Negativ Barataim!
(es Tomika)

> > Azt hiszem, alapveto definicios kerdes nincs eldontve a homerseklettel
> > kapcsolatban.
>
> Miert ne volna eldontve? A termodinamika eldontotte. A kerdes
> inkabb az, elfogadod-e a termodinamikat! :-)

Azota utananeztem.
Tenyleg el van el van dontve.
S ahogy el van dontve, az szamomra is elfogadhato:
a(z abszolut) homerseklet az adott terfogatban rendezetlenul mozgo
reszecskek egy szabadsagi fokara juto atlagos energiajanak merteke.
A fenti definiciobol kovetkezoen tovabbra sincs ertelme negativ abszolut
homersekletrol beszelni.

Ha csurcsavarni akarunk (ez itt a kompromisszumkeszsegem jele:-), es a
rendszerunkbol csak az elektronokat vesszuk figyelembe, ezek kozul is csak
azokat, amelyek a populacio inverziot jellemzo energiaszinteken helyezkednek
el, akkor ezekre, es csakis ezekre (helytelenul ertelmezett egyenletekkel)
ra lehet fogni, hogy ugy viselkednek, mintha bizonyos szempontbol negativ
(differencialis) homersekletuek lennenek. A homerseklet termodinamikai
definicioja a populacio inverzio esetere is pozitiv abszolut homersekletet
ad!
Mint ahogy nincs negativ ellenallasu elektronikus eszkoz (csak olyan,
amelynek bizonyos feszultseg intervallumban negativ differencialis
ellenallasa van), ugy nincs negativ abszolut homerseklet sem.
Szoval, ha 10 ember utazik a buszon, leszall 12, akkor kettonek vissza kell
szallni, hogy a busz ures legyen.

Egyebkent nem a populacio inverzio az egyetlen eset, ahol az elektronok
homerseklete nem egyezik meg az anyag homersekletevel. Mukodes kozben szinte
az osszes elektronikus eszkozben vannak ilyen tartomanyok, az ionizalt
gazokban (plazma) fagypont alatt is lehet az elektronok homerseklete tobb
ezer fok.

Koszonettel (sokat tanultam az elmult feloraban, ramfert:-)
Janos

Az iskolai osztalyzasrol csupan annyit, hogy itt No.-ban gyakorlatilag
titkosak az osztalyzatok. Az eredmeny olyan is, a diakoknak
gyakorlatilag alig van elkepzelesuk arrol, mi a jo mi a rossz
teljesitmeny. Legalabb az iskolaban szukseges volna, hogy - kimeletesen
- nyiltan megmondjak, mit tartanak jonak vagy rossznak.

Termeszetesen meg mas tenyezok is kozrejatszanak abban, hogy a nemet
iskolai oktatas (szerintem) igen messze van az optimalistol.

    Janos

Bar megfogadtam, hogy tobbe nem szolok ebben a temaban, mert nehez volna
drasztikus kifejezesek nelkul T.Feri "gondolatait" kommentalni, volna
megis egy konkret javaslatom:

Amig Feri a kovetkezo kerdeset

> Azert itt megkerdeznem, hogyha egy halmaz vegtelen, es szamokbol all,
akkor
> hogyan hianyozhatnak belole a vegtelen szamok?

onalloan, maga altal is atgondoltnak minositetten, meg nem valaszolja,
ignoraljuk a fejtegeteseit. Kicsit egyszerubbe teve a feladatat, az
alabbi kerdesekre kellene valaszolnia.

1) Mi egy "vegtelen" szam? Letezik ra definicio (esetleg a hires
forrasmuveibol)? Emlitene-e egy peldat ra, hogy nekunk is legyen errol
valami fogalmunk?
2) Tudja-e, hogy mik a termeszetes szamok?
3) Van-e a termeszetes szamok kozott "vegtelen" szam? Hajlamos vagyok
azt sugallani, hogy nincs! Ha varakozasommal ellentetben megis volna,
melyik (vagy melyikek) volna az?
3) Ugyan hanyan vannak a termeszetes szamok? (Eleg "veges sok" vagy
"vegtelen sok" -kal valaszolni, most ne menjunk bele a vegtelenek
osztalyozasaba.)
4) Megkapta-e ezzel a valaszt a fenti "koltoi" kerdesere?

Udv,
    F. Janos

> Felado :  [Hungary] irta:

>Azért papír ide vagy oda a galambok csak kipusztulnak a
>környékről; ami lehet éppen jó is az ottlakóknak, csak éppen a madár
>is ember...

Kivancsi lennek, hogy ez a megallapitas egy feluletes megfigyeles
eredmenye [urban legend], vagy altalanosan ervenyes helytallo
megfigyeles?

Mert utobbi esetben barmit is ir a Sugbigi Intezet, buzlik a dolog.
Meg akkor is, ha nem kipusztultak a galambok, hanem egyszeruen
odebballtak. Fontos lenne ezugyben tisztan latni.

Udv, Peter.

Sziasztok! Egy uj fizikai elmelet elso pontjat szeretnem bemutatni,
megvitatni,  mit szoltok hozza? Tobb szem tobbet lat, mondja a kozmondas,
ilymodon a velemenyetekre vagyok kivancsi. Az uj elmelet az elmult evben
fogalmazodott, Arnyekelmelet neven, tobb pontra oszlik, de a fo temaja a
tomegek es a meretekben vegtelen elementaris reszecskek kozotti relacio. Ime
az elso vitara varo tema: A tomegek kozott nincs vonzasero! Tulajdonkepen
helytelenul hasznaljuk a vonzas szocskat a fizikaban. Minden vonzasnak tuno
efektus csakis taszitasi erok hatasainak eredmenye, mely minimum ket tomeg
kozotti kolcsonhatas, kulombozo, a tomegek miatt vektorialisan nem
egyensulyban levo anyagi reszecskek a tomeggel valo utkozeseik soran johet
letre.
Tehat engem nem vonz a Fod, hanem a Fold oriasi es az en minimalis arnyek
ovezetem miatt kialakulo reszecskek egyenlotlensege miatt engem taszitanak a
Fold fele, termeszetesen a Foldet is ugyanugy es ugyanakkora erovel
ellenkezo iranyu reszecskek taszitjak en felem.
Ugyanigy minden teruleten, sztatikai, elektromos, magneses stb. ahol
vonzasnak tuno efektusok fordulhatnak elo, csakis taszitoerok hatasainak
eredmenye lehet.
Udvozlettel Csaba.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: hihetetlen  ( 18 sor )
> Idopont: Fri Feb 23 19:33:23 CET 2001 TUDOMANY #1397
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Szevasz

>Felado :  [International]
>Temakor: hihetetlen ( 9 sor )
>Idopont: Thu Feb 22 16:53:23 CET 2001 TUDOMANY #1396
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Mindeg tudtuk, hogy a termeszet vegtlen csodakra kepes, no de ..., szinte
>hihetetlen-  A varotu jo minosegu eros acelbol keszul. Probaljuk csak el
>hajlitani melegites nelkul. Kis hajlas szog utan minden bizonnyal el fog
>torni. Tortent megis, hogy egy ipari varogep tuje teljesen horog alakuva
>gorbult szazad masodperc reszideje alatt, mikozben femmel utkozott kb.
>6m/sec. sebessegel. Ezt meg Uri Geller is nehezen hinne el.
Nem lehet, hogy melegen hengerelt acelbol van? Nagy sebessegu utkozes eseten
kicsit balesetveszelyes lehet, ha elpattan a tu. A tu maradekat - ha
megvan - probald meghuzni.
---
Szia
Kosz hogy felfigyeltel az acel tu erdekes viselkedesere, az eset valoban
elegge szokatlan. Az anyagnak egy elegge uj elenalas temakorerol van szo,
ahol bizonyos rezgesek, vagy mozgasok eseten teljesen megvaltozhatnak az
anyag belso fizikai tulajdonsagai. Az acelos tu esete is hasonlo, mignem az
elo pelda csodalatramelto.
_________________________________________________________________________
Get Your Private, Free E-mail from MSN Hotmail at http://www.hotmail.com.

Kedvet kaptam egy kis matematikai kontarkodasra, osszeutottem a Goldbach
sejtes alabbi "bizonyitasat":

-----

Tetel: minden m>=4 egeszszamhoz letezik p1<p2 primszam, hogy p1+p2=2*m

Indirekt modon feltetelezzuk, hogy van ellenpelda, vagyis:

Letezik m>=4 egeszszam, hogy minden p<m eseteben 2*m-p osszetett szam.

Legyen m a tetel egy ellenpeldaja, es vegyunk egy tetszoleges
p[0]<m primet, ami nem osztja 2*m-et ( p[0] !| 2*m ).
(Ilyen prim biztosan letezik, ha m>=4)

2*m-p[0] = p[1]*a[1], ahol a[1]>1, p[1] pedig 2*m-p[0] legkisebb
primosztoja.

p[1] < m, mert kulonben p[1]*a[1] >= 2m > 2*m-p[0]
p[1] !| 2*m, mert kulonben p[1] | p[0] alapjan p[1] = p[0],
igy p[0] | 2*m

A gondolatmenetet folytatva letrejon az a[] := a[0],a[1],...,a[i],...
sorozat, es a p[] := p[0],p[1],...,p[i],...   p[i]<m, p[i] !| 2*m
primekbol allo vegtelen sorozat.

Legyenek az X[], Y[] sorozatok a kovetkezok:

X[0] := 0, X[n] := (1-X[n-1])/a[n],
Y[0] := 1, Y[n] := -Y[n-1]/a[n]

Ekkor a p[] sorozat tagjai az alabbi alakban irhatok fel:

p[i] = 2*m*X[i]-p[0]*Y[i]

p[0] != p[i], ha i>0, ellenkezo esetben ugyanis:

p[0] = 2*m*X[i]-p[0]*Y[i], atrendezve:
p[0] * (1+Y[i])/X[i] = 2*m, vagyis p[0] | 2*m

Ez azt jelenti, hogy a p[] sorozatban a p[0] csak egyszer szerepel.

p[0] tetszolegesen valasztott prim, amire p[0] < m, p[0] !| 2*m
Ezek a feltetelek a p[] sorozat minden tagjara igazak, ezert a p[0]-ra
levont kovetkeztetes is igaz a sorozat minden tagjara. Ebbol kovetkezik,
hogy a p[] sorozat vegtelen sok, egymastol kulonbozo primbol all, pedig
az m-nel kisebb primek szama veges.

Az indirekt feltetelezes ellentmondasra vezetett, vagyis nincs
ellenpelda a fent leirt tetelre, igy a tetel igaz kell hogy legyen.

-----

Kivancsi lennek, milyen hiba(ka)t kovettem el ?

z2

Kedves Lista!

Az Elet es Tudomanyban van egy cikk a arrol a vadaszrol, akit megvagott az
tavvezetek. Ott a cikk iroja is azt mondja, hogy a levegon keresztul nem
kacsazik le az aram. Viszont lehet, hogy a facan nyakan volt egy orvadaszok
altal kitett femszal is (evvel fogjak meg a facant). A madar felszallt es a
huzal lefoldelte a tavvezeteket. A vadasz pont alatta allt es igy a kialakulo
forro plazma tenyleg megolvaszthatta a puska csovet.

Talan ez magyarazatot ad a dologra...

Udv From:, az orvadasz