megmagyaraz? a viz alatt mukodo
hajszaritot is? egy aszinkron motor segitene eldonteni a kerdest :-))) @@@

először szólalok meg, három hete (amióta itthon vagyok)
csak _kukkolok_, viszont sok mindent igazi élvezettel olvasok.
Most egy kérdésem van, remélem, kapok útbaigazitást.

Laikus szinten érdekelnének a dimenziók, főként a negyedik.
Kérdésem, hol keressek olvasnivalót, de leginkább a _mit_ a kérdés. Nem
akarok a kérdés szakértője lenni, de némi magyarázatra és ismeretre
szükségem lenne a lényegről.

Üdv mindenkinek:

István

www.szekelyistvan.hu

Kedves Ferenc!

Örülök a józan hangnak és a nálam sokkal pontosabb fogalmazásnak. Majdnem
így látom én is. Egyetlen ponton szeretnék vitába szállni. Ez pedig a kettős
végtelen fogalma.
Cantor éppen a szakasz (távolság) létével indokolta az aktuális végtelen
bevezetésének szükségességét. Szerintem azonban e két végtelen fogalom egy
és ugyanaz.

Egy párhuzammal világítanék erre rá:
A természetes számok szigorúan monoton növekvő sorozata létezik.
Mi a határértéke?
A legnagyobb természetes szám.
A legnagyobb természetes szám, mint szám nem létezik.

A következő szigorúan monoton racionális sorozat létezik:3 3,1 3,14 3,141
3,1415 ...
Mi a határértéke?
Pi.
A pi, mint szám nem létezik. (Válaszban önállóan nem idézhető! :-))

Pontosabban pi akkor és csak akkor úgy és csak úgy létezik, mint, ahogy
létezik a legnagyobb természetes szám. A többi irracionális számra illetve
végtelen szakaszos törtekre hasonlóan.

Ami a "legnagyobb természetes szám" a természetes számok világában, az az
"irracionális számok" a racionális számok világában. Ha az előbbi "belül
van" a maga területén, akkor az utóbbiak is, a magukén.

Ha a P(N)->N felírásom elfogadtad (?), akkor ebből adódik is:

2^alef0=|P(N)|=|N|=alef0
|N|=|Q| ismert, például Cantor cikk-cakk bejárása.
|R|=|P(N)| is ismert. (Ha kell megadom R-nek is egy bijektív felsorolását,
mint, ahogy P(N)-nel már megtettem.)
Ebből pedig már következik, hogy |R|=|Q|.
2^alep0=alef0. Amúgy mind alef0, mind 2^alef0 nem mást takar, mint a
legnagyobb természetes számot.

A fenti párhuzam akár így is kiterjeszthető:
Létezik az üres, 0 elemű halmaz, léteznek egy elemű halmazok, léteznek két
elemű halmazok, léteznek három elemű halmazok, ...
Mi egy ilyen elemszám szerint szigorúan monoton növekvő sorozat határértéke
az elemszámra nézve?
Alef0.
Alef0, mint szám nem létezik.

Alef0, a legnagyobb természetes szám, az irracionális számok és  végtelen
szakaszos törtek, mind-mind a lét és nem lét határát jelölik ki. Ami belül
van létezik. Ami kívül rajtuk az nem is létezhet, - hisz akkor előbb ezeknek
kellene létezniük - ha ellentmondás mentességet megköveteljük, s erre
igyekszem. Ők maguk nem léteznek, abban az értelemben, hogy egyikükhöz sem
tartozik konkrét érték, ám léteznek mint az adott sorozatok egy-egy
tulajdonságának kifejezői.

Hunor

Motto: Allitsatok meg a vilagot! Nem tudok felszallni!

> Feladó: Takacs Ferenc

> A szamossag fogalma ettol eltero fogalom, nem resze a
> termeszetes szamok definiciojanak, es ennek megfeleloen kellokepen
> tisztazatlan is ahhoz, hogy allando zavart okozzon a fejekben. E fogalom
> ertelmezesi zavarai vilagosan mutatjak, hogy a termeszetes szamok "halmaz
> definicioja" gyenge labakon all.

Nyugodtan fogalmazz csak egyes szam elso szemelyben:

"Allandoan zavart okoz a fejemben a szamossag tisztazatlan fogalma. Az 
ertelmezesi zavaraim vilagosan mutatjak, hogy a termeszetes szamok 
'halmaz definicioja' gyenge labakon all."

Latod, igy sokkal oszintebb.


> Az en velemenyem e kerdesben az, hogy a termeszetes szamok szokasos axiomai

Ha nem ertesz valamit, akkor inkabb kerdezz.


Appropo, hogy haladsz a {0,1,0,1,...} <=> {1,0,1,0,...} es a -1 < 0 < 1
bizonyitasaval ?

Vagy 2001-tol sem sikerult erre a szintre fejlodnod?


Talaltam egy ilyet is, ez is 2001-bol van:

"Honnan tudhatjuk, hogy eppen egy mokuskerek foglyai vagyunk ? A 
kovetkezo dolgokbol: ciklikussag, mindent elhomalyosito igazsagerzet, a 
fejlodes hianya, aranytalansag, kozlesvagy."


Kellemetlen onkritikat,

z2

On Tuesday 16 March 2004 19:43, gusi wrote:
> Tolmacsolnek egy kerdest a vegyeszmernok-szak kemiai feladatai kozul:
> 4-edfoku (diff)egyenletet kellene megoldani valami "Newtoni iteracios"
> modszerrel. Hol lehet utananezni, mert eddig konyvben sem meg a weben
> sem talalt a kerdezo ?

En a modszert nem ismerem (vagy a nevet, sosem tudtam a modszerek nevekeit 
megjegyezni), de a newton iterate differential equation szavakat beutve a 
google-be mar a legelso talalat errol beszel es ugy altalaban sok weboldal 
megfelelne a kerdezonek...

Elfogadva a google altal javasolt keresest meg a valaszok meg jobbak. 
Keresesi ido: 3 perc (lassan jonnek le a pdf-ek, azert ilyen sok).

-- 
Udv, Sandor